<< 2024. július >>
H K Sze Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

banner
Győri kulturúlis információk
szombatvasárnaphétfőkeddszerdacsütörtökpéntek
-
Állandó kiállítás
Esemény
Évforduló
Filmklub
Időszaki kiállítás
Klub
Koncert
Mozi
Program
Sport
Színház
Tanfolyam
Vidék
Partnereink
Gyor
VihaRock
Hírcsatornáink
Atom Feed Atom 1.0 Feed RSS Feed RSS 1.0 Feed OPML Feed MBOX Feed HTML Feed JS Feed
   
Városi Művészeti Múzeum
9021, Király utca 17.
telefon: +36-96-322-695, fax: 322-695, 322-333
email: kozmuzeum@t-online.hu
honlap: innen elérhető

- részletes információ a programokkal kapcsolatban: Városi Művészeti Múzeum közművelődési csoport, Győr, Király utca 17., telefon/fax: 96/322-695, 20/532-2644, e-mail: kozmuzeum@t-online.hu
- Tárlatvezetés, múzeumpedagógiai foglalkozás időpontját a program előtt 7-10 nappal kérik egyeztetni!
- A Városi Művészeti Múzeumhoz tartozó kiállítóhelyek:
- Radnai Gyűjtemény (Esterházy-palota) 9021, Király utca 17.
- Városi Képtár (Napóleon-ház)9021, Király utca 4.(tel: 96/314-552)
- Művészetek Szentélye (volt zsinagóga) 9025, Kossuth Lajos utca 5. (tel: 6-20/425-2660)
- Váczi Péter-gyűjtemény (Magyar Ispita) 9022, Nefelejcs köz 3.
- Borsos Miklós Állandó Kiállítás és Archívum (Borsos múzeum)9021, Apor Vilmos püspök tere 2.
- Kovács Margit Gyűjtemény (Kreszta-ház) 9021, Apáca utca 1.
- Radnai-gyűjtemény (Esterházy-palota)
- 9021 Győr, Király u. 17
- XVIII. századi műemléképület, eredetileg gróf Esterházy Gábor palotája. A nagyjából szabályos alaprajzú épület fő dísze a gyönyörű, zárt erkély, a hermás szobordíszű erkélyes főkapu, a remekművű barokk erkélyrács, melyet Esterházy Gábor névbetűi - C(omes) G(abriel) E(sterházy) - valamint a család címerképe diszít. A homlokzat másik jellegzetes dísze a kapu és a zárt sarokerkély közötti emeleti fülkében a Szűz Mária megkoronázását ábrázoló szoborcsoport. Felújítva 1997-ben. A Városi Művészeti Múzeum székhelye és időszaki kiállítóhelye, a győri Nemzetközi Művésztelep székhelye és a Nemzetközi Rajz-és Grafikai Biennálé fő helyszíne.
Látogatható: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig.
Tel./fax: 00-36-96/322-695 és 322-333
e.mail: kozmuzeum@t-online.hu
honlap: www.dsy.hu/gyorvmm

- Borsos Miklós Állandó Kiállítás és Archívum
- 9021 Győr, Apor Vilmos püspök tere 2.
- Tel.: 00-36-96/316-329
- e.mail: kozmuzeum@t-online.hu
- honlap: www.dsy.hu/gyorvmm

- A püspöki udvarbírók egykori otthona a XV.században épült, gótikus stílusban. Már kezdetben emeletes, pincés ház. Homlokzata a mai tengelyt hangsúlyozó fal volt, csúcsíves ablakokkal. A századok során többször átalakították. A várost ostromló francia seregek 1809-ben felgyújtották. Két év múlva Vilt József püspök rendeletére klasszicista stílusban helyreállították. Története során lakták udvarbírók, megszálltak itt a győri püspökök is. Innét irányították a püspökség életét. Az épület helyreállítása, restaurálása - építésztervező Hulyák Anna - után a belső terek megőrizték hangulatukat.
Borsos Miklós életműkiállításával 1979. november 4-én nyílt meg az épület a nagyközönség előtt.
Borsos Miklós (1906-1990) a modern magyar szobrászat nagy jelentőségű mestere, Nagyszebenben született. Családjával 1922-ben telepedett le végleg Győrben és a II. világháború végéig ebben a városban élt.
Művészi tevékenysége a két világháború közötti időszakban indult, a negyvenes években bontakozott ki és a 70-es évek elejéig folyamatos belső fejlődésen ment keresztül.
Szobrászata a 40-es évek végéig szorosan kapcsolódott a Beck. Ö Fülöp, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc által képviselt modern magyar szobrászati irányhoz. A negyvenes évek végétől új ütemű klasszicizálás irányába mélyült tovább, egyfelől egy intellektuálisabb, absztrakt, másfelől egy tapasztalatibb, természetelvű szobrászat irányába, amely az anyagtisztelő és természetes egyszerűségre törekvő formakezelés mellett magába integrálta az ókori archaikus és klasszikus, a reneszánsz, valamint a modern és avantgárd szobrászat néhány nagy jelentőségű alkotásának tartalmi és formai eredményeit.
Borsos Miklós festőnek indult, majd szobrászattal kezdett foglalkozni, amely a rajzolással együtt egész életét kitöltötte. Rajzművészete önmagából fakadt, saját érzelmi, lelki, szellemi igényéből.
Valamennyi szobrászati műfajt magas szinten művelte és több új megoldással gazdagította. Autonóm műfajjá fejlesztette az addig főleg az alkalmazott
épületszobrászathoz sorolt rézlemez-domborítást. A modern környezetkultúra és a kiművelt szellem igényeiből fakadó, emberi léptékű, személyes mondanivalót és intimitást egyaránt hordozó köztéri és síremlékszobrászati alkotásokat hozott létre.
Az arcképszobrászatot az ábrázolt személyiség belső tulajdonságait szimbolizáló, érzékletes formában történő, természetközeli megmintázása mellett a táj jellegzetes atmoszféráját, a benne élő emberek lelkületét, kulturális tradíciót vagy általános emberi érzéseket magába integráló, elemi-természeti erőket sejtető, absztrakt portrékkal gazdagította. Éremművészetében a legnemesebb tradíciók tiszteletben tartása mellett, a műfaj egyik legnagyobb hatású megújítójaként, a modern művészi kifejezés páratlanul gazdag lehetőségeit tárta elénk. Rajzművészetében néhány vonallal és halk tónussal festői hatású, lírai hangulatú képeket teremtett.
Az állandó kiállítás 2002.augusztusában Borsosné Kéry Ilona emlékszobával gazdagodott.

- Váczy Péter -Gyűjtemény és Állandó Kiállítás
- 9022 Győr, Nefelejcs köz 3.
- Tel./fax: 00-36-96-318-141
- e.mail: kozmuzeum@t-online.hu
honlap: www.dsy.hu/gyorvmm

Győr belvárosának nevezetes épülete, a Magyar Ispita ad otthont a Váczy Péter történészprofesszor műgyűjteményéből rendezett állandó kiállításnak.
Az épület a magára maradt egyedül élő, idős győri polgárok otthona volt. Széchenyi György püspök 1666-ban létrehozott alapítványa szolgálta a működését az I. világháborúig.
Az 1700-as évek első harmadában az eredetileg két önálló, földszintes reneszánsz épületet oszlopos belső udvarral és összekötő folyosóval, valamint emeleti traktussal bővítették ki és templomot építettek hozzá, amit 1735-ben Szent Erzsébetnek szenteltek.
Az 1960-as években végzett felújítás során apró, többségében egyszobás lakásokat alakítottak ki benne. Udvarán 1963-ban állították fel Borsos Miklós Phőnix című madárszobrát, amelynek gesztusszerű ívvé egyszerűsített formája lett a múzeum emblémája. Az Ispita legutóbbi rekonstrukciójáról a Váczy Péter-gyűjtemény megvásárlásakor, 1993-ban döntött a város, amely egy évvel később Kolozsváry Ernő polgármester kezdeményezésére Foltányi Miklós és Winkler Gábor építeszek tervei alapján valósult meg.
Váczy Péter 1904. március 17-én a Túróc megyei Ruttkán született. A kassai középiskola befejezése után a budapesti egyetem bölcsész karán tanult. 1928-ban doktorált magyar művelődéstörténetből, történelmi segédtudományokból, valamint bölcsészetből, később a művészettörténészi diplomát is megszerezte.
Bécsben, a Magyar Történeti Intézetben középkori magyar történelmi kutatásokat folytatott, közben ösztöndíjasként több hónapot töltött Rómában és Párizsban. 1929-től 1937-ig a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályán dolgozott, innen a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre került, ahol előbb magántanárként, majd a középkori egyetemes történet tanszék helyettes tanáraként X-XII. századi nyugat-európai történetet tanított. 1940-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1940-42-ben a kolozsvári Bólyai Egyetem középkori tanszékének, 1942-től a Pázmány Péter Tudományegyetem középkori egyetemes történeti tanszékének volt nyilvános rendes tanára. 1949-ben az Akadémia kizárta tagjai köréből. Az 1950-es évek elején betiltották történelmi tárgyú előadásait, s 1968-ig csak művészettörténész hallgatókat oktathatott. 1968-ban rehabilitálták, majd 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé választották.

Váczy Péter az 1930-as évektől foglalkozott képző-iparművészeti tárgyak gyűjtésével. Gyűjteményének magját reneszánsz és barokk bútorok, képző-és iparművészeti tárgyak alkotják. Az ezt megelőző történelmi korokból szórványos görög és római, továbbá középkori magyar régészeti emlékeket, kínai és bécsi kerámiát és porcelánt, fajansz, üveg, ezüst és bronz tárgyakat, csillárokat, falikarokat, textíleket és XIX. századi keleti szőnyegeket találunk.

A gyűjtemény legszebb darabjai bútorok, köztük egy 16.sz. eleji spanyol csontberakásos íróláda, egy oroszlánlábas kör alakú asztal, egy rozettadíszes kelengyeláda, Giacomo Piazetta remekmívű, angyalalakos konzolasztala, egy dúsan faragott olasz tálaló szekrény, több 16-17. századi bőr-és bársony kárpitozású karosszék, a 17. századi magyar szekrények között egy gazdagon díszített, felvidéki kabinetszekrény. Remek mestermunkák az intarziás vagy festett kommódok, a faragott, intarziadíszes, festett, vagy gobelin kárpitozású székek.
A gyűjteményben kisebb számban fellelhető képzőművészeti alkotások között olyan kíváló műveket találunk, mint a 15. századi sienai Mária a gyermek Jézussal és szentekkel című festménye, egy 15. századi firenzei terrakotta gyertyatartó angyalpár, az 1500 körüli délnémet Krisztus imádása-jelenetes fa relief.
Kisebb méretű használati tárgyak között jelentősek az olasz és spanyol reneszánsz dísztálak, a 18.századi magyar üvegművészeti emlékek. A múlt századi iráni és kaukázusi szőnyegeken és nyomott mintás indiai szöveten kívül 17. századi bársony-és selyemszövet-töredékeket, 18.századi gobelin-hímzést és egy 15.századi hímzett kazula-hátlapot találunk a textílek között.
A régészeti emlékek között a bécsi Windischgratz gyűjteményből megvásárolt Tanagra figura mellett még két ókori görög terrakotta szobrocska látható a kiállításban. Figyelmet érdemelnek a középkori magyar terrakotta padlócsempék. A mázas kerámiafigurák között igazi ritkaságnak számít Európában a VII-VII.századból fennmaradt sírőrző katona-szobor, a kínai mázas kerámia művészet egyik épen maradt korai emléke.

- Kovács Margit Állandó Kiállítás
- 9021 Győr, Apáca u. 1.
- Tel./fax: 00-36-96-326-739
- e.mai:
kozmuzeum@t-online.hu - közönségkapcsolat, múzeumpedagógia
artmuz@t-online.hu - múzeumigazgató
museum.info@t-online.hu - művészettörténészek

- A Gutenberg-téri gyönyörű, barokk Frigyláda-szoborcsoporttal szemben, az Apáca utca sarkán találjuk a klasszicista stílusban helyreállított Kreszta-házat, mely nevét a századfordulón itt működött fűszer-és vegyeskereskedés tulajdonosától kapta.
A középkori hangulatú, három utcára néző ház 1703-ban már emeletes volt, meredek manzardos terőterét ezután kapta. Emeletén és tetőterében került elhelyezésre 1974-ben, majd 1982-ben tovább bővítve a szentendrei Kovács Margit-gyűjtemény letéti anyagával.
Kovács Margit (1902-1977) Győrött született kerámiaművész. Művészeti tanulmányait Jaschik Álmos magániskolájában kezdte, majd Hertha Bucher bécsi magániskolájában kezdte, majd Hertha Bucher bécsi magániskolájában és Münchenben folytatta. Hazatérése után kapcsolódott be a magyar művészeti életbe. Családjával Budapestre költözött és élete végéig ott működött. 1930-ban jelentkezett először nagyobb kiállítással a Nemzeti Szalonban. Munkái alapján a kritika a legtehetségesebb fiatal magyar keramikusként ünnepelte. Ebben az évben nyert először díjat a monzai IV. modern iparművészeti kiállításon, amit számos elismerés követett. 1932-ben Koppenhágába utazott, majd Párizsban folytatta tanulmányútját, közben néhány hónapig a sevres-i porcelángyár munkatársa volt.
1929-ben tért haza Münchenből és Budapesten telepedett le.
Korai munkái fényes, összefüggő felület, színes mázas, mintázott kerámiák, vallásos témájú művek és zsánerfigurák, valamint néhány fülkerelief, terrakotta kisplasztika és dombormű.
A plasztikai szemléletű, fegyelmezett mintázású alkotások mellett 1936 után művészete oldottabb, dekoratívabb irányba bontakozott ki. Ezt elsősorban jelentős egyházi és világi megbízatásai tették lehetőve. Egyik legjelentősebb egyházművészeti alkotása a győri Szent Imre templom portálja (1939-1940), de ő készítette az 1937-es Párizsi Világkiállítás magyar pavilonja nagyméretű kerámiaképét, a Budapest a Duna királynője című alkalmi kerámiadekorációt is.
A nagyméretű dekoratív feladatok mellett kitartóan alakította bensőséges művészetét, amely a középkor művészetétől a népművészetig mindent magába olvasztott, ami egyéniségének sokoldalú kifejezését segítette.
Életművét a szépség öröme, az anyagelvűség tisztelete és a virtuóz technika jellemzi. Művészetének középpontjában az ember áll.
Állandó kiállításának anyaga a virágvázától a fali tálon és állatalakos korsón keresztül a gótikus hangulatú angyalábrázoláson, a gyermekét féltő anya expresszív figuráján át a realista portréig és a szimbolikus, vallásos vagy mesés tartalmú ábrázolásig, a körplasztikától az engobe-festésű falképekig terjed.
Megosztás Twitterrel Megosztá Google+-on
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!

   
Keresés:
Keresés az adatbázisban
Hírek
Gyárvárosi Fiókkönyvtár és Közösségi Ház
Győri Pagony