|
|
|
 |
|
|
Kulturális ajánlat - nov.14. hétfő, Albert és Lipót napja. |
 |
|
| |
Időszaki kiállítás |
| |
József Attila Művelődési Ház |
|
nov.07. 23:00 - dec.15. 23:00 |
 A Paletta Hétvégi Vizuális Műhely kiállítása - Az alkotók között régóta dolgozó, kiforrott művészek és szárnyaikat bontogató fiatalok egyaránt megtalálhatók.
- Nyitva: december 16-ig hétköznapokon 10 - 16 óra között.
|
| |
Esterházy-palota |
|
nov.02. 23:00 - márc.30. 22:00 |
|
A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 |
| |
Megyei Közgyűjteményi Raktár |
|
okt.27. 22:00 - nov.29. 23:00 |
 A nagy háború - A győri vadászlaktanya története - Köszöntőt mond: Fekete Dávid – GYMJV alpolgármestere, Csenár Imre – Győri Honvéd Hagyományörző Egyesület vezetője, Cserhalmi Zoltán – Rómer Múzeum – történész.
- A kiállítás megvalósításában közreműködik a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár; MNL Gy-M-S Megye Győri Levéltára
- Nyitva: 2016. november 30-ig, előzetes bejelentkezést követően, az alábbi elérhetőségen keresztül: Cserhalmi Zoltán történész +36 20 253 8311
- A belépés díjtalan.
- Levéltári dokumentumokból összeállított tablósorozat kíséretében négy ládavitrin korabeli tárgyai engednek bepillantást az I. világháború „vérzivatarába”. A korhű katonaládákban láthatunk menetfelszereléseket és öltözeteket, a pusztítás eszközeit, de képet kaphatunk magukról az emberekről, a társadalomról a háború mögött. A tárgyi anyagot alternatív helyszínen, a győri vadászlaktanya falai között ismerhetjük meg, így az épület történetébe is röviden bepillanthatunk. A kiállítás a Múzeumok Őszi Fesztiválja idején a régi laktanyában lesz látogatható – ez ma a múzeum Közgyűjteményi Raktára – és ezután indul útjára vándorkiállításként Győr és környéke középiskoláiba.
|
|
| |
Koncert |
| |
Vaskakas Bábszínház - Bartók Terem |
|
12:00 |
|
Filharmónia ifjúsági hangverseny |
| |
13:30 |
|
Filharmónia ifjúsági hangverseny |
|
| |
Vidék |
| |
Tatabánya, Jászai Mari színház |
|
09:00 |
 Frakk, a macskák réme - A Vaskakas Bábszínház és a Jászai Mari Színház közös előadása.
- Lukrécia és Szerénke, a két lusta macska élete felhőtlen boldogságban telik. Gazdasszonyuktól, Irma nénitől megkapnak mindent, amire vágynak: megfelelő hőfokúra langyított tejecskét, süppedős díványpárnát, szerető szavakat és gondoskodást. Ám a két macskának ez sem elég: arra a karosszékre fáj a foguk, amiben Károly bácsi, Irma néni férje szokta délutánonként az újságot olvasni. Meg is szerzik maguknak, és hiába küzd az új helyzet ellen Károly bácsi, Irma néni megvédi az ő drága kis cicuskáit. Ám a szerencse nemsokára Károly bácsi oldalára áll: egy volt osztálytársa megkéri, hogy viselje gondját a vizslájának, Frakknak, míg ő külföldön teljesít megbízatást. Frakk felbukkanása egy csapásra felforgatja a két elkényeztetett macska életét, és kezdetét veszi a játékos háború kutya és macska, illetve férfi és nő között.
- Bálint Ágnes meséje alapján írta: Nagy Orsolya
- Díszlet, jelmez: Miareczky Edit
- Zene: Rab Viki
- Mozgás: Fitos Dezső Harangozó Gyula-díjas
- Rendező: Kocsis Rozi Blattner Géza-díjas
- Szereplők:
- Irma néni – Rab Viki
- Károly bácsi – Szúkenyik Tamás
- Lukrécia – Ragán Edit
- Szerénke – Gergely Rozália
- Frakk – Vitányi-Juhász István
|
| |
13:00 |
 Frakk, a macskák réme - A Vaskakas Bábszínház és a Jászai Mari Színház közös előadása.
- Lukrécia és Szerénke, a két lusta macska élete felhőtlen boldogságban telik. Gazdasszonyuktól, Irma nénitől megkapnak mindent, amire vágynak: megfelelő hőfokúra langyított tejecskét, süppedős díványpárnát, szerető szavakat és gondoskodást. Ám a két macskának ez sem elég: arra a karosszékre fáj a foguk, amiben Károly bácsi, Irma néni férje szokta délutánonként az újságot olvasni. Meg is szerzik maguknak, és hiába küzd az új helyzet ellen Károly bácsi, Irma néni megvédi az ő drága kis cicuskáit. Ám a szerencse nemsokára Károly bácsi oldalára áll: egy volt osztálytársa megkéri, hogy viselje gondját a vizslájának, Frakknak, míg ő külföldön teljesít megbízatást. Frakk felbukkanása egy csapásra felforgatja a két elkényeztetett macska életét, és kezdetét veszi a játékos háború kutya és macska, illetve férfi és nő között.
- Bálint Ágnes meséje alapján írta: Nagy Orsolya
- Díszlet, jelmez: Miareczky Edit
- Zene: Rab Viki
- Mozgás: Fitos Dezső Harangozó Gyula-díjas
- Rendező: Kocsis Rozi Blattner Géza-díjas
- Szereplők:
- Irma néni – Rab Viki
- Károly bácsi – Szúkenyik Tamás
- Lukrécia – Ragán Edit
- Szerénke – Gergely Rozália
- Frakk – Vitányi-Juhász István
|
|
| |
Állandó kiállítás |
| |
Püspöki udvarbíróház |
|
jan.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Gyermekmúzeum |
| |
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Borsos Miklós állandó kiállítás A Káptalandombon, a Szent Mihály szobor és a püspöki székesegyház Szent László kápolnája szomszédságában található a XV. században épült Püspöki Udvarbíróház. A gótikus stílusban készült épület felújítását 1979-ben fejezték be, ekkortól ad otthont Borsos Miklós életmű-kiállításának.
Borsos Miklós (1906–1990) a modern magyar szobrászat klasszikus mestere, aki korai festészeti kísérleteit követően a plasztika minden műfajában maradandót alkotott. Több új műfaji megoldás is a nevéhez fűződik. Szobrászi tevékenysége mellett éremművészi munkássága is igen jelentős, a műfaj egyik XX. századi megújítójának tekintjük. Egész életében fáradhatatlanul rajzolt. A rajz segítette szobrásszá érni, és a rajzzal teljesedett ki művészete. Több tucat irodalmi alkotáshoz készített felejthetetlen illusztrációt.
Szobrászata az 1940-es évekig szorosan kapcsolódott a Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc által képviselt modern szobrászati irányhoz. Ezután művészete klasszicizáló irányt vett, amelyben a természethű és az absztrakt tendenciák egyaránt megtalálhatók. Az élet szépségei: csend, nyugalom, harmónia, szeretet, valamint árnyoldalai: küzdelem, halál voltak a művész legfőbb témái.
|
| |
Bezerédj-kastély |
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Galgóczi Emlékszoba - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján. |
| |
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Sulyok Vince Irodalmi Emlékhely - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján.
|
| |
Esterházy-palota |
|
nov.26. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Radnai-gyűjtemény újrarendezve - Nyitva: hétfő kivételével naponta 10.00-18.00 óra között.
|
| |
Apátúr-ház |
|
ápr.13. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 A pusztulás képei - kiállítás és emlékhely - helyszín: a Xántus János Megyei Múzeum légópincéje (Győr, Széchenyi tér 5.).
- A kiállítás emléket kíván állítani az 1944. április 13-ai szomorú eseményeknek, amely Győr város és különösen Gyárváros életében örökké emlékezetes marad. Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen 718 személy vesztette életét.
- Ezen az egyébként szép kora tavaszi napon a megszokottnál is több légi riadó miatt szorult össze a győriek szíve. Aztán 11 óra után az emberek elindultak a légoltalmi pincék felé – ezek Gyárvárosban a mai napig láthatók. 11 óra 47 perckor pedig elindult a pokol, megkezdődött a város/városrész bombázása.
- A Szövetséges Légierő 177 darab B-17-es bombázója indult el egy dél-olaszországi repülőtérről, azzal a harci feladattal, hogy bombázza a győri ipartelepet, különösen pedig a GYŐRI WAGGON ÉS GÉPGYÁR üzemi épületeit, a repülőtéri létesítményeket és az ott lévő repülőgépeket. Az ok az ott folyó katonai repülőgépgyártás volt.
- A 177 bombázó repülőgép a rövid ideig – körülbelül 15 percig – tartó bombatámadás alatt összesen 350 tonna bombát dobott le, főleg a gyárakra, de bőven jutott a gyárvárosi lakóházakra is.
- A hatás és a következmények nem felejthetők. A gyárak jelentős részben üzemképtelenné váltak, a lakóházak kiégtek, összedőltek, az emberek pedig kétségbeesetten menekültek a város körüli falukba.
- Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen, 718 honfitársunk vesztette életét.
- Gyárváros erre a napra az óta is emlékezik. Akik még élnek azok közül, akik átélték a bombázást, szóban, írásban mondják el az átélt eseményeket. A gyárvárosi templomban azóta is minden évben gyászmisével emlékeznek az áldozatokra.
- A gyárvárosi iskolák kisdiákjai pedig leírják a szülők, nagyszülők, rokonok, ismerősök történeteit, tanulságul azért, hogy ilyen többé ne történjen és tiszteletből az ártatlan áldozatok iránt. (forrás: www.gyarvaros.hu) |
| |
nov.03. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Madách Imre Gyűjtemény - A Madách-gyűjtemény alapjait Szabó József evangélikus püspök vetette meg, és 1973-ban ajándékozta a Xántus János Múzeumnak. Intézményünk halála óta is igyekszik gyűjteni a Madáchcsal és műveivel kapcsolatos anyagot.
Szabó József 1927-ben Győrött segédlelkész volt, majd 21 éven át városunkban tevékenykedett. 1948-ban Balassagyarmatra került, a Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület püspökévé avatták. 1973-ban nyugalomba vonult, visszaköltözött Győrbe, és a Xántus János Múzeumban irodalomtörténészként tevékenykedett haláláig, 1986. október 17-ig. Szenvedélyesen, széles körű kapcsolatai segítségével gyűjtötte a Madách-emlékeket. Madách Imrének Az ember tragédiája megírásának 150 éves, és Szabó József gyűjtőnek halála 25 éves évfordulóján állítunk emléket az új állandó kiállítás megnyitásával. |
| |
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
Az Abád-Hauser család gyűjteménye |
| |
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
Győr és környékének története |
| |
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
A Petz-család orvostörténeti, képző-és iparművészeti hagyatéka |
| |
Zsinagóga |
|
jún.30. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 Vasilescu-gyűjtemény A Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállításként 2006 nyarán nyitotta meg kapuit az 1870-ben, a historizmus szellemében épült és erre a célra teljesen felújított újvárosi neológ zsinagógában.
|
| |
Kreszta-ház |
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Kovács Margit Állandó Kiállítás |
| |
Vastuskós ház |
|
febr.01. 15:39 - márc.14. 15:39 |
 Patkó Imre Gyűjtemény - XX. századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások |
| |
Fruhman-ház |
|
márc.07. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Cserépkályha-történeti kiállítás |
| |
szept.19. 22:00 - szept.19. 22:00 |
 Az otthon melege - cserépkályyhatörténeti kiállítás - Az otthon melege szlogennel a kályhatörténeti gyűjteményünkből, a Győr és környékének kályhaművességét bemutató kiállításunkból, és a hozzájuk kapcsolódó Élő műhelyből létrehozott kiállítás együttest kívánjuk szimbolizálni. A kályhamúzeum egyedülálló a maga nemében, hisz az ország területén ehhez fogható kiállítással nem találkozhat a látogató.
- Nyitvatartás: 10-18 óráig, szünnap: hétfő
- Belépődíj: felnőtteknek: 650.- Ft, nyugdíjasoknak, diákoknak: 300.- Ft
- Fruhmann Antal (1908-1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a Xántus János Múzeumra hagyta. A Fruhmann-házban kialakított kályhamúzeum egyedülálló a maga nemében. A kályhásműhely eredeti rendeltetésének megfelelően áll a látogatók rendelkezésére, míg a felújított lakóházban a kályhásmesterség győri történetét bemutató kiállítás tekinthető meg. Az újonnan épült pavilonban felállított kályhák a gyűjtemény legreprezentatívabb darabjai, amelyek egy nagy múltú, napjainkban újra reneszánszát élő kézműves mesterség emlékeivel ismertetik meg a látogatót, amely az új, környezettudatos, alternatív energiákat és felhasználásukat kereső korunkban ismét előtérbe került. A már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése a város iparos és vállalkozó tradícióinak bemutatására is szolgál. |
| |
Várkazamata - Kőtár |
|
máj.23. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 Várkazamata - kőtár Győr, mint várispánsági székhely már Szent István kora óta (1000–1038) erődített hely volt. A középkori vár a mai Káptalandombot kerítette be. A város stratégiai helyzete a török hódoltság idején, a XVI. században értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet s lett a császárváros s egyben a kereszténység védőbástyája. Az 1537-ben I. Ferdinánd császár-király utasítására megindult s kerek negyven évig elhúzódó nagyszabású erődítési munkálatok nyomán az egész várost fallal vették körbe, amelyet hét fülesbástya és egy félbástya védelmezett. Az égetett téglából emelt bástyákban kazamatákat képeztek ki: ezekben helyezték el a várvédő ágyukat, amelyek a szomszédos bástyákat és falakat oldalazó tüzükkel fedezték. A bástyákat a falakban futó kazamatafolyosók kötötték össze. A legkorszerűbb hadiépítészeti elvek jegyében fogant terveket itáliai várépítő mesterek — Francisco Benigno, Bernardo Gabelli, Pietro Ferabosco, Bernardo de Magno — készítették s ők irányították a munkálatokat is. A hatalmas erődítményből mára csupán a Káptalandombot övező Kastély-bástya és az egykori Bécsi-kaput védelmező Sforza-félbástya maradt fenn. Az utóbbi kazamatáiban és udvarán alakították ki a Lapidáriumot. A vár falain egykor három, a XIX. század közepén lebontott késő-reneszánsz stílusú kapu nyílott. A legreprezentatívabb az antik diadalívekre emlékeztetően háromnyílású Bécsi-kapu volt (1568), melyet a nagyhatású itáliai építészteoretikus, Sebastiano Serlio mintakönyvének egyik várkaputerve nyomán alakítottak ki. A kapuzatot egykoron a kétfejű sasos császári, a vágásos mezejű magyar királyi, és oroszlános cseh királyi címer ékesítette, valamint a II. Miksa császár-király címeit elősoroló feliratos tábla. Töredékeik, miként a Vizi-kapu (1567) dór párkányzatának egy fragmentuma is a kazamataudvar boltívei alatt látható.
A kulcsfontosságú erődítményt a törökök 1594-ben hosszú ostrom után elfoglalták. Ám csak rövid ideig örülhettek új hódításuknak: 1598. március 28-áról 29-re virradó éjszaka a császári csapatok egy rajtaütésszerű támadás során visszavették a várat. Az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette keresztény sereg petárdával robbantotta be a Fehérvári-kaput: a győriek évszázadok óta őrzik a szétroncsolódott kapuszárnyat, mint a felszabadulás ereklyéjét.
A hadiépítészet fejlődésével a XVII. század közepére ismét szükségessé vált az erődítmények korszerűsítése. Erre F. Wymes hadmérnök tervei szerint, gróf Montecuccoli várparancsnoksága alatt az 1661–1664 közötti években került sor: a kiszélesített várárokba külső elővédművek kettős láncolatát építették fel.
A török háborúk végeztével, a XVIII. század elejére Győr vára elvesztette katonai jelentőségét. A napóleoni háborúk idején rövid időre újra szerephez jutott a vár: a francia csapatok a kismegyeri csata után néhány napi ostromot követően elfoglalták, majd visszavonulásukkor a falakat felrobbantották (1809). Az ezt követő évtizedekben a város a megmaradt falakat is elbontatta.
A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
|
|
|
|
|
  |
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|
|
|
|
|
|
|
