Kulturális ajánlat - márc.22. csütörtök, Beáta és Izolda napja. |
 |
 |
 |
Időszaki kiállítás |
 |
Bezerédj-kastély |
17:00 |
A Napóra Egyesület kiállítása, megnyitó |
 |
márc.22. 23:00 - ápr.12. 22:00 |
A Napóra Egyesület kiállítása |
 |
József Attila Művelődési Ház |
márc.06. 23:00 - márc.25. 22:00 |
Szabóné Szabó Erika festőművész, textilszobrász és Szabó Anikó grafikus kiállítása - Nyitva: március 26-ig, hétköznapokon 10 -16.30. között.
|
 |
Esterházy-palota |
márc.08. 23:00 - ápr.14. 22:00 |
Angyal szívemmel létezem - Babos Ágnes festőművész önálló kiállítása - Nyitva: április 15-ig, hétfő kivételével naponta 10 –18 óra között.
|
 |
márc.13. 23:00 - máj.19. 22:00 |
Mert e napon kezdődik szabadsága! – Győr, 1848 - Nyitva: május 20-ig, hétfő kivételével naponta 10 - 18 óra között.
|
 |
Kisfaludy Károly Könyvtár |
márc.19. 23:00 - ápr.05. 22:00 |
Áramlás - Keleti Éva fotókiállítása |
 |
Arany János Művelődési Ház |
márc.09. 23:00 - ápr.07. 22:00 |
Talabér Gyula, a Balaton fotós - retrospektív kiállítás - nyitva: április 8-ig hétköznapokon 9 - 18 óra között
|
 |
Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár |
márc.16. 23:00 - ápr.29. 22:00 |
A győri Könnyező Szűzanya-kegykép kultusza |
 |
 |
Filmklub |
 |
Központi Könyvtár, Gyermekkönyvtár és Galéria |
16:00 |
Magyarország madártávlatból - Balaton-felvidék - az OzoneNetwork TV és az origo.hu sorozata
- narrátor: Mihályi Győző
- sorozatszerkesztő: Bárány Róbert
- írta: Kerekes Borbála
- airfilm operatőr: Hévizi Tamás
- airfilm oktokopter pilóta: Váradi Ádám
- utómunka rendező: Szekeres Zoltán
- producer: Pálmai L. Ákos
- 54 perc
- a belépés díjtalan |
 |
 |
Színház |
 |
Győri Nemzeti Színház |
16:00 |
A sevillai borbély - vígopera - Kazinczy bérlet
- Gioachino Rossini - Cesare Sterbini: A sevillai borbély - vígopea
- rendező: Kerényi Miklós Gábor
- fordító: Galambos Attila
- Premier: 2018. február 3.
Figaro - KENDI LAJOS / BALLA SÁNDOR
Almaviva gróf - BALCZÓ PÉTER / RAB GYULA / HANCZÁR GYÖRGY
Rosina - MESTER VIKTÓRIA / KÁLNAY ZSÓFIA / KOVÁCS ÉVA
Basilio - KOVÁCS ISTVÁN / BUSA TAMÁS / PATAKI BENCE
Bartolo - BÁTKI FAZEKAS ZOLTÁN / KISS ANDRÁS / CSEH ANTAL
Berta - LÁZIN BEATRIX / FRANKÓ TÜNDE
Fiorello - SCHWIMMER JÁNOS
Őrtiszt - SZABÓ BALÁZS
Ambrosio - EISENBACHER BALÁZS
- Közreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara és énekkara
- díszlettervező: SZÉKELY LÁSZLÓ
- jelmeztervező: RÁKAY TAMÁS
- súgó: VLASICS RITA
- ügyelő: KARÁCSONY SZILVESZTER
- rendezőasszisztens: HORVÁTH MÁRTA
- karigazgató: BALOGH ESZTER
- korrepetitor: MEDVECZKY SZABOLCS
- játékmester: PÁNYIK TAMÁS és MAGYAR GYÖRGY
- karmester: MEDVECZKY ÁDÁM / SILLÓ ISTVÁN
- A produkció a Szegedi Nemzeti Színház, a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft., a Budapesti Operettszínház, az Operettissima Nonprofit Kft. és a Győri Nemzeti Színház együttműködésében valósult meg.
|
 |
Vaskakas Bábszínház |
13:00 |
Pinokkió - előadás 4 éves kortól
- író: Veres András Blattner Géza-díjas
- dramaturg: Markó Róbert
- díszlet-, jelmez- és bábtervező: Szabó Ottó
- konzulens: Csanádi Judit Jászai Mari-díjas
- zeneszerző: Barabás Lőrinc
- koreográfus: Góbi Rita
- rendező: Somogyi Tamás
játsszák:
Pinokkió - Markó-Valentyik Anna
Dzsepettó - Hannus Zoltán
Bábszínházigazgató - Kocsis Rozi Blattner Géza-díjas
Rendőrök - Vitányi-Juhász István, Horváth Márk
Tücsök, Tanító - Rab Viki
Róka, Boglárka, Mutatványos: Nagy Petra
Lujza, Mutatványos - Főglein Fruzsina
Macska, Olivér, Mutatványos - Kovács Domokos
65 perc
|
 |
Generációk Háza |
18:00 |
Pierre Sauvil: Napfény kettőnknek - a Rózsavölgyi Szalon előadása |
 |
 |
Program |
 |
Esterházy-palota |
16:00 |
Könyvbemutató - Schima A. Bandi iparművész, aranykoszorús mester (1882-1959) - szerkesztő: Pápai Emese művészettörténész
- a tanulmányok szerzői: Cserhalmi Zoltán, Pápai Emese, Szalai Zsolt
- tervezés, műszaki szerkesztés: Tanai Csaba Taca
- megjelenik: 500 példányban, terjedelem: 215 oldal
- Kiadja: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, 2018
- Felelős kiadó: Grászli Bernadett múzeumigazgató
- A kötet megjelenését Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatta.
|
 |
Arany János utca |
márc.22. 23:00 - márc.30. 22:00 |
Húsvéti vásár |
 |
márc.22. 23:00 - márc.30. 22:00 |
Húsvéti vásár |
 |
 |
Mozi |
 |
Rómer Ház |
16:00 |
Testről és Lélekről ** - magyar játékfilm, 116 perc, 2017
- ** 16 éven aluliaknak nem ajánlott
- rendezte: Enyedi Ildikó |
 |
 |
Klub |
 |
Bezerédj-kastély |
15:00 |
Ménfőcsanaki Nyugdíjas Klub |
 |
 |
Sport |
 |
Gyirmóti Művelődési Ház |
17:00 |
női torna |
 |
 |
Állandó kiállítás |
 |
Központi Könyvtár, Gyermekkönyvtár és Galéria |
máj.31. 22:00 - márc.13. 23:00 |
Győr az olimpiákon |
 |
Püspöki udvarbíróház |
jan.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
Gyermekmúzeum |
 |
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
Borsos Miklós állandó kiállítás A Káptalandombon, a Szent Mihály szobor és a püspöki székesegyház Szent László kápolnája szomszédságában található a XV. században épült Püspöki Udvarbíróház. A gótikus stílusban készült épület felújítását 1979-ben fejezték be, ekkortól ad otthont Borsos Miklós életmű-kiállításának.
Borsos Miklós (1906–1990) a modern magyar szobrászat klasszikus mestere, aki korai festészeti kísérleteit követően a plasztika minden műfajában maradandót alkotott. Több új műfaji megoldás is a nevéhez fűződik. Szobrászi tevékenysége mellett éremművészi munkássága is igen jelentős, a műfaj egyik XX. századi megújítójának tekintjük. Egész életében fáradhatatlanul rajzolt. A rajz segítette szobrásszá érni, és a rajzzal teljesedett ki művészete. Több tucat irodalmi alkotáshoz készített felejthetetlen illusztrációt.
Szobrászata az 1940-es évekig szorosan kapcsolódott a Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc által képviselt modern szobrászati irányhoz. Ezután művészete klasszicizáló irányt vett, amelyben a természethű és az absztrakt tendenciák egyaránt megtalálhatók. Az élet szépségei: csend, nyugalom, harmónia, szeretet, valamint árnyoldalai: küzdelem, halál voltak a művész legfőbb témái.
|
 |
Bezerédj-kastély |
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
Galgóczi Emlékszoba - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján. |
 |
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
Sulyok Vince Irodalmi Emlékhely - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján.
|
 |
Esterházy-palota |
nov.26. 23:00 - márc.13. 23:00 |
Radnai-gyűjtemény újrarendezve - Nyitva: hétfő kivételével naponta 10.00-18.00 óra között.
|
 |
Apátúr-ház |
ápr.13. 22:00 - márc.13. 23:00 |
A pusztulás képei - kiállítás és emlékhely - helyszín: a Xántus János Megyei Múzeum légópincéje (Győr, Széchenyi tér 5.).
- A kiállítás emléket kíván állítani az 1944. április 13-ai szomorú eseményeknek, amely Győr város és különösen Gyárváros életében örökké emlékezetes marad. Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen 718 személy vesztette életét.
- Ezen az egyébként szép kora tavaszi napon a megszokottnál is több légi riadó miatt szorult össze a győriek szíve. Aztán 11 óra után az emberek elindultak a légoltalmi pincék felé – ezek Gyárvárosban a mai napig láthatók. 11 óra 47 perckor pedig elindult a pokol, megkezdődött a város/városrész bombázása.
- A Szövetséges Légierő 177 darab B-17-es bombázója indult el egy dél-olaszországi repülőtérről, azzal a harci feladattal, hogy bombázza a győri ipartelepet, különösen pedig a GYŐRI WAGGON ÉS GÉPGYÁR üzemi épületeit, a repülőtéri létesítményeket és az ott lévő repülőgépeket. Az ok az ott folyó katonai repülőgépgyártás volt.
- A 177 bombázó repülőgép a rövid ideig – körülbelül 15 percig – tartó bombatámadás alatt összesen 350 tonna bombát dobott le, főleg a gyárakra, de bőven jutott a gyárvárosi lakóházakra is.
- A hatás és a következmények nem felejthetők. A gyárak jelentős részben üzemképtelenné váltak, a lakóházak kiégtek, összedőltek, az emberek pedig kétségbeesetten menekültek a város körüli falukba.
- Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen, 718 honfitársunk vesztette életét.
- Gyárváros erre a napra az óta is emlékezik. Akik még élnek azok közül, akik átélték a bombázást, szóban, írásban mondják el az átélt eseményeket. A gyárvárosi templomban azóta is minden évben gyászmisével emlékeznek az áldozatokra.
- A gyárvárosi iskolák kisdiákjai pedig leírják a szülők, nagyszülők, rokonok, ismerősök történeteit, tanulságul azért, hogy ilyen többé ne történjen és tiszteletből az ártatlan áldozatok iránt. (forrás: www.gyarvaros.hu) |
 |
nov.03. 23:00 - márc.13. 23:00 |
Madách Imre Gyűjtemény - A Madách-gyűjtemény alapjait Szabó József evangélikus püspök vetette meg, és 1973-ban ajándékozta a Xántus János Múzeumnak. Intézményünk halála óta is igyekszik gyűjteni a Madáchcsal és műveivel kapcsolatos anyagot.
Szabó József 1927-ben Győrött segédlelkész volt, majd 21 éven át városunkban tevékenykedett. 1948-ban Balassagyarmatra került, a Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület püspökévé avatták. 1973-ban nyugalomba vonult, visszaköltözött Győrbe, és a Xántus János Múzeumban irodalomtörténészként tevékenykedett haláláig, 1986. október 17-ig. Szenvedélyesen, széles körű kapcsolatai segítségével gyűjtötte a Madách-emlékeket. Madách Imrének Az ember tragédiája megírásának 150 éves, és Szabó József gyűjtőnek halála 25 éves évfordulóján állítunk emléket az új állandó kiállítás megnyitásával. |
 |
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
Az Abád-Hauser család gyűjteménye |
 |
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
Győr és környékének története |
 |
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
A Petz-család orvostörténeti, képző-és iparművészeti hagyatéka |
 |
Zsinagóga |
jún.30. 22:00 - márc.13. 23:00 |
Vasilescu-gyűjtemény A Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállításként 2006 nyarán nyitotta meg kapuit az 1870-ben, a historizmus szellemében épült és erre a célra teljesen felújított újvárosi neológ zsinagógában.
|
 |
Kreszta-ház |
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
Kovács Margit Állandó Kiállítás |
 |
Vastuskós ház |
febr.01. 15:39 - márc.14. 15:39 |
Patkó Imre Gyűjtemény - XX. századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások |
 |
Fruhman-ház |
márc.07. 23:00 - márc.13. 23:00 |
Cserépkályha-történeti kiállítás |
 |
szept.19. 22:00 - szept.19. 22:00 |
Az otthon melege - cserépkályyhatörténeti kiállítás - Az otthon melege szlogennel a kályhatörténeti gyűjteményünkből, a Győr és környékének kályhaművességét bemutató kiállításunkból, és a hozzájuk kapcsolódó Élő műhelyből létrehozott kiállítás együttest kívánjuk szimbolizálni. A kályhamúzeum egyedülálló a maga nemében, hisz az ország területén ehhez fogható kiállítással nem találkozhat a látogató.
- Nyitvatartás: 10-18 óráig, szünnap: hétfő
- Belépődíj: felnőtteknek: 650.- Ft, nyugdíjasoknak, diákoknak: 300.- Ft
- Fruhmann Antal (1908-1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a Xántus János Múzeumra hagyta. A Fruhmann-házban kialakított kályhamúzeum egyedülálló a maga nemében. A kályhásműhely eredeti rendeltetésének megfelelően áll a látogatók rendelkezésére, míg a felújított lakóházban a kályhásmesterség győri történetét bemutató kiállítás tekinthető meg. Az újonnan épült pavilonban felállított kályhák a gyűjtemény legreprezentatívabb darabjai, amelyek egy nagy múltú, napjainkban újra reneszánszát élő kézműves mesterség emlékeivel ismertetik meg a látogatót, amely az új, környezettudatos, alternatív energiákat és felhasználásukat kereső korunkban ismét előtérbe került. A már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése a város iparos és vállalkozó tradícióinak bemutatására is szolgál. |
 |
Várkazamata - Kőtár |
máj.23. 22:00 - márc.13. 23:00 |
Várkazamata - kőtár Győr, mint várispánsági székhely már Szent István kora óta (1000–1038) erődített hely volt. A középkori vár a mai Káptalandombot kerítette be. A város stratégiai helyzete a török hódoltság idején, a XVI. században értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet s lett a császárváros s egyben a kereszténység védőbástyája. Az 1537-ben I. Ferdinánd császár-király utasítására megindult s kerek negyven évig elhúzódó nagyszabású erődítési munkálatok nyomán az egész várost fallal vették körbe, amelyet hét fülesbástya és egy félbástya védelmezett. Az égetett téglából emelt bástyákban kazamatákat képeztek ki: ezekben helyezték el a várvédő ágyukat, amelyek a szomszédos bástyákat és falakat oldalazó tüzükkel fedezték. A bástyákat a falakban futó kazamatafolyosók kötötték össze. A legkorszerűbb hadiépítészeti elvek jegyében fogant terveket itáliai várépítő mesterek — Francisco Benigno, Bernardo Gabelli, Pietro Ferabosco, Bernardo de Magno — készítették s ők irányították a munkálatokat is. A hatalmas erődítményből mára csupán a Káptalandombot övező Kastély-bástya és az egykori Bécsi-kaput védelmező Sforza-félbástya maradt fenn. Az utóbbi kazamatáiban és udvarán alakították ki a Lapidáriumot. A vár falain egykor három, a XIX. század közepén lebontott késő-reneszánsz stílusú kapu nyílott. A legreprezentatívabb az antik diadalívekre emlékeztetően háromnyílású Bécsi-kapu volt (1568), melyet a nagyhatású itáliai építészteoretikus, Sebastiano Serlio mintakönyvének egyik várkaputerve nyomán alakítottak ki. A kapuzatot egykoron a kétfejű sasos császári, a vágásos mezejű magyar királyi, és oroszlános cseh királyi címer ékesítette, valamint a II. Miksa császár-király címeit elősoroló feliratos tábla. Töredékeik, miként a Vizi-kapu (1567) dór párkányzatának egy fragmentuma is a kazamataudvar boltívei alatt látható.
A kulcsfontosságú erődítményt a törökök 1594-ben hosszú ostrom után elfoglalták. Ám csak rövid ideig örülhettek új hódításuknak: 1598. március 28-áról 29-re virradó éjszaka a császári csapatok egy rajtaütésszerű támadás során visszavették a várat. Az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette keresztény sereg petárdával robbantotta be a Fehérvári-kaput: a győriek évszázadok óta őrzik a szétroncsolódott kapuszárnyat, mint a felszabadulás ereklyéjét.
A hadiépítészet fejlődésével a XVII. század közepére ismét szükségessé vált az erődítmények korszerűsítése. Erre F. Wymes hadmérnök tervei szerint, gróf Montecuccoli várparancsnoksága alatt az 1661–1664 közötti években került sor: a kiszélesített várárokba külső elővédművek kettős láncolatát építették fel.
A török háborúk végeztével, a XVIII. század elejére Győr vára elvesztette katonai jelentőségét. A napóleoni háborúk idején rövid időre újra szerephez jutott a vár: a francia csapatok a kismegyeri csata után néhány napi ostromot követően elfoglalták, majd visszavonulásukkor a falakat felrobbantották (1809). Az ezt követő évtizedekben a város a megmaradt falakat is elbontatta.
A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
|
 |
 |
 |
 |
|
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|