|
|
|
 |
|
 | |
Püspöki udvarbíróház
|
|
9021 Győr, Apor Vilmos püspök tere 2.
telefon: 00-36-96/316-329
email: kozmuzeum@t-online.hu
honlap: innen elérhető
hivatalos név 2013. február 1-től: Borsos Miklós Állandó Kiállítás, Gyermekmúzeum, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum telephelye.
A Városi Művészeti Múzeum - egy 30 napig, 2013. január 1-től 31-ig fennálló intézmény, a Xántus János Megyei Hatókörű Városi Múzeum közbeiktatásával - a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatóságának jogutódja.
- hivatalos név: Borsos Miklós Állandó Kiállítás.
- 9021 Győr, Apor Vilmos püspök tere 2.
- Tel.: 00-36-96/316-329
- e.mail:
kozmuzeum@t-online.hu - közönségkapcsolat, múzeumpedagógia
artmuz@t-online.hu - múzeumigazgató
museum.info@t-online.hu - művészettörténészek
- honlap: www.dsy.hu/gyorvmm
- A püspöki udvarbírók egykori otthona a XV.században épült, gótikus stílusban. Már kezdetben emeletes, pincés ház. Homlokzata a mai tengelyt hangsúlyozó fal volt, csúcsíves ablakokkal. A századok során többször átalakították. A várost ostromló francia seregek 1809-ben felgyújtották. Két év múlva Vilt József püspök rendeletére klasszicista stílusban helyreállították. Története során lakták udvarbírók, megszálltak itt a győri püspökök is. Innét irányították a püspökség életét. Az épület helyreállítása, restaurálása - építésztervező Hulyák Anna - után a belső terek megőrizték hangulatukat.
Borsos Miklós életműkiállításával 1979. november 4-én nyílt meg az épület a nagyközönség előtt.
Borsos Miklós (1906-1990) a modern magyar szobrászat nagy jelentőségű mestere, Nagyszebenben született. Családjával 1922-ben telepedett le végleg Győrben és a II. világháború végéig ebben a városban élt.
Művészi tevékenysége a két világháború közötti időszakban indult, a negyvenes években bontakozott ki és a 70-es évek elejéig folyamatos belső fejlődésen ment keresztül.
Szobrászata a 40-es évek végéig szorosan kapcsolódott a Beck. Ö Fülöp, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc által képviselt modern magyar szobrászati irányhoz. A negyvenes évek végétől új ütemű klasszicizálás irányába mélyült tovább, egyfelől egy intellektuálisabb, absztrakt, másfelől egy tapasztalatibb, természetelvű szobrászat irányába, amely az anyagtisztelő és természetes egyszerűségre törekvő formakezelés mellett magába integrálta az ókori archaikus és klasszikus, a reneszánsz, valamint a modern és avantgárd szobrászat néhány nagy jelentőségű alkotásának tartalmi és formai eredményeit.
Borsos Miklós festőnek indult, majd szobrászattal kezdett foglalkozni, amely a rajzolással együtt egész életét kitöltötte. Rajzművészete önmagából fakadt, saját érzelmi, lelki, szellemi igényéből.
Valamennyi szobrászati műfajt magas szinten művelte és több új megoldással gazdagította. Autonóm műfajjá fejlesztette az addig főleg az alkalmazott
épületszobrászathoz sorolt rézlemez-domborítást. A modern környezetkultúra és a kiművelt szellem igényeiből fakadó, emberi léptékű, személyes mondanivalót és intimitást egyaránt hordozó köztéri és síremlékszobrászati alkotásokat hozott létre.
Az arcképszobrászatot az ábrázolt személyiség belső tulajdonságait szimbolizáló, érzékletes formában történő, természetközeli megmintázása mellett a táj jellegzetes atmoszféráját, a benne élő emberek lelkületét, kulturális tradíciót vagy általános emberi érzéseket magába integráló, elemi-természeti erőket sejtető, absztrakt portrékkal gazdagította. Éremművészetében a legnemesebb tradíciók tiszteletben tartása mellett, a műfaj egyik legnagyobb hatású megújítójaként, a modern művészi kifejezés páratlanul gazdag lehetőségeit tárta elénk. Rajzművészetében néhány vonallal és halk tónussal festői hatású, lírai hangulatú képeket teremtett.
Az állandó kiállítás 2002.augusztusában Borsosné Kéry Ilona emlékszobával gazdagodott. |
| |
|
  |
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|
|
|
|
|
|
|
