|
|
|
 |
|
|
Kulturális ajánlat - márc.07. szombat, Zoltán napja. |
 |
|
| |
Időszaki kiállítás |
| |
József Attila Művelődési Ház |
|
márc.06. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Csodás mesék és mesés gyöngyök - nemzetközi paverpol kiállítás kiállítók:
Albrechtné Hajós Erika, Bóiné Szabovik Enikő, Bősi Éva, Csomák Lászlóné, Demény Gabriella, Dezső Marianna, Faragó Lászlóné Katalin, Fröschl Mónika, Hanicz Rita, Hollenczer Vivien, Holy Csaba, Horváthné Kiss Rita, Jancsi Ilona, Juhászné Ceglédi Tünde, Katonáné Tóth Judit, Kerekes Andrea, Kereső Éva, Kiricsi Cecília, Kobzi Marian, Köntés Orsolya, Kurdi Csilla, Lángh Ildikó, Madaras Krisztina, Magyarné Kostelec Szilvia, Márkusné Fehér Mária, Nagyné Erdős Szabina, Pereszteghy Judit (Ausztrália), Simon Judit, Simonné Zsuzsa, Ster Erika, Szegedi Miklósné Erzsébet, Tovaj Erika, Törjékné Kaufman Mária, Varga M. Marietta, Weimer Erzsébet
- nyitva: március 29-ig.
|
|
| |
Színház |
| |
Győri Nemzeti Színház |
|
18:00 |
|
Chioggiai csetepaté - PREMIER |
| |
Vaskakas Bábszínház |
|
09:00 |
 Aprók Színháza: Egyik kicsi, másik nagy - Aprók Színháza 0-3 éveseknek
rendező: Ujvári Janka Jászai Mari-díjas
zene: Rab Viki
tervező: Michac Gábor
Az előadás szövegét a rendező, Ujvári Janka Jászai Mari-díjas állította össze Bartos Erika, Gryllus Vilmos, Kukorelly Endre, Lackfi János, Petőcz András, Szabó T. Anna és Varró Dániel kortárs költőink gyerekverseiből.
Játsszák:
Gergely Rozália
Markó-Valenytik Anna
Az előadás időtartama 20 perc, melyet 20 perc játékidő követ.
|
| |
10:00 |
|
Aprók Színháza: Egyik kicsi, másik nagy - Aprók Színháza 0-3 éveseknek
rendező: Ujvári Janka Jászai Mari-díjas
zene: Rab Viki
tervező: Michac Gábor
Az előadás szövegét a rendező, Ujvári Janka Jászai Mari-díjas állította össze Bartos Erika, Gryllus Vilmos, Kukorelly Endre, Lackfi János, Petőcz András, Szabó T. Anna és Varró Dániel kortárs költőink gyerekverseiből.
Játsszák:
Gergely Rozália
Markó-Valenytik Anna
Az előadás időtartama 20 perc, melyet 20 perc játékidő követ.
|
| |
Győri Nemzeti Színház, Kisfaludy-terem |
|
10:00 |
 Ludas Matyi jr. Kszel Attila – Szücs Péter Pál: Ludas Matyi jr.
- zenés színmű 2 részben
- rendező: Kszel Attila
- Bemutató: 2018. december 8.
szereposztás
Ludas Matyi jr. - POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ
Döbrögi Roland - UNGVÁRI ISTVÁN
Dr. Ispán Ákos - RUPNIK KÁROLY
Abigél kisasszony / Biri mama - BALOGH FANNI
Ludmilla, énekes lúd - SÍK FRIDA
Kamilla, énekes lúd - LÁZIN BEATRIX
Gizella, énekes lúd - NAGY JOHANNA
A fejvadász - KSZEL ATTILA
Őrmester - MOLNÁR ZSOLT
Katona - SOMOGYI ISTVÁN
- További szerepekben a Győri Nemzeti Színház stúdiósai:
Bertalan Zita, Deák Noémi, Molnár Sarolta, Schlag Lujza, Varga Nóra, Baranyai Barna, Csizmadia Örs, Homlok Bertalan, Járay Mátyás
Díszlet- és jelmeztervező: GYŐRI GABI
Zene és dalszöveg: SZÜCS PÉTER PÁL
Koreográfus: FEKETE MIKLÓS
Súgó: JAKAB ANITA
Ügyelő: ILLÉS OTTILIA
Korrepetitor: KERTES ANNA
Rendezőasszisztens: TAKÁCS ZOLTÁN
Rendező: KSZEL ATTILA
Bemutató: 2018. december 8., Kisfaludy terem
|
| |
18:00 |
 Váratlan vendég (Csengery C bérlet) Agatha Christie: Vártalan vendég
fordító: Galambos Attila és Szent Vajk
- krimi 2 felvonásban
Laura Warwick - MÓZES ANITA
Michael Starkwedder - SÁRKÖZI JÓZSEF
Mrs. Margaret Warwick - JANISCH ÉVA
Thomas felügyelő - UNGVÁRI ISTVÁN
Julian Farrar - BRÓDY NORBERT
Miss Bennett - AGÓCS JUDIT
Jan Warwick - KURUCZ DÁNIEL
Henry Angell - POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ
Cadwallader őrmester - KLINGA PÉTER
- díszlettervező: BÁTONYI GYÖRGY
- jelmeztervező: GYŐRI GABI
- súgó: PUSZTAI LILLA
-ügyelő: ILLÉS OTTILIA
- rendezőasszisztens: HEGEDŰS ILDIKÓ
rendező: FORGÁCS PÉTER
bemutató: 2020. február 8. 19.00
|
|
| |
Program |
| |
Vaskakas Bábszínház |
|
18:00 |
 Tessék - Fördős Zé - jegyár: 3400 és 3000 forint
- jegyek elővételben kizárólag online vásárolhatók |
|
| |
Vidék |
| |
Budapest |
|
09:30 |
 Medvék minden mennyiségben - helyszín: Erzsébet Ligeti Színház
- előadás 0-4 éveseknek
- ... a játékboltból, a bazártrafikból, az áruházból, a desszertesdoboz fedeléről... Lehet velük beszélgetni, ki lehet találni, mire gondolnak, mit néznek, látnak, mire vágynak, mi az, amire a nagyokat intik. Pirongatni, korholni lehet őket, rájöhetünk apró cseleikre, úgy tehetünk, mintha… Lehet velük játszani, de ők is játszanak velünk.
A Vaskakas Bábszínház legújabb Aprók Színháza előadása 4 éven aluliaknak, Tandori Dezső Kossuth-díjas költő versei alapján.
- Író: Tandori Dezső (József Attila- és Kossuth-díjas)
- Tervező: Sipos Katalin
- Zeneszerző: Rab Viki
- Dramaturg, rendező: Markó Róbert
- Játsszák: Bora Levente és Nagy Petra
|
|
| |
Állandó kiállítás |
| |
Központi Könyvtár, Gyermekkönyvtár és Galéria |
|
máj.31. 22:00 - márc.13. 23:00 |
|
Győr az olimpiákon |
| |
Püspöki udvarbíróház |
|
jan.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Gyermekmúzeum |
| |
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Borsos Miklós állandó kiállítás A Káptalandombon, a Szent Mihály szobor és a püspöki székesegyház Szent László kápolnája szomszédságában található a XV. században épült Püspöki Udvarbíróház. A gótikus stílusban készült épület felújítását 1979-ben fejezték be, ekkortól ad otthont Borsos Miklós életmű-kiállításának.
Borsos Miklós (1906–1990) a modern magyar szobrászat klasszikus mestere, aki korai festészeti kísérleteit követően a plasztika minden műfajában maradandót alkotott. Több új műfaji megoldás is a nevéhez fűződik. Szobrászi tevékenysége mellett éremművészi munkássága is igen jelentős, a műfaj egyik XX. századi megújítójának tekintjük. Egész életében fáradhatatlanul rajzolt. A rajz segítette szobrásszá érni, és a rajzzal teljesedett ki művészete. Több tucat irodalmi alkotáshoz készített felejthetetlen illusztrációt.
Szobrászata az 1940-es évekig szorosan kapcsolódott a Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc által képviselt modern szobrászati irányhoz. Ezután művészete klasszicizáló irányt vett, amelyben a természethű és az absztrakt tendenciák egyaránt megtalálhatók. Az élet szépségei: csend, nyugalom, harmónia, szeretet, valamint árnyoldalai: küzdelem, halál voltak a művész legfőbb témái.
|
| |
Bezerédj-kastély |
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Galgóczi Emlékszoba - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján. |
| |
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Sulyok Vince Irodalmi Emlékhely - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján.
|
| |
Esterházy-palota |
|
nov.26. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Radnai-gyűjtemény újrarendezve - Nyitva: hétfő kivételével naponta 10.00-18.00 óra között.
|
| |
Apátúr-ház |
|
ápr.13. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 A pusztulás képei - kiállítás és emlékhely - helyszín: a Xántus János Megyei Múzeum légópincéje (Győr, Széchenyi tér 5.).
- A kiállítás emléket kíván állítani az 1944. április 13-ai szomorú eseményeknek, amely Győr város és különösen Gyárváros életében örökké emlékezetes marad. Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen 718 személy vesztette életét.
- Ezen az egyébként szép kora tavaszi napon a megszokottnál is több légi riadó miatt szorult össze a győriek szíve. Aztán 11 óra után az emberek elindultak a légoltalmi pincék felé – ezek Gyárvárosban a mai napig láthatók. 11 óra 47 perckor pedig elindult a pokol, megkezdődött a város/városrész bombázása.
- A Szövetséges Légierő 177 darab B-17-es bombázója indult el egy dél-olaszországi repülőtérről, azzal a harci feladattal, hogy bombázza a győri ipartelepet, különösen pedig a GYŐRI WAGGON ÉS GÉPGYÁR üzemi épületeit, a repülőtéri létesítményeket és az ott lévő repülőgépeket. Az ok az ott folyó katonai repülőgépgyártás volt.
- A 177 bombázó repülőgép a rövid ideig – körülbelül 15 percig – tartó bombatámadás alatt összesen 350 tonna bombát dobott le, főleg a gyárakra, de bőven jutott a gyárvárosi lakóházakra is.
- A hatás és a következmények nem felejthetők. A gyárak jelentős részben üzemképtelenné váltak, a lakóházak kiégtek, összedőltek, az emberek pedig kétségbeesetten menekültek a város körüli falukba.
- Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen, 718 honfitársunk vesztette életét.
- Gyárváros erre a napra az óta is emlékezik. Akik még élnek azok közül, akik átélték a bombázást, szóban, írásban mondják el az átélt eseményeket. A gyárvárosi templomban azóta is minden évben gyászmisével emlékeznek az áldozatokra.
- A gyárvárosi iskolák kisdiákjai pedig leírják a szülők, nagyszülők, rokonok, ismerősök történeteit, tanulságul azért, hogy ilyen többé ne történjen és tiszteletből az ártatlan áldozatok iránt. (forrás: www.gyarvaros.hu) |
| |
nov.03. 23:00 - márc.13. 23:00 |
 Madách Imre Gyűjtemény - A Madách-gyűjtemény alapjait Szabó József evangélikus püspök vetette meg, és 1973-ban ajándékozta a Xántus János Múzeumnak. Intézményünk halála óta is igyekszik gyűjteni a Madáchcsal és műveivel kapcsolatos anyagot.
Szabó József 1927-ben Győrött segédlelkész volt, majd 21 éven át városunkban tevékenykedett. 1948-ban Balassagyarmatra került, a Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület püspökévé avatták. 1973-ban nyugalomba vonult, visszaköltözött Győrbe, és a Xántus János Múzeumban irodalomtörténészként tevékenykedett haláláig, 1986. október 17-ig. Szenvedélyesen, széles körű kapcsolatai segítségével gyűjtötte a Madách-emlékeket. Madách Imrének Az ember tragédiája megírásának 150 éves, és Szabó József gyűjtőnek halála 25 éves évfordulóján állítunk emléket az új állandó kiállítás megnyitásával. |
| |
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
A Petz-család orvostörténeti, képző-és iparművészeti hagyatéka |
| |
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
Az Abád-Hauser család gyűjteménye |
| |
febr.01. 15:31 - márc.14. 15:31 |
|
Győr és környékének története |
| |
Zsinagóga |
|
jún.30. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 Vasilescu-gyűjtemény A Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállításként 2006 nyarán nyitotta meg kapuit az 1870-ben, a historizmus szellemében épült és erre a célra teljesen felújított újvárosi neológ zsinagógában.
|
| |
Kreszta-ház |
|
dec.31. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Kovács Margit Állandó Kiállítás |
| |
Vastuskós ház |
|
febr.01. 15:39 - márc.14. 15:39 |
 Patkó Imre Gyűjtemény - XX. századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások |
| |
Fruhman-ház |
|
márc.07. 23:00 - márc.13. 23:00 |
|
Cserépkályha-történeti kiállítás |
| |
Várkazamata - Kőtár |
|
máj.23. 22:00 - márc.13. 23:00 |
 Várkazamata - kőtár Győr, mint várispánsági székhely már Szent István kora óta (1000–1038) erődített hely volt. A középkori vár a mai Káptalandombot kerítette be. A város stratégiai helyzete a török hódoltság idején, a XVI. században értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet s lett a császárváros s egyben a kereszténység védőbástyája. Az 1537-ben I. Ferdinánd császár-király utasítására megindult s kerek negyven évig elhúzódó nagyszabású erődítési munkálatok nyomán az egész várost fallal vették körbe, amelyet hét fülesbástya és egy félbástya védelmezett. Az égetett téglából emelt bástyákban kazamatákat képeztek ki: ezekben helyezték el a várvédő ágyukat, amelyek a szomszédos bástyákat és falakat oldalazó tüzükkel fedezték. A bástyákat a falakban futó kazamatafolyosók kötötték össze. A legkorszerűbb hadiépítészeti elvek jegyében fogant terveket itáliai várépítő mesterek — Francisco Benigno, Bernardo Gabelli, Pietro Ferabosco, Bernardo de Magno — készítették s ők irányították a munkálatokat is. A hatalmas erődítményből mára csupán a Káptalandombot övező Kastély-bástya és az egykori Bécsi-kaput védelmező Sforza-félbástya maradt fenn. Az utóbbi kazamatáiban és udvarán alakították ki a Lapidáriumot. A vár falain egykor három, a XIX. század közepén lebontott késő-reneszánsz stílusú kapu nyílott. A legreprezentatívabb az antik diadalívekre emlékeztetően háromnyílású Bécsi-kapu volt (1568), melyet a nagyhatású itáliai építészteoretikus, Sebastiano Serlio mintakönyvének egyik várkaputerve nyomán alakítottak ki. A kapuzatot egykoron a kétfejű sasos császári, a vágásos mezejű magyar királyi, és oroszlános cseh királyi címer ékesítette, valamint a II. Miksa császár-király címeit elősoroló feliratos tábla. Töredékeik, miként a Vizi-kapu (1567) dór párkányzatának egy fragmentuma is a kazamataudvar boltívei alatt látható.
A kulcsfontosságú erődítményt a törökök 1594-ben hosszú ostrom után elfoglalták. Ám csak rövid ideig örülhettek új hódításuknak: 1598. március 28-áról 29-re virradó éjszaka a császári csapatok egy rajtaütésszerű támadás során visszavették a várat. Az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette keresztény sereg petárdával robbantotta be a Fehérvári-kaput: a győriek évszázadok óta őrzik a szétroncsolódott kapuszárnyat, mint a felszabadulás ereklyéjét.
A hadiépítészet fejlődésével a XVII. század közepére ismét szükségessé vált az erődítmények korszerűsítése. Erre F. Wymes hadmérnök tervei szerint, gróf Montecuccoli várparancsnoksága alatt az 1661–1664 közötti években került sor: a kiszélesített várárokba külső elővédművek kettős láncolatát építették fel.
A török háborúk végeztével, a XVIII. század elejére Győr vára elvesztette katonai jelentőségét. A napóleoni háborúk idején rövid időre újra szerephez jutott a vár: a francia csapatok a kismegyeri csata után néhány napi ostromot követően elfoglalták, majd visszavonulásukkor a falakat felrobbantották (1809). Az ezt követő évtizedekben a város a megmaradt falakat is elbontatta.
A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
|
|
|
|
|
  |
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|
|
|
|
|
|
|
