|
|
|
 |
|
 | |
Kreszta-ház
|
|
9021, Győr, Apáca u. 1.
telefon: 00-36-96/326-739
email: kozmuzeum@t-online.hu
honlap: innen elérhető
hivatalos név 2013. február 1-től: Kovács Margit Állandó Kiállítás, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum telephelye.
A Városi Művészeti Múzeum - egy 30 napig, 2013. január 1-től 31-ig fennálló intézmény, a Xántus János Megyei Hatókörű Városi Múzeum közbeiktatásával - a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatóságának jogutódja.
- Kovács Margit Állandó Kiállítás
- 9021 Győr, Apáca u. 1.
- Tel./fax: 00-36-96-326-739
- e.mai:
kozmuzeum@t-online.hu - közönségkapcsolat, múzeumpedagógia
artmuz@t-online.hu - múzeumigazgató
museum.info@t-online.hu - művészettörténészek
- A Gutenberg-téri gyönyörű, barokk Frigyláda-szoborcsoporttal szemben, az Apáca utca sarkán találjuk a klasszicista stílusban helyreállított Kreszta-házat, mely nevét a századfordulón itt működött fűszer-és vegyeskereskedés tulajdonosától kapta.
A középkori hangulatú, három utcára néző ház 1703-ban már emeletes volt, meredek manzardos terőterét ezután kapta. Emeletén és tetőterében került elhelyezésre 1974-ben, majd 1982-ben tovább bővítve a szentendrei Kovács Margit-gyűjtemény letéti anyagával.
Kovács Margit (1902-1977) Győrött született kerámiaművész. Művészeti tanulmányait Jaschik Álmos magániskolájában kezdte, majd Hertha Bucher bécsi magániskolájában kezdte, majd Hertha Bucher bécsi magániskolájában és Münchenben folytatta. Hazatérése után kapcsolódott be a magyar művészeti életbe. Családjával Budapestre költözött és élete végéig ott működött. 1930-ban jelentkezett először nagyobb kiállítással a Nemzeti Szalonban. Munkái alapján a kritika a legtehetségesebb fiatal magyar keramikusként ünnepelte. Ebben az évben nyert először díjat a monzai IV. modern iparművészeti kiállításon, amit számos elismerés követett. 1932-ben Koppenhágába utazott, majd Párizsban folytatta tanulmányútját, közben néhány hónapig a sevres-i porcelángyár munkatársa volt.
1929-ben tért haza Münchenből és Budapesten telepedett le.
Korai munkái fényes, összefüggő felület, színes mázas, mintázott kerámiák, vallásos témájú művek és zsánerfigurák, valamint néhány fülkerelief, terrakotta kisplasztika és dombormű.
A plasztikai szemléletű, fegyelmezett mintázású alkotások mellett 1936 után művészete oldottabb, dekoratívabb irányba bontakozott ki. Ezt elsősorban jelentős egyházi és világi megbízatásai tették lehetőve. Egyik legjelentősebb egyházművészeti alkotása a győri Szent Imre templom portálja (1939-1940), de ő készítette az 1937-es Párizsi Világkiállítás magyar pavilonja nagyméretű kerámiaképét, a Budapest a Duna királynője című alkalmi kerámiadekorációt is.
A nagyméretű dekoratív feladatok mellett kitartóan alakította bensőséges művészetét, amely a középkor művészetétől a népművészetig mindent magába olvasztott, ami egyéniségének sokoldalú kifejezését segítette.
Életművét a szépség öröme, az anyagelvűség tisztelete és a virtuóz technika jellemzi. Művészetének középpontjában az ember áll.
Állandó kiállításának anyaga a virágvázától a fali tálon és állatalakos korsón keresztül a gótikus hangulatú angyalábrázoláson, a gyermekét féltő anya expresszív figuráján át a realista portréig és a szimbolikus, vallásos vagy mesés tartalmú ábrázolásig, a körplasztikától az engobe-festésű falképekig terjed. |
| |
|
  |
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|
|
|
|
|
|
|
