|
|
|
 |
|
|
Kulturális ajánlat - nov.29. kedd, András és Andor napja. |
 |
|
| |
Időszaki kiállítás |
| |
József Attila Művelődési Ház |
|
nov.07. 23:00 - dec.15. 23:00 |
 A Paletta Hétvégi Vizuális Műhely kiállítása - Az alkotók között régóta dolgozó, kiforrott művészek és szárnyaikat bontogató fiatalok egyaránt megtalálhatók.
- Nyitva: december 16-ig hétköznapokon 10 - 16 óra között.
|
| |
Esterházy-palota |
|
nov.02. 23:00 - márc.30. 22:00 |
|
A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 |
| |
Kisfaludy Károly Könyvtár |
|
nov.22. 23:00 - jan.12. 23:00 |
 Glaser Péter festőművész kiállítása Nyitva: 2017 január 13-ig, hétköznapokon 10 - 16.30 óra között. |
| |
Napóleon-ház |
|
nov.25. 23:00 - dec.30. 23:00 |
 Kísérőjelenségek - Kovács Róbert kiállítása - Nyitva: december 31-ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óra között.
|
| |
Megyei Közgyűjteményi Raktár |
|
okt.27. 22:00 - nov.29. 23:00 |
 A nagy háború - A győri vadászlaktanya története - Köszöntőt mond: Fekete Dávid – GYMJV alpolgármestere, Csenár Imre – Győri Honvéd Hagyományörző Egyesület vezetője, Cserhalmi Zoltán – Rómer Múzeum – történész.
- A kiállítás megvalósításában közreműködik a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár; MNL Gy-M-S Megye Győri Levéltára
- Nyitva: 2016. november 30-ig, előzetes bejelentkezést követően, az alábbi elérhetőségen keresztül: Cserhalmi Zoltán történész +36 20 253 8311
- A belépés díjtalan.
- Levéltári dokumentumokból összeállított tablósorozat kíséretében négy ládavitrin korabeli tárgyai engednek bepillantást az I. világháború „vérzivatarába”. A korhű katonaládákban láthatunk menetfelszereléseket és öltözeteket, a pusztítás eszközeit, de képet kaphatunk magukról az emberekről, a társadalomról a háború mögött. A tárgyi anyagot alternatív helyszínen, a győri vadászlaktanya falai között ismerhetjük meg, így az épület történetébe is röviden bepillanthatunk. A kiállítás a Múzeumok Őszi Fesztiválja idején a régi laktanyában lesz látogatható – ez ma a múzeum Közgyűjteményi Raktára – és ezután indul útjára vándorkiállításként Győr és környéke középiskoláiba.
|
|
| |
Színház |
| |
Győri Nemzeti Színház |
|
18:00 |
 Beatles.hu - zenés ámokfutás 2 részben
- BALOGH FANNI, BEDE-FAZEKAS CSABA, BRÓDY NORBERT, CSELEPÁK BALÁZS, EGRESSY ZOLTÁN, FEHÉR ÁKOS, FORGÁCS PÉTER, KLINGA PÉTER, KOVÁCS GERGELY, KOVÁTS GERGELY CSANÁD, MÁSIK LEHEL, MOHÁCSI ATTILA, MOLNÁR ÁGNES, NAGY BALÁZS, PÖRNECZI ATTILA, RÉTHY ZSAZSA, VASTAG TAMÁS, VENCZEL-KOVÁCS ZOLTÁN, VINCZE GÁBOR PÉTER és HASZONICS ANETT, MEZEI BLANKA
- Közreműködik még a Győri Nemzeti Színház zenekara, énekkara, tánckara.
- Díszlet: BÁTONYI GYÖRGY
- Jelmez: GYŐRI GABI
- Lézeranimáció: ROSTA RÉKA CSILLAG
- Dramaturg: EGRESSY ZOLTÁN
- Súgó: VLASICS RITA
- Ügyelő: KARÁCSONY SZILVESZTER
- Korrepetitor: MEDVECZKY SZABOLCS
- Karigazgató: BALOGH ESZTER
- Hangszerelés: JUDT ISTVÁN
- Vetítés-animáció: PLANKTON MÉDIA
- Rendezőasszisztens: HORVÁTH MÁRTA
- Karmester: SILLÓ ISTVÁN / MEDVECZKY SZABOLCS
- Koreográfus/Kreatív: KOVÁTS GERGELY CSANÁD
- Rendező/Kreatív: FORGÁCS PÉTER
- Premier: 2016. április 23. 19.00 óra, NAGYSZÍNHÁZ
|
| |
Vaskakas Bábszínház - Bartók Terem |
|
09:00 |
 Szemenszedett mese - 4 éves kortól
- A Grimm testvérek e kevésbé ismert meséje egy fordított világban játszódik: egy országban, ahol mindenkinek egy, három vagy öt szeme van. Egy országban, ahol a két szemmel született Erzsikére ferde szemmel néznek. Hisz olyan furcsa, idegen, ijesztő. A különleges, vicces Hamupipőke-történetben a kiközösített, cselédsorban tartott, kétszemű kislány jó szíve és bátorsága végül győzedelmeskedik, sőt még a párját is megtalálja. Mi, nézők pedig talán megtanulunk más szemmel nézni azokra, akik nem olyanok, mint mi vagyunk.
- Rendező: Markó Róbert
- Dramaturg: Nagy Orsolya
- Játsszák:
Csiby Gergely e.h. / Horváth Márk e.h.
Pájer Alma Virág e.h. / Főglein Fruzsina e.h.
Markó-Valentyik Anna
- Plakátterv: Csobod Eszter. Az alkotók köszönik Bakos Árpád, Bartal Kiss Rita, Horváth Márk és Torma Gábor jóindulatát és segítségét.
|
| |
13:00 |
 Szemenszedett mese - 4 éves kortól
- A Grimm testvérek e kevésbé ismert meséje egy fordított világban játszódik: egy országban, ahol mindenkinek egy, három vagy öt szeme van. Egy országban, ahol a két szemmel született Erzsikére ferde szemmel néznek. Hisz olyan furcsa, idegen, ijesztő. A különleges, vicces Hamupipőke-történetben a kiközösített, cselédsorban tartott, kétszemű kislány jó szíve és bátorsága végül győzedelmeskedik, sőt még a párját is megtalálja. Mi, nézők pedig talán megtanulunk más szemmel nézni azokra, akik nem olyanok, mint mi vagyunk.
- Rendező: Markó Róbert
- Dramaturg: Nagy Orsolya
- Játsszák:
Csiby Gergely e.h. / Horváth Márk e.h.
Pájer Alma Virág e.h. / Főglein Fruzsina e.h.
Markó-Valentyik Anna
- Plakátterv: Csobod Eszter. Az alkotók köszönik Bakos Árpád, Bartal Kiss Rita, Horváth Márk és Torma Gábor jóindulatát és segítségét.
|
|
| |
Vidék |
| |
Tatabánya, Jászai Mari színház |
|
08:00 |
 Frakk, a macskák réme - A Vaskakas Bábszínház és a Jászai Mari Színház közös előadása.
- Lukrécia és Szerénke, a két lusta macska élete felhőtlen boldogságban telik. Gazdasszonyuktól, Irma nénitől megkapnak mindent, amire vágynak: megfelelő hőfokúra langyított tejecskét, süppedős díványpárnát, szerető szavakat és gondoskodást. Ám a két macskának ez sem elég: arra a karosszékre fáj a foguk, amiben Károly bácsi, Irma néni férje szokta délutánonként az újságot olvasni. Meg is szerzik maguknak, és hiába küzd az új helyzet ellen Károly bácsi, Irma néni megvédi az ő drága kis cicuskáit. Ám a szerencse nemsokára Károly bácsi oldalára áll: egy volt osztálytársa megkéri, hogy viselje gondját a vizslájának, Frakknak, míg ő külföldön teljesít megbízatást. Frakk felbukkanása egy csapásra felforgatja a két elkényeztetett macska életét, és kezdetét veszi a játékos háború kutya és macska, illetve férfi és nő között.
- Bálint Ágnes meséje alapján írta: Nagy Orsolya
- Díszlet, jelmez: Miareczky Edit
- Zene: Rab Viki
- Mozgás: Fitos Dezső Harangozó Gyula-díjas
- Rendező: Kocsis Rozi Blattner Géza-díjas
- Szereplők:
- Irma néni – Rab Viki
- Károly bácsi – Szúkenyik Tamás
- Lukrécia – Ragán Edit
- Szerénke – Gergely Rozália
- Frakk – Vitányi-Juhász István
|
| |
09:30 |
 Frakk, a macskák réme - A Vaskakas Bábszínház és a Jászai Mari Színház közös előadása.
- Lukrécia és Szerénke, a két lusta macska élete felhőtlen boldogságban telik. Gazdasszonyuktól, Irma nénitől megkapnak mindent, amire vágynak: megfelelő hőfokúra langyított tejecskét, süppedős díványpárnát, szerető szavakat és gondoskodást. Ám a két macskának ez sem elég: arra a karosszékre fáj a foguk, amiben Károly bácsi, Irma néni férje szokta délutánonként az újságot olvasni. Meg is szerzik maguknak, és hiába küzd az új helyzet ellen Károly bácsi, Irma néni megvédi az ő drága kis cicuskáit. Ám a szerencse nemsokára Károly bácsi oldalára áll: egy volt osztálytársa megkéri, hogy viselje gondját a vizslájának, Frakknak, míg ő külföldön teljesít megbízatást. Frakk felbukkanása egy csapásra felforgatja a két elkényeztetett macska életét, és kezdetét veszi a játékos háború kutya és macska, illetve férfi és nő között.
- Bálint Ágnes meséje alapján írta: Nagy Orsolya
- Díszlet, jelmez: Miareczky Edit
- Zene: Rab Viki
- Mozgás: Fitos Dezső Harangozó Gyula-díjas
- Rendező: Kocsis Rozi Blattner Géza-díjas
- Szereplők:
- Irma néni – Rab Viki
- Károly bácsi – Szúkenyik Tamás
- Lukrécia – Ragán Edit
- Szerénke – Gergely Rozália
- Frakk – Vitányi-Juhász István
|
| |
13:30 |
 Frakk, a macskák réme - A Vaskakas Bábszínház és a Jászai Mari Színház közös előadása.
- Lukrécia és Szerénke, a két lusta macska élete felhőtlen boldogságban telik. Gazdasszonyuktól, Irma nénitől megkapnak mindent, amire vágynak: megfelelő hőfokúra langyított tejecskét, süppedős díványpárnát, szerető szavakat és gondoskodást. Ám a két macskának ez sem elég: arra a karosszékre fáj a foguk, amiben Károly bácsi, Irma néni férje szokta délutánonként az újságot olvasni. Meg is szerzik maguknak, és hiába küzd az új helyzet ellen Károly bácsi, Irma néni megvédi az ő drága kis cicuskáit. Ám a szerencse nemsokára Károly bácsi oldalára áll: egy volt osztálytársa megkéri, hogy viselje gondját a vizslájának, Frakknak, míg ő külföldön teljesít megbízatást. Frakk felbukkanása egy csapásra felforgatja a két elkényeztetett macska életét, és kezdetét veszi a játékos háború kutya és macska, illetve férfi és nő között.
- Bálint Ágnes meséje alapján írta: Nagy Orsolya
- Díszlet, jelmez: Miareczky Edit
- Zene: Rab Viki
- Mozgás: Fitos Dezső Harangozó Gyula-díjas
- Rendező: Kocsis Rozi Blattner Géza-díjas
- Szereplők:
- Irma néni – Rab Viki
- Károly bácsi – Szúkenyik Tamás
- Lukrécia – Ragán Edit
- Szerénke – Gergely Rozália
- Frakk – Vitányi-Juhász István
|
|
| |
Állandó kiállítás |
| |
Püspöki udvarbíróház |
|
jan.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Gyermekmúzeum |
| |
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Borsos Miklós állandó kiállítás A Káptalandombon, a Szent Mihály szobor és a püspöki székesegyház Szent László kápolnája szomszédságában található a XV. században épült Püspöki Udvarbíróház. A gótikus stílusban készült épület felújítását 1979-ben fejezték be, ekkortól ad otthont Borsos Miklós életmű-kiállításának.
Borsos Miklós (1906–1990) a modern magyar szobrászat klasszikus mestere, aki korai festészeti kísérleteit követően a plasztika minden műfajában maradandót alkotott. Több új műfaji megoldás is a nevéhez fűződik. Szobrászi tevékenysége mellett éremművészi munkássága is igen jelentős, a műfaj egyik XX. századi megújítójának tekintjük. Egész életében fáradhatatlanul rajzolt. A rajz segítette szobrásszá érni, és a rajzzal teljesedett ki művészete. Több tucat irodalmi alkotáshoz készített felejthetetlen illusztrációt.
Szobrászata az 1940-es évekig szorosan kapcsolódott a Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc által képviselt modern szobrászati irányhoz. Ezután művészete klasszicizáló irányt vett, amelyben a természethű és az absztrakt tendenciák egyaránt megtalálhatók. Az élet szépségei: csend, nyugalom, harmónia, szeretet, valamint árnyoldalai: küzdelem, halál voltak a művész legfőbb témái.
|
| |
Bezerédj-kastély |
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Galgóczi Emlékszoba - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján. |
| |
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Sulyok Vince Irodalmi Emlékhely - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján.
|
| |
Esterházy-palota |
|
nov.26. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Radnai-gyűjtemény újrarendezve - Nyitva: hétfő kivételével naponta 10.00-18.00 óra között.
|
| |
Apátúr-ház |
|
ápr.13. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 A pusztulás képei - kiállítás és emlékhely - helyszín: a Xántus János Megyei Múzeum légópincéje (Győr, Széchenyi tér 5.).
- A kiállítás emléket kíván állítani az 1944. április 13-ai szomorú eseményeknek, amely Győr város és különösen Gyárváros életében örökké emlékezetes marad. Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen 718 személy vesztette életét.
- Ezen az egyébként szép kora tavaszi napon a megszokottnál is több légi riadó miatt szorult össze a győriek szíve. Aztán 11 óra után az emberek elindultak a légoltalmi pincék felé – ezek Gyárvárosban a mai napig láthatók. 11 óra 47 perckor pedig elindult a pokol, megkezdődött a város/városrész bombázása.
- A Szövetséges Légierő 177 darab B-17-es bombázója indult el egy dél-olaszországi repülőtérről, azzal a harci feladattal, hogy bombázza a győri ipartelepet, különösen pedig a GYŐRI WAGGON ÉS GÉPGYÁR üzemi épületeit, a repülőtéri létesítményeket és az ott lévő repülőgépeket. Az ok az ott folyó katonai repülőgépgyártás volt.
- A 177 bombázó repülőgép a rövid ideig – körülbelül 15 percig – tartó bombatámadás alatt összesen 350 tonna bombát dobott le, főleg a gyárakra, de bőven jutott a gyárvárosi lakóházakra is.
- A hatás és a következmények nem felejthetők. A gyárak jelentős részben üzemképtelenné váltak, a lakóházak kiégtek, összedőltek, az emberek pedig kétségbeesetten menekültek a város körüli falukba.
- Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen, 718 honfitársunk vesztette életét.
- Gyárváros erre a napra az óta is emlékezik. Akik még élnek azok közül, akik átélték a bombázást, szóban, írásban mondják el az átélt eseményeket. A gyárvárosi templomban azóta is minden évben gyászmisével emlékeznek az áldozatokra.
- A gyárvárosi iskolák kisdiákjai pedig leírják a szülők, nagyszülők, rokonok, ismerősök történeteit, tanulságul azért, hogy ilyen többé ne történjen és tiszteletből az ártatlan áldozatok iránt. (forrás: www.gyarvaros.hu) |
| |
nov.03. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Madách Imre Gyűjtemény - A Madách-gyűjtemény alapjait Szabó József evangélikus püspök vetette meg, és 1973-ban ajándékozta a Xántus János Múzeumnak. Intézményünk halála óta is igyekszik gyűjteni a Madáchcsal és műveivel kapcsolatos anyagot.
Szabó József 1927-ben Győrött segédlelkész volt, majd 21 éven át városunkban tevékenykedett. 1948-ban Balassagyarmatra került, a Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület püspökévé avatták. 1973-ban nyugalomba vonult, visszaköltözött Győrbe, és a Xántus János Múzeumban irodalomtörténészként tevékenykedett haláláig, 1986. október 17-ig. Szenvedélyesen, széles körű kapcsolatai segítségével gyűjtötte a Madách-emlékeket. Madách Imrének Az ember tragédiája megírásának 150 éves, és Szabó József gyűjtőnek halála 25 éves évfordulóján állítunk emléket az új állandó kiállítás megnyitásával. |
| |
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
A Petz-család orvostörténeti, képző-és iparművészeti hagyatéka |
| |
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
Az Abád-Hauser család gyűjteménye |
| |
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
Győr és környékének története |
| |
Zsinagóga |
|
jún.30. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 Vasilescu-gyűjtemény A Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállításként 2006 nyarán nyitotta meg kapuit az 1870-ben, a historizmus szellemében épült és erre a célra teljesen felújított újvárosi neológ zsinagógában.
|
| |
Kreszta-ház |
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Kovács Margit Állandó Kiállítás |
| |
Vastuskós ház |
|
febr.01. 15:39 - márc.14. 15:39 |
 Patkó Imre Gyűjtemény - XX. századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások |
| |
Fruhman-ház |
|
márc.07. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Cserépkályha-történeti kiállítás |
| |
szept.19. 22:00 - szept.19. 22:00 |
 Az otthon melege - cserépkályyhatörténeti kiállítás - Az otthon melege szlogennel a kályhatörténeti gyűjteményünkből, a Győr és környékének kályhaművességét bemutató kiállításunkból, és a hozzájuk kapcsolódó Élő műhelyből létrehozott kiállítás együttest kívánjuk szimbolizálni. A kályhamúzeum egyedülálló a maga nemében, hisz az ország területén ehhez fogható kiállítással nem találkozhat a látogató.
- Nyitvatartás: 10-18 óráig, szünnap: hétfő
- Belépődíj: felnőtteknek: 650.- Ft, nyugdíjasoknak, diákoknak: 300.- Ft
- Fruhmann Antal (1908-1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a Xántus János Múzeumra hagyta. A Fruhmann-házban kialakított kályhamúzeum egyedülálló a maga nemében. A kályhásműhely eredeti rendeltetésének megfelelően áll a látogatók rendelkezésére, míg a felújított lakóházban a kályhásmesterség győri történetét bemutató kiállítás tekinthető meg. Az újonnan épült pavilonban felállított kályhák a gyűjtemény legreprezentatívabb darabjai, amelyek egy nagy múltú, napjainkban újra reneszánszát élő kézműves mesterség emlékeivel ismertetik meg a látogatót, amely az új, környezettudatos, alternatív energiákat és felhasználásukat kereső korunkban ismét előtérbe került. A már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése a város iparos és vállalkozó tradícióinak bemutatására is szolgál. |
| |
Várkazamata - Kőtár |
|
máj.23. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 Várkazamata - kőtár Győr, mint várispánsági székhely már Szent István kora óta (1000–1038) erődített hely volt. A középkori vár a mai Káptalandombot kerítette be. A város stratégiai helyzete a török hódoltság idején, a XVI. században értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet s lett a császárváros s egyben a kereszténység védőbástyája. Az 1537-ben I. Ferdinánd császár-király utasítására megindult s kerek negyven évig elhúzódó nagyszabású erődítési munkálatok nyomán az egész várost fallal vették körbe, amelyet hét fülesbástya és egy félbástya védelmezett. Az égetett téglából emelt bástyákban kazamatákat képeztek ki: ezekben helyezték el a várvédő ágyukat, amelyek a szomszédos bástyákat és falakat oldalazó tüzükkel fedezték. A bástyákat a falakban futó kazamatafolyosók kötötték össze. A legkorszerűbb hadiépítészeti elvek jegyében fogant terveket itáliai várépítő mesterek — Francisco Benigno, Bernardo Gabelli, Pietro Ferabosco, Bernardo de Magno — készítették s ők irányították a munkálatokat is. A hatalmas erődítményből mára csupán a Káptalandombot övező Kastély-bástya és az egykori Bécsi-kaput védelmező Sforza-félbástya maradt fenn. Az utóbbi kazamatáiban és udvarán alakították ki a Lapidáriumot. A vár falain egykor három, a XIX. század közepén lebontott késő-reneszánsz stílusú kapu nyílott. A legreprezentatívabb az antik diadalívekre emlékeztetően háromnyílású Bécsi-kapu volt (1568), melyet a nagyhatású itáliai építészteoretikus, Sebastiano Serlio mintakönyvének egyik várkaputerve nyomán alakítottak ki. A kapuzatot egykoron a kétfejű sasos császári, a vágásos mezejű magyar királyi, és oroszlános cseh királyi címer ékesítette, valamint a II. Miksa császár-király címeit elősoroló feliratos tábla. Töredékeik, miként a Vizi-kapu (1567) dór párkányzatának egy fragmentuma is a kazamataudvar boltívei alatt látható.
A kulcsfontosságú erődítményt a törökök 1594-ben hosszú ostrom után elfoglalták. Ám csak rövid ideig örülhettek új hódításuknak: 1598. március 28-áról 29-re virradó éjszaka a császári csapatok egy rajtaütésszerű támadás során visszavették a várat. Az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette keresztény sereg petárdával robbantotta be a Fehérvári-kaput: a győriek évszázadok óta őrzik a szétroncsolódott kapuszárnyat, mint a felszabadulás ereklyéjét.
A hadiépítészet fejlődésével a XVII. század közepére ismét szükségessé vált az erődítmények korszerűsítése. Erre F. Wymes hadmérnök tervei szerint, gróf Montecuccoli várparancsnoksága alatt az 1661–1664 közötti években került sor: a kiszélesített várárokba külső elővédművek kettős láncolatát építették fel.
A török háborúk végeztével, a XVIII. század elejére Győr vára elvesztette katonai jelentőségét. A napóleoni háborúk idején rövid időre újra szerephez jutott a vár: a francia csapatok a kismegyeri csata után néhány napi ostromot követően elfoglalták, majd visszavonulásukkor a falakat felrobbantották (1809). Az ezt követő évtizedekben a város a megmaradt falakat is elbontatta.
A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
|
|
|
|
|
  |
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|
|
|
|
|
|
|
