|
|
|
 |
|
|
Kulturális ajánlat - dec.27. péntek, János napja. |
 |
|
| |
Színház |
| |
Győri Nemzeti Színház |
|
14:00 |
 István, a király Szörényi Levente - Bródy János - Boldizsár Miklós: István, a király
- rockopera
- rendező/kreatív: Forgács Péter, Kováts Gergely Csanád
- Premier: 2018. április 21.
szereposztás
István - MÁSIK LEHEL / NAGY BALÁZS
Sarolt - AGÓCS JUDIT / LÁZIN BEATRIX
Gizella - MÓZES ANITA / MOLNÁR ÁGNES
Réka - KISFALUDY ZSÓFIA / FEHÉR NÓRA
Koppány - CSELEPÁK BALÁZS / CSISZÁR ISTVÁN
Laborc - VASTAG TAMÁS / KLINGA PÉTER
Torda - CSISZÁR ISTVÁN / SZÁRAZ TAMÁS
Asztrik - MOLNÁR ERIK
Sur - BRÓDY NORBERT
Solt - VINCZE GÁBOR PÉTER
Bese - MOHÁCSI ATTILA
Boglárka - FEHÉR NÓRA / SASHALMI ÁGNES
Picur - KISS TÜNDE
Enikő - MOLNÁR ÁGNES / BALOGH FANNI
Sebestyén, Pap, Térítő - FEHÉR ÁKOS
Vecelin - VENCZEL-KOVÁCS ZOLTÁN
Hont - JÁGER ANDRÁS
Pázmány - KLINGA PÉTER / FORRÓ ATTILA
Prológ / Krónikás - FORGÁCS PÉTER
Regős - CZINA FERENC
Ensemble: Balogh Fanni, Bányoczky Nóra, Fehér Ákos, Fehér Nóra, Jáger András, Kiss Tünde, Klinga Péter, Lázin Beatrix, Molnár Ágnes, Nagy Gréti, Venczel-Kovács Zoltán, Müller Bence
- Közreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara, énekkara, tánckara
Díszlettervező: BÁTONYI GYÖRGY
Jelmeztervező: TORDAI HAJNAL
Súgó: JAKAB ANITA
Ügyelő: KARÁCSONY SZILVESZTER
Korrepetitor: MEDVECZKY SZABOLCS
Karigazgató: BALOGH ESZTER
Koreográfus: KOVÁTS GERGELY CSANÁD
Rendezőasszisztens: MOLNÁR VIRGÍNIA
Karmester: SILLÓ ISTVÁN / KÖTELES GÉZA
Rendező / Kreatív: FORGÁCS PÉTER, KOVÁTS GERGELY CSANÁD
- Premier: 2018. április 21. 19.00 óra NAGYSZÍNHÁZ
|
| |
18:00 |
|
István, a király (utolsó előadás) Szörényi Levente - Bródy János - Boldizsár Miklós: István, a király
- rockopera
- rendező/kreatív: Forgács Péter, Kováts Gergely Csanád
- Premier: 2018. április 21.
szereposztás
István - MÁSIK LEHEL / NAGY BALÁZS
Sarolt - AGÓCS JUDIT / LÁZIN BEATRIX
Gizella - MÓZES ANITA / MOLNÁR ÁGNES
Réka - KISFALUDY ZSÓFIA / FEHÉR NÓRA
Koppány - CSELEPÁK BALÁZS / CSISZÁR ISTVÁN
Laborc - VASTAG TAMÁS / KLINGA PÉTER
Torda - CSISZÁR ISTVÁN / SZÁRAZ TAMÁS
Asztrik - MOLNÁR ERIK
Sur - BRÓDY NORBERT
Solt - VINCZE GÁBOR PÉTER
Bese - MOHÁCSI ATTILA
Boglárka - FEHÉR NÓRA / SASHALMI ÁGNES
Picur - KISS TÜNDE
Enikő - MOLNÁR ÁGNES / BALOGH FANNI
Sebestyén, Pap, Térítő - FEHÉR ÁKOS
Vecelin - VENCZEL-KOVÁCS ZOLTÁN
Hont - JÁGER ANDRÁS
Pázmány - KLINGA PÉTER / FORRÓ ATTILA
Prológ / Krónikás - FORGÁCS PÉTER
Regős - CZINA FERENC
Ensemble: Balogh Fanni, Bányoczky Nóra, Fehér Ákos, Fehér Nóra, Jáger András, Kiss Tünde, Klinga Péter, Lázin Beatrix, Molnár Ágnes, Nagy Gréti, Venczel-Kovács Zoltán, Müller Bence
- Közreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara, énekkara, tánckara
Díszlettervező: BÁTONYI GYÖRGY
Jelmeztervező: TORDAI HAJNAL
Súgó: JAKAB ANITA
Ügyelő: KARÁCSONY SZILVESZTER
Korrepetitor: MEDVECZKY SZABOLCS
Karigazgató: BALOGH ESZTER
Koreográfus: KOVÁTS GERGELY CSANÁD
Rendezőasszisztens: MOLNÁR VIRGÍNIA
Karmester: SILLÓ ISTVÁN / KÖTELES GÉZA
Rendező / Kreatív: FORGÁCS PÉTER, KOVÁTS GERGELY CSANÁD
- Premier: 2018. április 21. 19.00 óra NAGYSZÍNHÁZ
|
| |
Győri Nemzeti Színház, Kisfaludy-terem |
|
10:00 |
 A Pál utcai fiúk - Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, színmű két részben
- színpadra alkalmazta és rendezte: Kszel Attila
Rácz tanár úr - POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ
Boka - FEHÉR ÁKOS
Áts Feri - KOVÁCS GERGELY
Nemecsek - PONGRÁCZ BARNABÁS s.h.
Geréb - MÁRKUS KRISZTIÁN s.h.
Nemecsek apja - BEDE-FAZEKAS CSABA
Nemecsek anyja - AGÓCS JUDIT
Geréb apja - ÁTS GYULA
Janó, éjjeliőr - GYÖRGYFI JÓZSEF
Csetneky úr - BRÓDY NORBERT
Orvos - KSZEL ATTILA
Csele - HOMLOK BERTALAN s.h.
Nagypásztor - VLASICH MÁTÉ s.h.
Kispásztor - TÓTH ÁDÁM s.h.
Csónakos - SOMOGYI ISTVÁN s.h.
Weisz - DOMJÁN ÁKOS s.h.
Kolnay - FISCHBACH KARDOS s.h.
Barabás - BARANYAI BARNA s.h.
Richter - JÁRAY MÁTYÁS s.h.
Szebenics - VÁRADI MIKLÓS s.h.
Leszik - KOCZIHA BARNA s.h.
Csengey-Wendauer - TÓTH ZOLTÁN s.h.
Mari - CSUTA RITA s.h.
Mesélő hangja - FORGÁCS PÉTER
- vizuális effekt / díszlet: KOVÁCS ATTILA
- jelmez: GLORIA VON BERG
- zenei munkatárs: KERTES ANNA
- mozgás: FEHÉR ÁKOS
- súgó: JAKAB ANITA
- ügyelő: ILLÉS OTTILIA
- rendezőasszisztens: HEGEDŰS ILDIKÓ
- rendező: KSZEL ATTILA
- Bemutató: 2017. január 14. 15.00 óra, Kisfaludy terem
- Az előadás hossza: 2 óra 20 perc egy szünettel.
|
|
| |
Program |
| |
Győri Pagony |
|
15:30 |
 Diafilm vetítés a Győri Pagonyban 3-9 éveseknek - A Győri Pagony nem csekély diafilm készletének régi és új remekei kerülnek elő a fiók mélyéből és láthatóak a hófehér falra vetítve, persze csak akkor, ha a gyerekek sötétet varázsolnak! Varázsigével készülni ajánlott!
A program ingyenes, előzetes jelentkezés szükséges a Győri Pagony korlátozott befogadóképessége miatt.
- Helyszín és elérhetőség:
Győri Pagony - Győr, Batthyány tér 4.
Tel: 70/422-9345
gyori@pagony.hu
www.facebook.com/gyoripagony/
|
|
| |
Állandó kiállítás |
| |
Központi Könyvtár, Gyermekkönyvtár és Galéria |
|
máj.31. 22:00 - márc.13. 23:00 |
|
Győr az olimpiákon |
| |
Püspöki udvarbíróház |
|
jan.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Gyermekmúzeum |
| |
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Borsos Miklós állandó kiállítás A Káptalandombon, a Szent Mihály szobor és a püspöki székesegyház Szent László kápolnája szomszédságában található a XV. században épült Püspöki Udvarbíróház. A gótikus stílusban készült épület felújítását 1979-ben fejezték be, ekkortól ad otthont Borsos Miklós életmű-kiállításának.
Borsos Miklós (1906–1990) a modern magyar szobrászat klasszikus mestere, aki korai festészeti kísérleteit követően a plasztika minden műfajában maradandót alkotott. Több új műfaji megoldás is a nevéhez fűződik. Szobrászi tevékenysége mellett éremművészi munkássága is igen jelentős, a műfaj egyik XX. századi megújítójának tekintjük. Egész életében fáradhatatlanul rajzolt. A rajz segítette szobrásszá érni, és a rajzzal teljesedett ki művészete. Több tucat irodalmi alkotáshoz készített felejthetetlen illusztrációt.
Szobrászata az 1940-es évekig szorosan kapcsolódott a Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc által képviselt modern szobrászati irányhoz. Ezután művészete klasszicizáló irányt vett, amelyben a természethű és az absztrakt tendenciák egyaránt megtalálhatók. Az élet szépségei: csend, nyugalom, harmónia, szeretet, valamint árnyoldalai: küzdelem, halál voltak a művész legfőbb témái.
|
| |
Bezerédj-kastély |
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Galgóczi Emlékszoba - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján. |
| |
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Sulyok Vince Irodalmi Emlékhely - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján.
|
| |
Esterházy-palota |
|
nov.26. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Radnai-gyűjtemény újrarendezve - Nyitva: hétfő kivételével naponta 10.00-18.00 óra között.
|
| |
Apátúr-ház |
|
ápr.13. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 A pusztulás képei - kiállítás és emlékhely - helyszín: a Xántus János Megyei Múzeum légópincéje (Győr, Széchenyi tér 5.).
- A kiállítás emléket kíván állítani az 1944. április 13-ai szomorú eseményeknek, amely Győr város és különösen Gyárváros életében örökké emlékezetes marad. Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen 718 személy vesztette életét.
- Ezen az egyébként szép kora tavaszi napon a megszokottnál is több légi riadó miatt szorult össze a győriek szíve. Aztán 11 óra után az emberek elindultak a légoltalmi pincék felé – ezek Gyárvárosban a mai napig láthatók. 11 óra 47 perckor pedig elindult a pokol, megkezdődött a város/városrész bombázása.
- A Szövetséges Légierő 177 darab B-17-es bombázója indult el egy dél-olaszországi repülőtérről, azzal a harci feladattal, hogy bombázza a győri ipartelepet, különösen pedig a GYŐRI WAGGON ÉS GÉPGYÁR üzemi épületeit, a repülőtéri létesítményeket és az ott lévő repülőgépeket. Az ok az ott folyó katonai repülőgépgyártás volt.
- A 177 bombázó repülőgép a rövid ideig – körülbelül 15 percig – tartó bombatámadás alatt összesen 350 tonna bombát dobott le, főleg a gyárakra, de bőven jutott a gyárvárosi lakóházakra is.
- A hatás és a következmények nem felejthetők. A gyárak jelentős részben üzemképtelenné váltak, a lakóházak kiégtek, összedőltek, az emberek pedig kétségbeesetten menekültek a város körüli falukba.
- Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen, 718 honfitársunk vesztette életét.
- Gyárváros erre a napra az óta is emlékezik. Akik még élnek azok közül, akik átélték a bombázást, szóban, írásban mondják el az átélt eseményeket. A gyárvárosi templomban azóta is minden évben gyászmisével emlékeznek az áldozatokra.
- A gyárvárosi iskolák kisdiákjai pedig leírják a szülők, nagyszülők, rokonok, ismerősök történeteit, tanulságul azért, hogy ilyen többé ne történjen és tiszteletből az ártatlan áldozatok iránt. (forrás: www.gyarvaros.hu) |
| |
nov.03. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Madách Imre Gyűjtemény - A Madách-gyűjtemény alapjait Szabó József evangélikus püspök vetette meg, és 1973-ban ajándékozta a Xántus János Múzeumnak. Intézményünk halála óta is igyekszik gyűjteni a Madáchcsal és műveivel kapcsolatos anyagot.
Szabó József 1927-ben Győrött segédlelkész volt, majd 21 éven át városunkban tevékenykedett. 1948-ban Balassagyarmatra került, a Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület püspökévé avatták. 1973-ban nyugalomba vonult, visszaköltözött Győrbe, és a Xántus János Múzeumban irodalomtörténészként tevékenykedett haláláig, 1986. október 17-ig. Szenvedélyesen, széles körű kapcsolatai segítségével gyűjtötte a Madách-emlékeket. Madách Imrének Az ember tragédiája megírásának 150 éves, és Szabó József gyűjtőnek halála 25 éves évfordulóján állítunk emléket az új állandó kiállítás megnyitásával. |
| |
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
A Petz-család orvostörténeti, képző-és iparművészeti hagyatéka |
| |
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
Az Abád-Hauser család gyűjteménye |
| |
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
Győr és környékének története |
| |
Zsinagóga |
|
jún.30. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 Vasilescu-gyűjtemény A Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállításként 2006 nyarán nyitotta meg kapuit az 1870-ben, a historizmus szellemében épült és erre a célra teljesen felújított újvárosi neológ zsinagógában.
|
| |
Kreszta-ház |
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Kovács Margit Állandó Kiállítás |
| |
Vastuskós ház |
|
febr.01. 15:39 - márc.14. 15:39 |
 Patkó Imre Gyűjtemény - XX. századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások |
| |
Fruhman-ház |
|
márc.07. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Cserépkályha-történeti kiállítás |
| |
Várkazamata - Kőtár |
|
máj.23. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 Várkazamata - kőtár Győr, mint várispánsági székhely már Szent István kora óta (1000–1038) erődített hely volt. A középkori vár a mai Káptalandombot kerítette be. A város stratégiai helyzete a török hódoltság idején, a XVI. században értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet s lett a császárváros s egyben a kereszténység védőbástyája. Az 1537-ben I. Ferdinánd császár-király utasítására megindult s kerek negyven évig elhúzódó nagyszabású erődítési munkálatok nyomán az egész várost fallal vették körbe, amelyet hét fülesbástya és egy félbástya védelmezett. Az égetett téglából emelt bástyákban kazamatákat képeztek ki: ezekben helyezték el a várvédő ágyukat, amelyek a szomszédos bástyákat és falakat oldalazó tüzükkel fedezték. A bástyákat a falakban futó kazamatafolyosók kötötték össze. A legkorszerűbb hadiépítészeti elvek jegyében fogant terveket itáliai várépítő mesterek — Francisco Benigno, Bernardo Gabelli, Pietro Ferabosco, Bernardo de Magno — készítették s ők irányították a munkálatokat is. A hatalmas erődítményből mára csupán a Káptalandombot övező Kastély-bástya és az egykori Bécsi-kaput védelmező Sforza-félbástya maradt fenn. Az utóbbi kazamatáiban és udvarán alakították ki a Lapidáriumot. A vár falain egykor három, a XIX. század közepén lebontott késő-reneszánsz stílusú kapu nyílott. A legreprezentatívabb az antik diadalívekre emlékeztetően háromnyílású Bécsi-kapu volt (1568), melyet a nagyhatású itáliai építészteoretikus, Sebastiano Serlio mintakönyvének egyik várkaputerve nyomán alakítottak ki. A kapuzatot egykoron a kétfejű sasos császári, a vágásos mezejű magyar királyi, és oroszlános cseh királyi címer ékesítette, valamint a II. Miksa császár-király címeit elősoroló feliratos tábla. Töredékeik, miként a Vizi-kapu (1567) dór párkányzatának egy fragmentuma is a kazamataudvar boltívei alatt látható.
A kulcsfontosságú erődítményt a törökök 1594-ben hosszú ostrom után elfoglalták. Ám csak rövid ideig örülhettek új hódításuknak: 1598. március 28-áról 29-re virradó éjszaka a császári csapatok egy rajtaütésszerű támadás során visszavették a várat. Az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette keresztény sereg petárdával robbantotta be a Fehérvári-kaput: a győriek évszázadok óta őrzik a szétroncsolódott kapuszárnyat, mint a felszabadulás ereklyéjét.
A hadiépítészet fejlődésével a XVII. század közepére ismét szükségessé vált az erődítmények korszerűsítése. Erre F. Wymes hadmérnök tervei szerint, gróf Montecuccoli várparancsnoksága alatt az 1661–1664 közötti években került sor: a kiszélesített várárokba külső elővédművek kettős láncolatát építették fel.
A török háborúk végeztével, a XVIII. század elejére Győr vára elvesztette katonai jelentőségét. A napóleoni háborúk idején rövid időre újra szerephez jutott a vár: a francia csapatok a kismegyeri csata után néhány napi ostromot követően elfoglalták, majd visszavonulásukkor a falakat felrobbantották (1809). Az ezt követő évtizedekben a város a megmaradt falakat is elbontatta.
A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
|
|
|
|
|
  |
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|
|
|
|
|
|
|
