|
|
|
 |
|
 |
Város és lakói
[aug.18. 22:00 - okt.24. 22:00]
- Kiállításunk a 150 éves gyűjtemény különleges darabjaiból igyekszik megragadni a változó városi élet érzeteit, hangulatait, látogatóink ezért ne várjanak teljességre törekvő, kronologikus rendbe szedett ismeretanyagot. A hely és az alkalom a múlt atmoszférájának pillanatképszerű felvillantására kínál lehetőséget.
A kiállítással érzékeltetésre kerül a város sokrétű értelmezése: a falak nyújtotta biztonság, a falak által őrzött történelmi múlt és a benne élők élete, a kézművesek iparkodása, a falvak lakóinak alkalmi jelenléte. A város bővülésével a XIX. században a város bekebelezi a közeli falvakat, hidakat építenek, folyómedret töltenek fel, lakosságának minden rétege megjelenik a főtéren, kiváltképp piacnapon.
A Város és lakói kiállítás a város történetének múzeumi eszközökkel megragadható pillanataival viszi a látogatót a múltba és teszi elmélyültebbé a szülőváros ismeretét, szeretetét.
A városképek, alaprajzok, térképek, metszetek mintegy lineáris vonalként mutatják be a város változásait. E dokumentumok segítségével érzékeltetjük Győr városépítés-történeti fejlődését a rendelkezésre álló korai metszetektől a bástyabontás nyomán megnyíló nagyvárosi fejlődés kezdetéig. Egy-egy XIX. századi épület tervrajza, látképe változtatja várossá a térképeket.
A Széchenyi Egyetem néhány lelkes építészhallgatója a bontás során készült felmérési rajzok, illetve korabeli térképek alapján felépítette virtuálisan, 3D-ben a XVI., a XVII. és a XVIII-XIX. század fordulóján állt várfalakat, a nevezetes reneszánsz Bécsi-kaput, és a mindössze 100 évet élt Tűztornyot.
A várostörténet ritkaságszámba vehető, XIX. századi ősfotográfiákon őrzött képei villannak fel a Skolpall József műterméből megmaradt, 200 darabot meghaladó számú, a hazai fotótörténetben legendásan értékes talbotípiái közül. Az érintő-képernyős monitoron pedig az 1920-as évek végén készült értékes városképi fényképsorozat darabjai tekinthetők meg.
Az erődváros korszaka
A vár olasz hadmérnökök által készített terveit biztonsági okokból Győr nevének megjelölése nélkül építészeti mintakönyvekben is közreadták. A nagy költséggel modernizált győri várat Európa legkorszerűbb erődítményei között tartották számon.
A XVI. század második felében, amikor a várerődítés megkezdődött, Győrsziget, melyet a katonaság a püspökségtől elfoglalt, teljesen téglaégető teleppé alakult át. A XVI. század második felétől, az erődítési munkák nyomán nagyszámú, a győri várkapitányok vagy más építtetők monogramját és/vagy évszámot viselő bélyeges téglát ismerünk.
A bástyadöntés
A török veszély elmúltával az erőd hadászati jelentősége is leáldozott. Ezt bizonyította, hogy a falak már nem jelentettek hathatós védelmet az 1809-ben Győrt elfoglaló francia csapatok ellen. Az 1820-as évektől került sor a \"bástyadöntésre\", a falak helyén a belváros észak-déli irányú utcáit építették tovább, egészen a vásártérig. A régi várfalakra is házak épültek, így hamarosan a várfal emléke is feledésbe merült.
A város arculatának kialakításában jelentős szerepe volt az építőiparral foglalkozó kézműveseknek, akik a kor szokásához igazodva céhekbe tömörültek. Három jellegzetes szakma emlékeit mutatjuk be: a kőművesekét, az ácsokét, valamint a kőrakó és cserepesmesterekét.
Glück József, a neves fotográfus itt bemutatott képei azt a jelenetet örökítették meg, amikor a Rábca meder feltöltése következtében fölöslegessé vált, 1890-ben épült, Szigetbe vezető vashidat uszályokra emelik, hogy új helyére, a pinnyédi Rábca-szakaszra szállítsák 1908-ban.
Az építkezésekhez, így a hídépítéshez is az újvárosi szegkovácsok gyártották az ácskapcsokat, szegeket szegecseket. Az ő munkájukat idézi a földbe mélyített állásban hagyományos egyszerű szerszámaival dolgozó cigány-kovács jelenet.
Schima Bandi (1882-1959) fémműves iparművész Magyarország aranykoszorús mestere közismert alakja volt a győri művészvilágnak és közéletnek. A rendkívül gazdag életműnek ezúttal szigorúan csak a művészi kovácsmunkáit ragadtuk ki, így érzékeltetve ezeknek a gyakorlati célú eszközkészítéshez mért különbségét.
A kiállítás következő képei a város lakóinak mindennapi életéből villantanak fel pillanatképeket. Éppen piac-napon látogatunk a főtérre: fazekas termékekkel megrakott vásározó kocsi, vásári sátrakban kékfestő, illetve mézeskalácsos mester és felesége kínálják a portékájukat.
|
|
helyszín/rendező: Apátúr-ház
|
| |
|
  |
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|
|
|
|
|
|
|
