|
|
|
 |
|
|
I Magyar Gyermek Táncfesztivál - BBMMK |
 |
|
| |
Bartók Béla MMK |
| |
2015.jún.15. 15:00 |
|
FITOS DEZSŐ TÁRSULAT: A LÁDA TITKA AVAGY SEHOL ÉS VALAHOL Zene: ifj Csoóri Sándor, Fitos Dezső
Dramaturg: Kocsis Rozi
Díszlet- és jelmeztervező: Mihács Gábor
Bábtechnika: Tengely Gábor
Tánc: Moussa Ahmed, Fitos Dezső
Rendező- koreográfus: Kocsis Enikő, Fitos Dezső
Mit tegyen az ember fia, ha egyszer csak váratlanul begurul hozzá egy láda? Nem tudni, hogy honnan, nem tudni, hogy kié, SEHOL senki, csak a láda. Régi jószág, ütött-kopott, rézcsatokkal, nagy lakattal, kerekeken gurul, gurul... Vajon mit rejthet e láda? Talán SEMMIT. Talán üres. És ha mégis színültig van VALAMIVEL? Nincs mese, az öreg láda titkát csak akkor fejtheti meg az, ki megtalálta, ha kinyitja. Hogy meri-e? Lesz-e hozzá bátorsága? Vagy bontatlanul visszaküldi VALAKINEK, VALAHOVÁ? Csak az tudja meg a választ, ki megnézi az előadást.
JEGYÁR: 1.500 FT
|
|
2015.jún.16. 15:00 |
|
JÓKAI MÓR NYOMÁN: SZAFFI TÁNCMESE - A GG TÁNC EGER ÉS A DUNAÚJVÁROSI BARTÓK TÁNCSZÍNHÁZ KOPRODUKCIÓJA.
Zeneszerző: Ágoston Béla
Díszlet: Mira János
Jelmez: Zeke Edit
Dramaturg: Bal József
Szövegíró: Szőke Andrea
Koreográfus: Vári Bertalan, Topolánszky Tamás
Asszisztens: Pintér Lotti
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Szaffi: Tóth Karolina
Jónás: Emődi Attila
Loncsár: Kovács Dénes
Arzéna: Kelemen Dorottya
Feuerstein: Kárpát Attila
Puzzola: Hernicz Albert
Török Apa: Eller Gusztáv
Magyar Apa: Schlégl András
Anya: Takács Judit
Medve : Oláh Balázs
Cica: Árvai Tímea/Fodor Virág
Cafrinka: Dér Gabriella/Lapis Erika
Rácok, cigányok, magyarok, törökök:
Dunai Bettina, Oláh Balázs, Kelemen Dorottya, Nagy Csaba, Emődi Attila, Tóth Karolina, Schlégl András,
Eller Gusztáv, Hahn Jusztina,Jaklics Liliána,Hernicz Albert, Kovács Dénes, Papp Éva, Kárpát Attila,
Takács Judit, Széchenyi Krisztián, Gál Noémi Andrea
Mikszáth Kálmán szavaival élve, a Szaffi egy ”Fantasztikus, szertelen mese”. Egy olyan szerelmes mese, mely a kincskeresésről szól. A talmi, és a valódi értékek megtalálásáról és ezek felismeréséről, egy csipet varázslattal, egy maréknyi humorral és nem kevés érzelemmel fűszerezve.
Jókai Mór műve, a mai közönség számára leginkább Dargay Attila és Romhányi József örökifjú rajzfilmjeként vált ismerté, mely rabul ejti mind a gyerekek, mind a gyermek lelkű felnőttek képzeletét. A mostani produkció, egy újszerű megközelítésben kívánja megjeleníteni a történetet: a tánc varázsán keresztül.
JEGYÁR: 1.500 FT
|
|
2015.jún.17. 15:00 |
|
SOPRON BALETT: A SZÉP CERCERUSKA Rendező-koreográfus: Demcsák Ottó
Zene: Neofolk
Díszlet: Pataki András
Jelmez: Torbán Eszter Tünde
Dramaturg: Demcsák Ottó
Világítás: Kovács Ferenc
Minden mítosz és népmese a jó és a rossz, a fény és az árnyék állandó harca, melyben a hős az igaz és tiszta lelkűember útját járja. Csábítás és félelem nem tántorítja e hősöket arról az úttól, mely a magasabb rendű élet felé vezérliőket.
A szép Cerceruska, és húga Élia „korunk hősei”, kik kiszolgáltatottak a hazug és gonosz erőknek.
Átváltoztatásuk őzikévé és „Jónássá” drámai sorsforduló, hiszen elveszítik emberi formájukat. A testvéri szeretet és a szerelem misztikus ereje nem hagyja őket elveszni rontó hatalmak által. Örök kérdés, bele kell-e nyugodnunk sorsrontó történésekbe, avagy sem. Ez a két gyönyörű lelkű lány meséje példázat, hogy a szeretet fénye és a küzdelem mindig győz a sötétség fölött. A szép Cerceruska „mesés tánc” valódi családi színházi élmény, hiszen gyermek és felnőtt egyaránt megtalálja a neki szóló léleküdítő üzenetet.
JEGYÁR: 1.500 FT
|
|
2015.jún.18. 15:00 |
|
NAGYVÁRAD TÁNCEGYÜTTES: Andersen – Ránki: POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA - mese táncban
Díszlet és jelmeztervező: André Csongor m.v.
Koreográfus: László Csaba
Rendező- koreográfus: Dimény Levente
Ki ne ismerné Hans Christian Andersen meséjét? Pomádé király egyetlen gondja, hogy mit vegyen fel. Ezáltal az udvartartás egyetlen gondja is az, hogy a király mit vegyen fel. A két szabólegény, a király és az udvaroncok butaságát kihasználva gúnyt űz belőlük. Ránki György zenéjére, fergeteges bohóckodással derül ki a “meztelen igazság”.
A Pomádé király új ruhája, Ránki György, eredetileg a Magyar Rádió felkérésére írt gyermekoperája, amelyet később, a rádiós bemutató sikere után dolgozott át a szerző a színpadi bemutató számára. Ránki György (1907 - 1992) legismertebb darabja szinte minden oldaláról bemutatja a kiváló, egyéni hangú, humoros, gunyoros, szellemes szerzőt. Zenéjében egyaránt fellelhetők a komolyzene, a jazz, a könnyebb tánczene, és a népdalok elemei - mindez bravúros, szórakoztató módon. E zenei anyag felhasználásával készült el a Nagyvárad Táncegyüttes előadása, amely gyarló emberi tulajdonságokból fakadó aktuális társadalmi problémákat dolgoz fel humorosan. A fölösleges cicoma, a felületes életszemlélet ellenében, a körülöttünk zajló események kritikus megfigyelését és az igazmondást – még, ha bátornak kell is hozzá lenni – nem lehet elég korán elkezdeni. A Nagyvárad Táncegyüttes gyerekprodukciója felhőtlen szórakozást ígér minden korosztálynak, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Az előadás bemutatója 2014. október 2-án volt a nagyváradi Árkádia Bábszínházban. Magyarországon még csak egy alkalommal, a Nyíregyházi Táncfarsang mozgáskultúra program keretén belül került bemutatásra.
JEGYÁR: 1.500 FT
|
|
2015.jún.19. 15:00 |
|
GYŐRI BALETT: NE BÁNTS! Rendező, koreográfus: Velekei László Harangozó-díjas
Asszisztens: Kara Zsuzsanna
Dramaturg: Csepi Alexandra
Zene: zenei montázs
Látvány: Vidos Tibor
Videó effektek: Jekli Zoltán
Jelmez: Baracsi Orsolya
Világítás: Szabó Attila
Táncolják:
Egy lány: Gyurmánczi Diána/Tüű Barbara
Az apja: Artem Pozdeev/Sebestyén Bálint Harangozó-díjas
Az anyja: Matuza Adrienn/Tatiana Shipilova
Vízió: Daichi Uematsu/Szanyi Tamás
Egy fiú: Jekli Zoltán/Engelbrecht Patrik
Szomszéd pár: Alekszey Dolbilov/Balikó György – Hancz Alexandra/Varga Ágnes
Lányok: Berzéki Melinda – Tüű Barbara – Tatiana Shipilova /
Marjai Lili – Tetiana Baranovska – Szendrei Georgina
Ne bánts! című tánc produkciónk a családon belüli erőszak témáját dolgozza fel. A darab fókuszában egy fiatal lány áll; a család ”szentháromságának” egyik tagja. A társadalmi nyilvánosság felé a normális család képét betegesen közvetítő szülők a lakás ajtaját becsukva már nem alkotnak olyan szoros köteléket. Az anya rideg passzivitása utat enged a mindent irányítani akaró apa ámokfutásának. De mit tehet egy lány, akkor, ha a felemésztő családi közeg börtönként zárul rá? Ha már a saját testével is más rendelkezik? Ha a körülötte élők nem látnak semmit? Ha a barátok nem akarnak látni semmit? S ha a saját anyánk úgy tesz, mintha nem történt volna semmi…
Az előadás a Fiatalok a Fiatalokért ifjúsági programunk keretében valósult meg.
Az előadást 14 éves kortól ajánljuk!
JEGYÁR: 1.500 FT
|
|
|
|
  |
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|
|
|
|
|
|
|
