|
Kulturális ajánlat - jan.24. péntek, Timót napja. |
 |
|
|
|
Színház |
|
|
Győri Nemzeti Színház |
|
18:00 |
 Szibériai csárdás Tasnádi István: Szibériai csárdás
- zenés romantikus játék
Müller Áron, karmester - NAGY BALÁZS
Mizzi Günther, primadonna -Várady MÓZES ANITA
Kaltenberg tábornok - JÁGER ANDRÁS
Kaltenberg adjutánsa - FORRÓ ATTILA
Kálmán Imre, zeneszerző - FEHÉR ÁKOS
Héricz, újságíró - KOLNAI KOVÁCS GERGELY
Bóni a színházban - LAKNER NORBERT
Mocsai főhadnagy - PÖRNECZI ATTILA
Vass Jenő - CSELEPÁK BALÁZS
Markovits főhadnagy - VENCZEl-KOVÁCS ZOLTÁN
Petheő Zsiga - KLINGA PÉTER
Minyó Attila - FEJSZÉS ATTILA
Kollár László - VINCZE GÁBOR PÉTER
Trenkó - PUSZTAI ERVIN
Migray Péter - KURUCZ DÁNIEL
Imrei százados - SÁRKÖZI JÓZSEF
Jiři, korrepetitor - MEDVECZKY SZABOLCS
Sára nővér - MOLNÁR ÁGNES
Csapajev - KSZEL ATTILA
Holotkov tábornok - MASZLAY ISTVÁN
Holotkova - JANISCH ÉVA
Dina Holotkova - DUNAI CSENGE
Serevszkij adjutáns - BRÓDY NORBERT
Szemjonov hetman - TÖRÖK ANDRÁS
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház tánckara és kijelölt énekkara.
- díszlettervező: BÁTONYI GYÖRGY
- jelmeztervező: CSÍK GYÖRGY
- videókoncepció és -design tervező: SZÖLLŐSI GÉZA
- kompozitőr, vágó: BÁNKI ÁKOS
- koreográfus: FEKETE MIKLÓS
- korrepetitor: KERTES ANNA
- súgó: JAKAB ANITA
- ügyelő: KARÁCSONY SZILVESZTER
- rendezőasszisztens: HEGEDŰS ILDIKÓ
Rendező: TASNÁDI CSABA
Premier: 2019. szeptember 21. 19.00, NAGYSZÍNHÁZ
|
|
|
Vaskakas Bábszínház |
|
09:00 |
 A manógyár Négy manóügyi szakreferens, egy manóügyi kutatócsoport érkezik a Vaskakas Bábszínházba, hogy előadást tartson a nézőknek a manók mibenlétéről, a félelmekről és a félelem legyőzési stratégiákról. A kutatócsoport vezetőjének, Zsuzsannának a története elevenedik meg ezen a különleges kutatási bemutatón. Visszarepülünk az időben, oda, amikor Zsuzsanna még nem Zsuzsanna, hanem csak Zsuzsika volt, akit egy délután az ijesztőnek tűnő szomszédasszony, Murmura néni gondjaira bíznak a szülei. A kislánynak minden erejére és bátorságára szüksége van ahhoz, hogy leszámoljon a félelmeivel ezen a veszedelmesnek tűnő délutánon. Szerencsére társakra és támogatókra lel a manók személyében, akik segítenek neki szembenézni a félelmeivel. És nem csak Zsuzsika, hanem a manók, sőt még Murmura néni is tanulnak valamit ezen a délutánon… |
|
|
Győri Nemzeti Színház, Kisfaludy-terem |
|
18:00 |
 A király beszéde (Várady D bérlet) - David Seidler: A király beszéde - dráma
Bertie- York hercege - CSANKÓ ZOLTÁN
Lionel Logue- ausztrál beszédtanár - UNGVÁRI ISTVÁN
Erzsébet- yorki hercegné - MIHÁLYI ORSI
Myrtle- Lionel felesége - MÉZES VIOELTTA
Cosmo Lang- Canterbury érseke - POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ
Winston Churchill- brit politikus - KOPPÁNY ZOLTÁN
Davis- walesi herceg - MOLNÁR ERIK
V. György király- Bertie és Dávid apja - BEDE- FAZEKAS CSABA
Stanley Baldwin- brit miniszterelnök - MOHÁCSI ATTILA
Királyné - BENDE ILDIKÓ
Wallis Simpson - SASHALMI ÁGNES kórus
Rádióriporter/ Rendező - RUPNIK KÁROLY
- Közreműködik a Győri Nemzeti Színház kijelölt énekkara
- díszlet- és jelmeztervező: CSÍK GYÖRGY
- súgó: PUSZTAI LILLA
- ügyelő: ILLÉS OTTILIA
- rendezőasszisztens: MOLNÁR VIRGÍNIA
- rendező: FUNTEK FRIGYES
bemutató: 2019. szeptember 28. 19.00, KISFALUDY TEREM
|
|
|
|
Program |
|
|
Győri Pagony |
|
15:30 |
 Diafilm vetítés a Győri Pagonyban 3-9 éveseknek A Győri Pagony nem csekély diafilm készletének régi és új remekei kerülnek elő a fiók mélyéből és láthatóak a hófehér falra Tóth Tamara segítségével vetítve, persze csak akkor, ha a gyerekek sötétet varázsolnak! Varázsigével készülni ajánlott!
A program ingyenes, előzetes jelentkezés szükséges a Győri Pagony korlátozott befogadóképessége miatt.
Helyszín és elérhetőség:
Győri Pagony - Győr, Batthyány tér 4.
Tel: 70/422-9345
E-mail: gyori@pagony.hu
facebook.com/gyoripagony/ |
|
|
|
Vidék |
|
|
Budapest |
|
09:30 |
 Nem, nem, hanem - Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház
- Aprók Színháza
Bemutató: 2016. február 20. 10 és 11 óra
Mi repül el, ha a kezünk nem fogja?
A kréta? A bögre?
Anyustul a szoknya?
A sajtos vagy más ízesítésű pufi?
A plüssmadár?
Nem, nem, hanem a lufi.
Varró Dániel versei alapján a szöveget szerkesztette
és az előadást rendezte: Ujvári Janka Jászai Mari - díjas
Jelmeztervező: Tresz Zsuzsa
Zeneszerző: Rab Viki
Játsszák: Ragán Edit és Szúkenyik Tamás
|
|
|
|
Állandó kiállítás |
|
|
Központi Könyvtár, Gyermekkönyvtár és Galéria |
|
máj.31. 22:00 - márc.13. 23:00 |
|
Győr az olimpiákon |
|
|
Püspöki udvarbíróház |
|
jan.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Gyermekmúzeum |
|
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Borsos Miklós állandó kiállítás A Káptalandombon, a Szent Mihály szobor és a püspöki székesegyház Szent László kápolnája szomszédságában található a XV. században épült Püspöki Udvarbíróház. A gótikus stílusban készült épület felújítását 1979-ben fejezték be, ekkortól ad otthont Borsos Miklós életmű-kiállításának.
Borsos Miklós (1906–1990) a modern magyar szobrászat klasszikus mestere, aki korai festészeti kísérleteit követően a plasztika minden műfajában maradandót alkotott. Több új műfaji megoldás is a nevéhez fűződik. Szobrászi tevékenysége mellett éremművészi munkássága is igen jelentős, a műfaj egyik XX. századi megújítójának tekintjük. Egész életében fáradhatatlanul rajzolt. A rajz segítette szobrásszá érni, és a rajzzal teljesedett ki művészete. Több tucat irodalmi alkotáshoz készített felejthetetlen illusztrációt.
Szobrászata az 1940-es évekig szorosan kapcsolódott a Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc által képviselt modern szobrászati irányhoz. Ezután művészete klasszicizáló irányt vett, amelyben a természethű és az absztrakt tendenciák egyaránt megtalálhatók. Az élet szépségei: csend, nyugalom, harmónia, szeretet, valamint árnyoldalai: küzdelem, halál voltak a művész legfőbb témái.
|
|
|
Bezerédj-kastély |
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Galgóczi Emlékszoba - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján. |
|
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Sulyok Vince Irodalmi Emlékhely - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján.
|
|
|
Esterházy-palota |
|
nov.26. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Radnai-gyűjtemény újrarendezve - Nyitva: hétfő kivételével naponta 10.00-18.00 óra között.
|
|
|
Apátúr-ház |
|
ápr.13. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 A pusztulás képei - kiállítás és emlékhely - helyszín: a Xántus János Megyei Múzeum légópincéje (Győr, Széchenyi tér 5.).
- A kiállítás emléket kíván állítani az 1944. április 13-ai szomorú eseményeknek, amely Győr város és különösen Gyárváros életében örökké emlékezetes marad. Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen 718 személy vesztette életét.
- Ezen az egyébként szép kora tavaszi napon a megszokottnál is több légi riadó miatt szorult össze a győriek szíve. Aztán 11 óra után az emberek elindultak a légoltalmi pincék felé – ezek Gyárvárosban a mai napig láthatók. 11 óra 47 perckor pedig elindult a pokol, megkezdődött a város/városrész bombázása.
- A Szövetséges Légierő 177 darab B-17-es bombázója indult el egy dél-olaszországi repülőtérről, azzal a harci feladattal, hogy bombázza a győri ipartelepet, különösen pedig a GYŐRI WAGGON ÉS GÉPGYÁR üzemi épületeit, a repülőtéri létesítményeket és az ott lévő repülőgépeket. Az ok az ott folyó katonai repülőgépgyártás volt.
- A 177 bombázó repülőgép a rövid ideig – körülbelül 15 percig – tartó bombatámadás alatt összesen 350 tonna bombát dobott le, főleg a gyárakra, de bőven jutott a gyárvárosi lakóházakra is.
- A hatás és a következmények nem felejthetők. A gyárak jelentős részben üzemképtelenné váltak, a lakóházak kiégtek, összedőltek, az emberek pedig kétségbeesetten menekültek a város körüli falukba.
- Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen, 718 honfitársunk vesztette életét.
- Gyárváros erre a napra az óta is emlékezik. Akik még élnek azok közül, akik átélték a bombázást, szóban, írásban mondják el az átélt eseményeket. A gyárvárosi templomban azóta is minden évben gyászmisével emlékeznek az áldozatokra.
- A gyárvárosi iskolák kisdiákjai pedig leírják a szülők, nagyszülők, rokonok, ismerősök történeteit, tanulságul azért, hogy ilyen többé ne történjen és tiszteletből az ártatlan áldozatok iránt. (forrás: www.gyarvaros.hu) |
|
|
nov.03. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Madách Imre Gyűjtemény - A Madách-gyűjtemény alapjait Szabó József evangélikus püspök vetette meg, és 1973-ban ajándékozta a Xántus János Múzeumnak. Intézményünk halála óta is igyekszik gyűjteni a Madáchcsal és műveivel kapcsolatos anyagot.
Szabó József 1927-ben Győrött segédlelkész volt, majd 21 éven át városunkban tevékenykedett. 1948-ban Balassagyarmatra került, a Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület püspökévé avatták. 1973-ban nyugalomba vonult, visszaköltözött Győrbe, és a Xántus János Múzeumban irodalomtörténészként tevékenykedett haláláig, 1986. október 17-ig. Szenvedélyesen, széles körű kapcsolatai segítségével gyűjtötte a Madách-emlékeket. Madách Imrének Az ember tragédiája megírásának 150 éves, és Szabó József gyűjtőnek halála 25 éves évfordulóján állítunk emléket az új állandó kiállítás megnyitásával. |
|
|
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
A Petz-család orvostörténeti, képző-és iparművészeti hagyatéka |
|
|
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
Az Abád-Hauser család gyűjteménye |
|
|
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
Győr és környékének története |
|
|
Zsinagóga |
|
jún.30. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 Vasilescu-gyűjtemény A Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállításként 2006 nyarán nyitotta meg kapuit az 1870-ben, a historizmus szellemében épült és erre a célra teljesen felújított újvárosi neológ zsinagógában.
|
|
|
Kreszta-ház |
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Kovács Margit Állandó Kiállítás |
|
|
Vastuskós ház |
|
febr.01. 15:39 - márc.14. 15:39 |
 Patkó Imre Gyűjtemény - XX. századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások |
|
|
Fruhman-ház |
|
márc.07. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Cserépkályha-történeti kiállítás |
|
|
Várkazamata - Kőtár |
|
máj.23. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 Várkazamata - kőtár Győr, mint várispánsági székhely már Szent István kora óta (1000–1038) erődített hely volt. A középkori vár a mai Káptalandombot kerítette be. A város stratégiai helyzete a török hódoltság idején, a XVI. században értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet s lett a császárváros s egyben a kereszténység védőbástyája. Az 1537-ben I. Ferdinánd császár-király utasítására megindult s kerek negyven évig elhúzódó nagyszabású erődítési munkálatok nyomán az egész várost fallal vették körbe, amelyet hét fülesbástya és egy félbástya védelmezett. Az égetett téglából emelt bástyákban kazamatákat képeztek ki: ezekben helyezték el a várvédő ágyukat, amelyek a szomszédos bástyákat és falakat oldalazó tüzükkel fedezték. A bástyákat a falakban futó kazamatafolyosók kötötték össze. A legkorszerűbb hadiépítészeti elvek jegyében fogant terveket itáliai várépítő mesterek — Francisco Benigno, Bernardo Gabelli, Pietro Ferabosco, Bernardo de Magno — készítették s ők irányították a munkálatokat is. A hatalmas erődítményből mára csupán a Káptalandombot övező Kastély-bástya és az egykori Bécsi-kaput védelmező Sforza-félbástya maradt fenn. Az utóbbi kazamatáiban és udvarán alakították ki a Lapidáriumot. A vár falain egykor három, a XIX. század közepén lebontott késő-reneszánsz stílusú kapu nyílott. A legreprezentatívabb az antik diadalívekre emlékeztetően háromnyílású Bécsi-kapu volt (1568), melyet a nagyhatású itáliai építészteoretikus, Sebastiano Serlio mintakönyvének egyik várkaputerve nyomán alakítottak ki. A kapuzatot egykoron a kétfejű sasos császári, a vágásos mezejű magyar királyi, és oroszlános cseh királyi címer ékesítette, valamint a II. Miksa császár-király címeit elősoroló feliratos tábla. Töredékeik, miként a Vizi-kapu (1567) dór párkányzatának egy fragmentuma is a kazamataudvar boltívei alatt látható.
A kulcsfontosságú erődítményt a törökök 1594-ben hosszú ostrom után elfoglalták. Ám csak rövid ideig örülhettek új hódításuknak: 1598. március 28-áról 29-re virradó éjszaka a császári csapatok egy rajtaütésszerű támadás során visszavették a várat. Az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette keresztény sereg petárdával robbantotta be a Fehérvári-kaput: a győriek évszázadok óta őrzik a szétroncsolódott kapuszárnyat, mint a felszabadulás ereklyéjét.
A hadiépítészet fejlődésével a XVII. század közepére ismét szükségessé vált az erődítmények korszerűsítése. Erre F. Wymes hadmérnök tervei szerint, gróf Montecuccoli várparancsnoksága alatt az 1661–1664 közötti években került sor: a kiszélesített várárokba külső elővédművek kettős láncolatát építették fel.
A török háborúk végeztével, a XVIII. század elejére Győr vára elvesztette katonai jelentőségét. A napóleoni háborúk idején rövid időre újra szerephez jutott a vár: a francia csapatok a kismegyeri csata után néhány napi ostromot követően elfoglalták, majd visszavonulásukkor a falakat felrobbantották (1809). Az ezt követő évtizedekben a város a megmaradt falakat is elbontatta.
A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
|
|
|
|
|
  |
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|
