|
|
|
 |
|
 |
 Joseph Haydn: A patikus (vígopera)
[aug.16. 08:00]
Közreműködnek:
- Sempronio, a patikus Derecskei Zsolt
- Griletta, a gyámleánya Károly Edit
- Mengone, a patikussegéd Kóbor Tamás
- Volpino, a gazdag ficsúr Szigetvári Dávid
- a Savaria Barokk Zenekar, Németh Pál vezényletével.
- Joseph Haydn 1768-ban írta vígoperáját Carlo Goldoni szövegére, az eszterházi (fertődi) kastély operaházának megnyitására. A szereplők és a cselekmény a commedia dellarte jól ismert figuráit és helyzeteit idézik: megismerhetjük az öregedő, gazdag agglegényt, gyámleányát, a fiatal, csinos Grillettát, szerelmesét, a fiatal, szegény patikussegédet, és egy könnyelmű, gazdag fiatalembert, Volpinót. Az álruhás bonyodalmak közepette áljegyzők és áltörökök is előkerültek. A szórakoztató szövegkönyvhöz Haydn élénk, változatos zenét írt, egyszerű, de lényeges vonásokkal megrajzolt karakterekkel, virtuóz áriákkal, nagyszerűen megkomponált finálékkal.
- A vígopera rövid tartalma:
- Semporino, az öregedő patikus szenvedélyes újságolvasó, képzeletbeli utazásoknak él. Emellett feleségül kívánja venni nevelt lányát, Grillettát, akibe egyszerre ketten is szerelmesek: a patikus segédje, Mengone, és egy gazdag, ravasz ficsúr, Volpino. Griletta hamarosan helyreutasítja Volpinót, aki vásárlóként egy hashajtó ürügyén próbál udvarolni neki. Az első felvonás utolsó jelenlétében Griletta és Mengone Sempronio jelenlétében váltanak szerelmes szavakat. Annak ellenére, hogy a patikus teljesen elmerült a térkép újrarajzolásában, mégiscsak észreveszi, hogy mi történik a fedele alatt és kidobja segédjét.
Volpino megkörnyékezi a szerelmesekre dühös Semproniot, hogy adja neki gyámleánya kezét, de a patikus elutasítja. Volpino előad egy anekdotát, amelyet az újságban talált, egy francia nevelőapáról, akit miután visszautasította lánya kérőjét, kötél általi halállal fenyegettek meg. Miután ismét egyedül marad,a patikus megfogadja, hogy megszerzi a lányt. Eközben a szerelmesek civakodnak, a lány szemére veti Mengonénak gyávaságát, hogy nem meri megkérni őt az öregúrtól, s hogy megbüntesse félénk kedvesét, Volpinoval kötendő lehetséges házasságáról beszél. Végül még el is kergeti Mengonét, és megfogadja, hogy az első jelentkezőhöz hozzámegy. Sempronio ebben a jól megválasztott pillanatban jelenti be szándékát, s a lány kénytelen-kelletlen igent mond. Két jegyző is betoppan, az álruhás Volpino és Mengone személyében. A patikus mindkettőjüknek tollba mondja a házassági szerződés szövegét, de mindketten saját nevüket írják be. Miután kiderül a turpisság, távozniuk kell.
Volpino visszatér és bejelenti a patikusnak, hogy pestisjárványtól sújtott törökök hatalmas készlet orvosságot szándékoznak venni nála. Volpino közvetítőként lép fel, aki anyagilag erősen érdekelt az ügyletben. A szerelmesek nezalatt kibékülnek. Sempronio Konstantinápolyba készül a töröknek öltözött Volpino kíséretében, akinek odaígéri lányát. Volpino a törökös áriája után a fináléban a szerelmesek boldogságukról énekelnek, a póruljárt patikus és a kérő dühöngenek. A darab végül általános örömmámorban ér véget. |
|
helyszín: Széchenyi tér
rendező: Zichy-palota
rendezvényrorozat: XVI. Barokk Fesztivál - művészeti fesztivál, XVII. Barokk Esküvő
további információ
|
| |
|
  |
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|
|
|
|
|
|
|
