|
Kulturális ajánlat - ápr.24. szerda, György napja. |
 |
|
|
|
Esemény |
|
|
Generációk Háza |
|
ápr.24. 07:00 - ápr.24. 16:00 |
|
MONDJUK EL KORTÁRSBAN! - Kortárs magyar versfesztivál |
|
|
|
Időszaki kiállítás |
|
|
Újvárosi Művelődési Ház |
|
ápr.15. 22:00 - máj.16. 22:00 |
 Arany kezek - Kovács Ildikó kerámiaszobrász kiállítása - Támogatók:
• GYMJV Önkormányzata • Borkai Zsolt polgármester • Dr. Fekete Dávid alpolgármester • Szeles Szabolcs önkormányzati képviselő • Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum • RAFI Virágkereskedés • Gyarmathy Pékség • Hajdár Mihályné vállalkozó • Dobos és Aranyosi Köztelek utcai Húsbolt • Sólymos Zoltán • Soós Pincészet Szent Donát Borháza • Horváth-Takács László szikvízkészítő
- Nyitva: május 17-ig előzetes bejelentkezés alapján
|
|
|
Generációk Háza |
|
ápr.05. 22:00 - ápr.25. 22:00 |
|
NAPNYUGTA UTÁN - Szintai Katalin kiállítása |
|
|
Gyirmóti Művelődési Ház |
|
márc.19. 23:00 - ápr.29. 22:00 |
|
Gyirmóti évszakok - Tálos Péter AFIAP/EMAFOSZ fotókiállítása |
|
|
József Attila Művelődési Ház |
|
ápr.08. 22:00 - ápr.25. 22:00 |
 Álmaink a valóságunk - Kovács Apollónia festménykiállítása - Megtekinthető: 2019. április 26-ig, hétköznapokon 10-16 óra között.
|
|
|
Esterházy-palota |
|
ápr.06. 22:00 - jún.01. 22:00 |
 SCHMAL KÁROLY – SZABÁLYTALAN REND Nyitva: június 2-ig hétfő kivételével naponta 10 - 18 óra között
|
|
|
ápr.11. 22:00 - máj.18. 22:00 |
 SZALKAI KÁROLY – A LÉTEZÉS ÖRÖME - Finissage: 2019. május 16-án 17 órakor Szalkai Károly tárlatvezetése.
- A kiállítás 2019. május 19-ig látogatható hétfő kivételével minden nap 10 és 18 óra között.
|
|
|
Kisfaludy Károly Könyvtár |
|
ápr.12. 22:00 - máj.07. 22:00 |
 KITELEPÍTÉSEK 70 - A felvidéki kitelepítések 72-ik évfordulója alkalmából megrendezett képzőművészeti kiállítás
- A kiállítás kurátorai: Méry Beáta, Lengyel Valter, Kalita Gábor
- Nyitva: május 8-ig, hétköznapokon 13 - 16 óra között.
|
|
|
|
Koncert |
|
|
Rómer Ház |
|
17:00 |
 RÓMER JAZZKLUB: BÁGYI BALÁZS NEW QUARTET VENDÉG: LI XIAOCHUAN Bágyi Balázs New Quartet
Soso Lakatos Sándor – szaxofonok
Oláh Dezső – zongora
Oláh Péter – bőgő
Bágyi Balázs – dob
vendég: Li Xiaochuan trombita / Kína/
|
|
|
|
Színház |
|
|
Győri Nemzeti Színház |
|
15:00 |
|
Bob herceg (Radnóti bérlet) |
|
|
Vaskakas Bábszínház |
|
12:30 |
 Ilók és Mihók Illyés Gyula nyomán írta: Kocsis Rozi Blattner Géza- díjas
tervező: Nagy-Kovács Géza
játsszák: Rab Viki és Szúkenyik Tamás
45 perc
fotó: Gyenese Péter
bemutató: 2013. november 10.
|
|
|
Győri Nemzeti Színház, Kisfaludy-terem |
|
09:00 |
 A Pál utcai fiúk - Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, színmű két részben
- színpadra alkalmazta és rendezte: Kszel Attila
Rácz tanár úr - POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ
Boka - FEHÉR ÁKOS
Áts Feri - KOVÁCS GERGELY
Nemecsek - PONGRÁCZ BARNABÁS s.h.
Geréb - MÁRKUS KRISZTIÁN s.h.
Nemecsek apja - BEDE-FAZEKAS CSABA
Nemecsek anyja - AGÓCS JUDIT
Geréb apja - ÁTS GYULA
Janó, éjjeliőr - GYÖRGYFI JÓZSEF
Csetneky úr - BRÓDY NORBERT
Orvos - KSZEL ATTILA
Csele - HOMLOK BERTALAN s.h.
Nagypásztor - VLASICH MÁTÉ s.h.
Kispásztor - TÓTH ÁDÁM s.h.
Csónakos - SOMOGYI ISTVÁN s.h.
Weisz - DOMJÁN ÁKOS s.h.
Kolnay - FISCHBACH KARDOS s.h.
Barabás - BARANYAI BARNA s.h.
Richter - JÁRAY MÁTYÁS s.h.
Szebenics - VÁRADI MIKLÓS s.h.
Leszik - KOCZIHA BARNA s.h.
Csengey-Wendauer - TÓTH ZOLTÁN s.h.
Mari - CSUTA RITA s.h.
Mesélő hangja - FORGÁCS PÉTER
- vizuális effekt / díszlet: KOVÁCS ATTILA
- jelmez: GLORIA VON BERG
- zenei munkatárs: KERTES ANNA
- mozgás: FEHÉR ÁKOS
- súgó: JAKAB ANITA
- ügyelő: ILLÉS OTTILIA
- rendezőasszisztens: HEGEDŰS ILDIKÓ
- rendező: KSZEL ATTILA
- Bemutató: 2017. január 14. 15.00 óra, Kisfaludy terem
- Az előadás hossza: 2 óra 20 perc egy szünettel.
|
|
|
|
Vidék |
|
|
Szolnok, Aba Novák Agora |
|
17:00 |
|
Antigoné |
|
|
|
Állandó kiállítás |
|
|
Központi Könyvtár, Gyermekkönyvtár és Galéria |
|
máj.31. 22:00 - márc.13. 23:00 |
|
Győr az olimpiákon |
|
|
Püspöki udvarbíróház |
|
jan.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Gyermekmúzeum |
|
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Borsos Miklós állandó kiállítás A Káptalandombon, a Szent Mihály szobor és a püspöki székesegyház Szent László kápolnája szomszédságában található a XV. században épült Püspöki Udvarbíróház. A gótikus stílusban készült épület felújítását 1979-ben fejezték be, ekkortól ad otthont Borsos Miklós életmű-kiállításának.
Borsos Miklós (1906–1990) a modern magyar szobrászat klasszikus mestere, aki korai festészeti kísérleteit követően a plasztika minden műfajában maradandót alkotott. Több új műfaji megoldás is a nevéhez fűződik. Szobrászi tevékenysége mellett éremművészi munkássága is igen jelentős, a műfaj egyik XX. századi megújítójának tekintjük. Egész életében fáradhatatlanul rajzolt. A rajz segítette szobrásszá érni, és a rajzzal teljesedett ki művészete. Több tucat irodalmi alkotáshoz készített felejthetetlen illusztrációt.
Szobrászata az 1940-es évekig szorosan kapcsolódott a Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc által képviselt modern szobrászati irányhoz. Ezután művészete klasszicizáló irányt vett, amelyben a természethű és az absztrakt tendenciák egyaránt megtalálhatók. Az élet szépségei: csend, nyugalom, harmónia, szeretet, valamint árnyoldalai: küzdelem, halál voltak a művész legfőbb témái.
|
|
|
Bezerédj-kastély |
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Galgóczi Emlékszoba - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján. |
|
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Sulyok Vince Irodalmi Emlékhely - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján.
|
|
|
Esterházy-palota |
|
nov.26. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Radnai-gyűjtemény újrarendezve - Nyitva: hétfő kivételével naponta 10.00-18.00 óra között.
|
|
|
Apátúr-ház |
|
ápr.13. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 A pusztulás képei - kiállítás és emlékhely - helyszín: a Xántus János Megyei Múzeum légópincéje (Győr, Széchenyi tér 5.).
- A kiállítás emléket kíván állítani az 1944. április 13-ai szomorú eseményeknek, amely Győr város és különösen Gyárváros életében örökké emlékezetes marad. Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen 718 személy vesztette életét.
- Ezen az egyébként szép kora tavaszi napon a megszokottnál is több légi riadó miatt szorult össze a győriek szíve. Aztán 11 óra után az emberek elindultak a légoltalmi pincék felé – ezek Gyárvárosban a mai napig láthatók. 11 óra 47 perckor pedig elindult a pokol, megkezdődött a város/városrész bombázása.
- A Szövetséges Légierő 177 darab B-17-es bombázója indult el egy dél-olaszországi repülőtérről, azzal a harci feladattal, hogy bombázza a győri ipartelepet, különösen pedig a GYŐRI WAGGON ÉS GÉPGYÁR üzemi épületeit, a repülőtéri létesítményeket és az ott lévő repülőgépeket. Az ok az ott folyó katonai repülőgépgyártás volt.
- A 177 bombázó repülőgép a rövid ideig – körülbelül 15 percig – tartó bombatámadás alatt összesen 350 tonna bombát dobott le, főleg a gyárakra, de bőven jutott a gyárvárosi lakóházakra is.
- A hatás és a következmények nem felejthetők. A gyárak jelentős részben üzemképtelenné váltak, a lakóházak kiégtek, összedőltek, az emberek pedig kétségbeesetten menekültek a város körüli falukba.
- Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen, 718 honfitársunk vesztette életét.
- Gyárváros erre a napra az óta is emlékezik. Akik még élnek azok közül, akik átélték a bombázást, szóban, írásban mondják el az átélt eseményeket. A gyárvárosi templomban azóta is minden évben gyászmisével emlékeznek az áldozatokra.
- A gyárvárosi iskolák kisdiákjai pedig leírják a szülők, nagyszülők, rokonok, ismerősök történeteit, tanulságul azért, hogy ilyen többé ne történjen és tiszteletből az ártatlan áldozatok iránt. (forrás: www.gyarvaros.hu) |
|
|
nov.03. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Madách Imre Gyűjtemény - A Madách-gyűjtemény alapjait Szabó József evangélikus püspök vetette meg, és 1973-ban ajándékozta a Xántus János Múzeumnak. Intézményünk halála óta is igyekszik gyűjteni a Madáchcsal és műveivel kapcsolatos anyagot.
Szabó József 1927-ben Győrött segédlelkész volt, majd 21 éven át városunkban tevékenykedett. 1948-ban Balassagyarmatra került, a Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület püspökévé avatták. 1973-ban nyugalomba vonult, visszaköltözött Győrbe, és a Xántus János Múzeumban irodalomtörténészként tevékenykedett haláláig, 1986. október 17-ig. Szenvedélyesen, széles körű kapcsolatai segítségével gyűjtötte a Madách-emlékeket. Madách Imrének Az ember tragédiája megírásának 150 éves, és Szabó József gyűjtőnek halála 25 éves évfordulóján állítunk emléket az új állandó kiállítás megnyitásával. |
|
|
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
A Petz-család orvostörténeti, képző-és iparművészeti hagyatéka |
|
|
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
Az Abád-Hauser család gyűjteménye |
|
|
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
Győr és környékének története |
|
|
Zsinagóga |
|
jún.30. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 Vasilescu-gyűjtemény A Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállításként 2006 nyarán nyitotta meg kapuit az 1870-ben, a historizmus szellemében épült és erre a célra teljesen felújított újvárosi neológ zsinagógában.
|
|
|
Kreszta-ház |
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Kovács Margit Állandó Kiállítás |
|
|
Vastuskós ház |
|
febr.01. 15:39 - márc.14. 15:39 |
 Patkó Imre Gyűjtemény - XX. századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások |
|
|
Fruhman-ház |
|
márc.07. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Cserépkályha-történeti kiállítás |
|
|
Várkazamata - Kőtár |
|
máj.23. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 Várkazamata - kőtár Győr, mint várispánsági székhely már Szent István kora óta (1000–1038) erődített hely volt. A középkori vár a mai Káptalandombot kerítette be. A város stratégiai helyzete a török hódoltság idején, a XVI. században értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet s lett a császárváros s egyben a kereszténység védőbástyája. Az 1537-ben I. Ferdinánd császár-király utasítására megindult s kerek negyven évig elhúzódó nagyszabású erődítési munkálatok nyomán az egész várost fallal vették körbe, amelyet hét fülesbástya és egy félbástya védelmezett. Az égetett téglából emelt bástyákban kazamatákat képeztek ki: ezekben helyezték el a várvédő ágyukat, amelyek a szomszédos bástyákat és falakat oldalazó tüzükkel fedezték. A bástyákat a falakban futó kazamatafolyosók kötötték össze. A legkorszerűbb hadiépítészeti elvek jegyében fogant terveket itáliai várépítő mesterek — Francisco Benigno, Bernardo Gabelli, Pietro Ferabosco, Bernardo de Magno — készítették s ők irányították a munkálatokat is. A hatalmas erődítményből mára csupán a Káptalandombot övező Kastély-bástya és az egykori Bécsi-kaput védelmező Sforza-félbástya maradt fenn. Az utóbbi kazamatáiban és udvarán alakították ki a Lapidáriumot. A vár falain egykor három, a XIX. század közepén lebontott késő-reneszánsz stílusú kapu nyílott. A legreprezentatívabb az antik diadalívekre emlékeztetően háromnyílású Bécsi-kapu volt (1568), melyet a nagyhatású itáliai építészteoretikus, Sebastiano Serlio mintakönyvének egyik várkaputerve nyomán alakítottak ki. A kapuzatot egykoron a kétfejű sasos császári, a vágásos mezejű magyar királyi, és oroszlános cseh királyi címer ékesítette, valamint a II. Miksa császár-király címeit elősoroló feliratos tábla. Töredékeik, miként a Vizi-kapu (1567) dór párkányzatának egy fragmentuma is a kazamataudvar boltívei alatt látható.
A kulcsfontosságú erődítményt a törökök 1594-ben hosszú ostrom után elfoglalták. Ám csak rövid ideig örülhettek új hódításuknak: 1598. március 28-áról 29-re virradó éjszaka a császári csapatok egy rajtaütésszerű támadás során visszavették a várat. Az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette keresztény sereg petárdával robbantotta be a Fehérvári-kaput: a győriek évszázadok óta őrzik a szétroncsolódott kapuszárnyat, mint a felszabadulás ereklyéjét.
A hadiépítészet fejlődésével a XVII. század közepére ismét szükségessé vált az erődítmények korszerűsítése. Erre F. Wymes hadmérnök tervei szerint, gróf Montecuccoli várparancsnoksága alatt az 1661–1664 közötti években került sor: a kiszélesített várárokba külső elővédművek kettős láncolatát építették fel.
A török háborúk végeztével, a XVIII. század elejére Győr vára elvesztette katonai jelentőségét. A napóleoni háborúk idején rövid időre újra szerephez jutott a vár: a francia csapatok a kismegyeri csata után néhány napi ostromot követően elfoglalták, majd visszavonulásukkor a falakat felrobbantották (1809). Az ezt követő évtizedekben a város a megmaradt falakat is elbontatta.
A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
|
|
|
|
|
  |
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|
