|
|
|
 |
|
 |
 Marha! Miért nem iszol Gottschlig rumot? (életképek az 1900-s évek elejéről), megnyitó
[ápr.06. 15:00]
- A kiállítást Lajtmann József, a Reflex Környezetvédő Egyesület elnöke nyitja meg.
- A kiállítás főszereplői kétségtelenül a vitrinben hömbölgő üvegek. Hengeresek és szögletesek, kicsik és nagyok, fehérek, sötétek és aranybarnák, cimkések és dombornyomottak - sörösök, borosak, likőrösek, tejesek és savanyú vizesek. Ámde sorsuk egyben azonos: üresen is mindegyik közel száz év történetét cipeli magával. Az örök anyagét, az italgyártóét, a kis- és nagybani forgalmazóét, a fogyasztóét.
Megannyi talány. Miként az is, melyikük hogyan élte meg a valahol (pincében, padláson) porosodó magányt - vagy azt, hogy a dédi szörpösüvegként hasznosítja.
Sorsok. Furcsa nevű gyárosok, italforgalmazók korabeli kínálatát ismerhetik meg:
Gottschlig*, Zwack, Braun, Schrank, Törley, Gessler, Dreher, Haggenmacher. Bár nevük leginkább nem ipszilonra végződik, de bizony kiváló magyar emberek voltak ők, akik sokat tettek a hazai szeszipar (és italfogyasztási kultúra) megteremtéséért. Aztán amelyiküket nem a harmincas évek gazdasági világválsága tett tönkre, attól az államosítás einstandolt mindent.
A kis kiállítás (gyűjteményem egy része) életképeket ígér. A sok felsorolt talányból azt szeretnénk érzékeltetni, hogy az 1910-30-as években milyen formában jelent meg az ital, és hogyan kapcsolódott az egyes társadalmi rétegek mindennapjaihoz? De megjelenési formaként nem csupán a változatos üvegformákra gondolunk ám, hanem az italok forgalmazási, reklámozási, csomagolási formáira is.
Ami az utóbbit illeti: a mai eldobó társadalom műanyagflakonjaihoz, pléhdobozaihoz, szopókészülékeihez szokott nemzedékének alighanem furcsa lehet látni az üvegekbe öntött cégneveket, vagy a rajta lévő Ez az üveg el nem adható feliratot. Ami jól jelzi: amíg mai gyártók, kereskedők a csomagoláson is nyerészkedni akarnak (annak árát a fogyasztóval és a környezettel fizetetik meg) addig a régiek az üveget visszavárandó göngyölegnek, értéknek tekintették.
A beígért életképeket korabeli fényképekkel, számolócédulákkal, reklámokkal és számlákkal szeretnénk teljessé tenni. Magyarázó szöveg nincs. A sajátos formavilág reményeim szerint nem csak hangulatot közvetít de azt is egyértelművé teszi, hogy a természetes anyagok közül számomra miért is az üveg a legszeretnivalóbb." (Kalas György)
- A kiállítás látványrendezője: Michlné Gondán Zsuzsanna.
* Megjegyzés: A Marha! Miért nem iszol Gottschlig rumot? az 1900-aas évek elejének egyik jól ismert reklámszövege volt. A hetyke szlogent a plakáton megjelenő kalapos, szivarozó úr szájába adták, aki nagy szakértelemmel szorongatja az üveg rumot. Az úr nem más, mint a kor népszerű színésze Újházi Ede, akiről közismert volt, hogy barátait, kollégáit kedélyes következetességgel marhának szólította. Csak úgy szeretetből
- Nyitva: április 25-ig. |
|
helyszín: József Attila Művelődési Ház
rendező: REFLEX Környezetvédő Egyesület
|
| |
|
  |
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|
|
|
|
|
|
|
