Győri Kulturális információk

jún.04. 08:00

La Fontaine mesék - Az embert, aki világhírűvé tette a tücsköt és a hangyát, az oroszlánt és a szúnyogot, a hollót és a rókát, meg még vagy három tucat állatot, úgy hívják: Jean de La Fontaine. Meséi a halála óta eltelt több mint három évszázadban mit sem veszítettek népszerűségükből – az egyszerűségükben nagyszerű történetek számos generáció számára szolgáltak szórakoztató okulásul. Hogy a francia mester művei ma is mosolyt csalnak a nézői arcokra és bogarat ültetnek a nézői fülekbe, arról ki-ki maga bizonyosodhat meg a Vaskakasban – nullától száz éves korig és még azon túl is. Előadásunkban nyolc La Fontaine-történet elevenedik meg – a legkülönfélébb bábtechnikákkal, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves bábrendező szakos hallgatóinak rendezésében. - Tervező: Boráros Szilárd - Mozgás: Fejes Kitty - Konzulensek: Csató Kata, Nánay István - Rendezők: Lázár Helga e.h., Markó Róbert e.h., Szenteczki Zita e.h., Szilágyi Bálint e.h., Varsányi Péter e.h. - Vezető rendező: Tengely Gábor - Osztályvezető tanárok: Csató Kata, Csizmadia Tibor - Játsszák:Bora Levente, Gergely Rozália, György Zoltán Dávid, Kocsis Anna, Kocsis Rozi Blattner Géza-díjas, Rab Viki, Szúkenyik Tamás, Vitányi-Juhász István - Az előadásban szereplő mesék: - Az oroszlán meg a szúnyog - A pávatollakkal ékeskedő szarka - A felfuvalkodott béka - A két galamb - A macska és a verebek - A két kecske - Az aranytojást tojó tyúk - A béka meg a pocegér - Bemutató: 2014. november 30. 11 óra

jún.04. 12:00

jún.05. 08:00

jún.05. 12:00

Bezerédj-kastély

jún.05. 15:00

Ménfőcsanaki Kertbarát Kör - a NAMELESS CSOPORT színpadi előadása 13 éven felülieknek - a KIMI Művészeti Iskola diákjai - Miről szól a Semmi című darab? Adott a kamaszok egy színes, de összetartó közössége. Ám Pierre Anthonnal veszélyes dolog történik: kinyílik a szeme, elkezd gon- dolkodni. Kiválik a bandából, eltávolodik az osztálytól és a legdühítőbb pofátlanságot követi el, amit csak ember embertársai ellen véthet: kérdéseket fogalmaz meg... kétségbe vonja az élet értékeit. A többiek elhatározzák, hogy bebizonyítják neki, igenis van értelme az életüknek. Megalkotják a Fontos Dolgok Halmát, ahová elhelyezik a számukra sokat jelentő tárgyakat.. Az események azon- ban elfajulnak... A csoport rendezője : Bauer Ildikó Nessie A belépés díjtalan.

jún.06. 08:00

Bob és Bobek - Élt egyszer egy furcsa nevű varázsló, úgy hívták: Próbáldky. Ha egy főtérre, vagy piactérre vetette a jószerencse, kiáltozni kezdett: - Tessék, csak tessék! Művészetemet csodálta már a távoli Csokisztán és Blablakán pasája is! Kardot nyelek, tüzet hányok! A cilinderemből meg bármikor elővarázsolok két híres nyulat: Bob és Bobek urat! Ám egy szeleburdi napon a két híres nyúl kezébe került a varázspálca... Tartsatok velünk félresikerült madáretetőt építeni és bankrablót fogni... - Alkotók: - Dramaturg: Fábián György - Zeneszerző: Ágoston Béla - Tervező, rendező: Bartal Kiss Rita Blattner Géza-díjas - Játssza: Szúkenyik Tamás - 45 perc

jún.06. 17:00

Kaviár és lencse (Csengery bérlet) - Giulio Scarnacci, Renzo, Tarabusi: KAVIÁR ÉS LENCSE - vígjáték 2 részben - fordította: Mészöly Dezső - Leonida Papagatto, családfő TÖRÖK ANDRÁS - Matilda, Leonida testvére JANISCH ÉVA - Velluto, nyugállományú tolvaj RUPNIK KÁROLY - Raimondo Vietoris, Nicola unokatestvére MOLNÁR ERIK - Roberto, Leonida fia KLINGA PÉTER - Valeria, Leonida párja TÖREKY ZSUZSA - Fiorella, Leonida lánya MÓZES ANITA - Alexis, az inas KSZEL ATTILA - Alfonso Chioccia, báró SZIKRA JÓZSEF - Helena Vietoris, Nicola anyja BENDE ILDIKÓ - Antonio, szomszéd VINCZE GÁBOR PÉTER - Nicola Vietoris KOVÁCS GERGELY - Nagyapó, rokkant öreg SZILÁGYI ISTVÁN - Chaiarelli d Adda, nagyvilági hölgy GYÖNGYÖSSY KATALIN - Marcello, a kifutó fiú VENCZEL-KOVÁCS ZOLTÁN - Vittorio, az újságkihordó FEHÉR ÁKOS - Jelmez: PILINYI MÁRTA - Díszlet: BÁTONYI GYÖRGY - Súgó: JAKAB ANITA - Ügyelő: KARÁCSONY ANGÉLA - Dramaturg: EGRESSY ZOLTÁN - Rendezőasszisztens: BEDI ESZTER - Rendező: SZURDI MIKLÓS - Premier: 2015. április 25. 19.00 óra, nagyszínpad

jún.07. 13:00

Kaviár és lencse (Sipka bérlet) - Giulio Scarnacci, Renzo, Tarabusi: KAVIÁR ÉS LENCSE - vígjáték 2 részben - fordította: Mészöly Dezső - Leonida Papagatto, családfő TÖRÖK ANDRÁS - Matilda, Leonida testvére JANISCH ÉVA - Velluto, nyugállományú tolvaj RUPNIK KÁROLY - Raimondo Vietoris, Nicola unokatestvére MOLNÁR ERIK - Roberto, Leonida fia KLINGA PÉTER - Valeria, Leonida párja TÖREKY ZSUZSA - Fiorella, Leonida lánya MÓZES ANITA - Alexis, az inas KSZEL ATTILA - Alfonso Chioccia, báró SZIKRA JÓZSEF - Helena Vietoris, Nicola anyja BENDE ILDIKÓ - Antonio, szomszéd VINCZE GÁBOR PÉTER - Nicola Vietoris KOVÁCS GERGELY - Nagyapó, rokkant öreg SZILÁGYI ISTVÁN - Chaiarelli d Adda, nagyvilági hölgy GYÖNGYÖSSY KATALIN - Marcello, a kifutó fiú VENCZEL-KOVÁCS ZOLTÁN - Vittorio, az újságkihordó FEHÉR ÁKOS - Jelmez: PILINYI MÁRTA - Díszlet: BÁTONYI GYÖRGY - Súgó: JAKAB ANITA - Ügyelő: KARÁCSONY ANGÉLA - Dramaturg: EGRESSY ZOLTÁN - Rendezőasszisztens: BEDI ESZTER - Rendező: SZURDI MIKLÓS - Premier: 2015. április 25. 19.00 óra, nagyszínpad

jún.07. 17:00

Kaviár és lencse (utolsó előadás) - Giulio Scarnacci, Renzo, Tarabusi: KAVIÁR ÉS LENCSE - vígjáték 2 részben - fordította: Mészöly Dezső - Leonida Papagatto, családfő TÖRÖK ANDRÁS - Matilda, Leonida testvére JANISCH ÉVA - Velluto, nyugállományú tolvaj RUPNIK KÁROLY - Raimondo Vietoris, Nicola unokatestvére MOLNÁR ERIK - Roberto, Leonida fia KLINGA PÉTER - Valeria, Leonida párja TÖREKY ZSUZSA - Fiorella, Leonida lánya MÓZES ANITA - Alexis, az inas KSZEL ATTILA - Alfonso Chioccia, báró SZIKRA JÓZSEF - Helena Vietoris, Nicola anyja BENDE ILDIKÓ - Antonio, szomszéd VINCZE GÁBOR PÉTER - Nicola Vietoris KOVÁCS GERGELY - Nagyapó, rokkant öreg SZILÁGYI ISTVÁN - Chaiarelli d Adda, nagyvilági hölgy GYÖNGYÖSSY KATALIN - Marcello, a kifutó fiú VENCZEL-KOVÁCS ZOLTÁN - Vittorio, az újságkihordó FEHÉR ÁKOS - Jelmez: PILINYI MÁRTA - Díszlet: BÁTONYI GYÖRGY - Súgó: JAKAB ANITA - Ügyelő: KARÁCSONY ANGÉLA - Dramaturg: EGRESSY ZOLTÁN - Rendezőasszisztens: BEDI ESZTER - Rendező: SZURDI MIKLÓS - Premier: 2015. április 25. 19.00 óra, nagyszínpad

Örkény István utcai bölcsőde

jún.08. 07:00

jún.08. 08:30

jún.09. 07:00

Tütü-tutu autó - Tütü-tutu autó, felharsan a dudaszó! Tütü, vigyázz, gyorsan jövök, Fát, virágot kikerülök. Autóval, kishajóval, robogóval, vagy traktorral, Én senkit el nem ütök. - A Vaskakas Bábszínház legújabb Apró Színházi játéka utazásra hívja a legkisebbeket. Útra kelnek, vízre szálnak, felhők közt is kocsikáznak! - Dramaturg és rendező: Kocsis Rozi Blattner Géza-díjas - Zeneszerző: Rab Viki - Játssza: Bora Levente és Vitányi-Juhász István - Bemutató: 2015. március 7. 11 óra Az Aprók Színházáról: Akármilyen hihetetlen, a csecsemők, a három éves kor alatti aprócska gyerekek is fogékonyak a színházi előadásra. Persze nem akármilyenre, hanem kifejezetten nekik készülő játékokra. Tudós csoportok: pszichológusok, pedagógusok és művészek hosszú évek óta tartó vizsgálatai alapján ismert, hogy a művészi élmények már a méhen belüli életben is befolyásolják a fejlődést. A kínai császárnékról mesélték, hogy amikor állapotosak lettek, csak szép dolgokat volt szabad nézniük, hallgatniuk és szagolniuk, hogy a magzat is szép és kiegyensúlyozott legyen. Kínában már akkor tudták, amit a mai pszichológia tanít, hogy életünk első kilenc hónapja – még az anyaméhben – és az azt követő három év egész életünkre kihat. Irányt szab személyiségünknek, kreativitásunknak, lelki egészségünknek, egyszóval mindennek, ami bennünk később igazán fontos lesz. Az esztétikai élmény, annak közös megélése, otthoni felidézése, s újraélése a csecsemő-szülő kapcsolat erősítésén, elmélyítésén túl, új tapasztalatokkal, ismeretekkel gazdagítja a kisgyermeket. Hatékonyabban, mint bármikor későbbi élete során. A művészet ebben az életkorban segíthet talán a legtöbbet. Ezt felismerve csatlakozott a győri Vaskakas Bábszínház a norvég szakemberek által elindított „Művészet a legkisebbeknek” elnevezésű programhoz a 2014/15-ös évadban. 20 perc + 20 perc játék

jún.09. 08:00

Kassák Lajos utcai bölcsőde

jún.09. 15:00

Édes Anna (Czuczor E bérlet) - Kosztolányi Dezső- Harag György: ÉDES ANNA - színmű 2 részben - Édes Anna BUDAI ZSÓFIA - Vizy Kornélné TÖREKY ZSUZSA - Vizy Kornél RUPNIK KÁROLY - Patikárius János FEJSZÉS ATTILA - Moviszter Miklós, orvos SZIKRA JÓZSEF - Moviszter Miklósné MOLNÁR JUDIT - Druma Mózes, ügyvéd KOPPÁNY ZOLTÁN - Druma Mózesné MÉZES VIOLETTA - Ficsor, házmester GYÖRGYFI JÓZSEF - Ficsorné BENDE ILDIKÓ - Katica JÓKAI ÁGNES - Báthory, kéményseprő SÁRKÖZI JÓZSEF - Stefi MIHÁLYI ORSOLYA - Etel KISS TÜNDE - Markovits, munkaközvetítő MOHÁCSI ATTILA - Továbbá: Péter Polla, Kiss Virág, Deák Noémi, Szekeres Blanka, Foltányi Edina, Pintér Anna, Baranyai Barna - Jelmez: SZAKÁCS GYÖRGYI Díszlet: CSISZÁR IMRE Súgó: FENESI OTTÍLIA Ügyelő: MIKSI ATTILA Zenei szerkesztő: CSISZÁR VIRÁG Dramaturg: GYULAI ESZTER Zenei munkatárs: KERTES ANNA Rendezőasszisztens: HORVÁTH MÁRTA - Rendező: CSISZÁR IMRE - Bemutató: 2015. február 7. 19.00 óra, Kisfaludy terem Az előadás időtartama szünettel együtt körülbelül 2 óra 10 perc.

jún.10. 08:00

jún.10. 15:00

Édes Anna (Radnóti E bérlet) - Kosztolányi Dezső- Harag György: ÉDES ANNA - színmű 2 részben - Édes Anna BUDAI ZSÓFIA - Vizy Kornélné TÖREKY ZSUZSA - Vizy Kornél RUPNIK KÁROLY - Patikárius János FEJSZÉS ATTILA - Moviszter Miklós, orvos SZIKRA JÓZSEF - Moviszter Miklósné MOLNÁR JUDIT - Druma Mózes, ügyvéd KOPPÁNY ZOLTÁN - Druma Mózesné MÉZES VIOLETTA - Ficsor, házmester GYÖRGYFI JÓZSEF - Ficsorné BENDE ILDIKÓ - Katica JÓKAI ÁGNES - Báthory, kéményseprő SÁRKÖZI JÓZSEF - Stefi MIHÁLYI ORSOLYA - Etel KISS TÜNDE - Markovits, munkaközvetítő MOHÁCSI ATTILA - Továbbá: Péter Polla, Kiss Virág, Deák Noémi, Szekeres Blanka, Foltányi Edina, Pintér Anna, Baranyai Barna - Jelmez: SZAKÁCS GYÖRGYI Díszlet: CSISZÁR IMRE Súgó: FENESI OTTÍLIA Ügyelő: MIKSI ATTILA Zenei szerkesztő: CSISZÁR VIRÁG Dramaturg: GYULAI ESZTER Zenei munkatárs: KERTES ANNA Rendezőasszisztens: HORVÁTH MÁRTA - Rendező: CSISZÁR IMRE - Bemutató: 2015. február 7. 19.00 óra, Kisfaludy terem Az előadás időtartama szünettel együtt körülbelül 2 óra 10 perc.

Móra Ferenc Óvoda

jún.11. 08:00

jún.11. 15:00

Édes Anna (Kazinczy F és G bérlet) - Kosztolányi Dezső- Harag György: ÉDES ANNA - színmű 2 részben - Édes Anna BUDAI ZSÓFIA - Vizy Kornélné TÖREKY ZSUZSA - Vizy Kornél RUPNIK KÁROLY - Patikárius János FEJSZÉS ATTILA - Moviszter Miklós, orvos SZIKRA JÓZSEF - Moviszter Miklósné MOLNÁR JUDIT - Druma Mózes, ügyvéd KOPPÁNY ZOLTÁN - Druma Mózesné MÉZES VIOLETTA - Ficsor, házmester GYÖRGYFI JÓZSEF - Ficsorné BENDE ILDIKÓ - Katica JÓKAI ÁGNES - Báthory, kéményseprő SÁRKÖZI JÓZSEF - Stefi MIHÁLYI ORSOLYA - Etel KISS TÜNDE - Markovits, munkaközvetítő MOHÁCSI ATTILA - Továbbá: Péter Polla, Kiss Virág, Deák Noémi, Szekeres Blanka, Foltányi Edina, Pintér Anna, Baranyai Barna - Jelmez: SZAKÁCS GYÖRGYI Díszlet: CSISZÁR IMRE Súgó: FENESI OTTÍLIA Ügyelő: MIKSI ATTILA Zenei szerkesztő: CSISZÁR VIRÁG Dramaturg: GYULAI ESZTER Zenei munkatárs: KERTES ANNA Rendezőasszisztens: HORVÁTH MÁRTA - Rendező: CSISZÁR IMRE - Bemutató: 2015. február 7. 19.00 óra, Kisfaludy terem Az előadás időtartama szünettel együtt körülbelül 2 óra 10 perc.

Mónus Illés Úti Óvoda

jún.12. 08:00

jún.13. 17:00

Édes Anna (Kazinczy E és F bérlet) - Kosztolányi Dezső- Harag György: ÉDES ANNA - színmű 2 részben - Édes Anna BUDAI ZSÓFIA - Vizy Kornélné TÖREKY ZSUZSA - Vizy Kornél RUPNIK KÁROLY - Patikárius János FEJSZÉS ATTILA - Moviszter Miklós, orvos SZIKRA JÓZSEF - Moviszter Miklósné MOLNÁR JUDIT - Druma Mózes, ügyvéd KOPPÁNY ZOLTÁN - Druma Mózesné MÉZES VIOLETTA - Ficsor, házmester GYÖRGYFI JÓZSEF - Ficsorné BENDE ILDIKÓ - Katica JÓKAI ÁGNES - Báthory, kéményseprő SÁRKÖZI JÓZSEF - Stefi MIHÁLYI ORSOLYA - Etel KISS TÜNDE - Markovits, munkaközvetítő MOHÁCSI ATTILA - Továbbá: Péter Polla, Kiss Virág, Deák Noémi, Szekeres Blanka, Foltányi Edina, Pintér Anna, Baranyai Barna - Jelmez: SZAKÁCS GYÖRGYI Díszlet: CSISZÁR IMRE Súgó: FENESI OTTÍLIA Ügyelő: MIKSI ATTILA Zenei szerkesztő: CSISZÁR VIRÁG Dramaturg: GYULAI ESZTER Zenei munkatárs: KERTES ANNA Rendezőasszisztens: HORVÁTH MÁRTA - Rendező: CSISZÁR IMRE - Bemutató: 2015. február 7. 19.00 óra, Kisfaludy terem Az előadás időtartama szünettel együtt körülbelül 2 óra 10 perc.

jún.15. 15:00

FITOS DEZSŐ TÁRSULAT: A LÁDA TITKA AVAGY SEHOL ÉS VALAHOL Zene: ifj Csoóri Sándor, Fitos Dezső Dramaturg: Kocsis Rozi Díszlet- és jelmeztervező: Mihács Gábor Bábtechnika: Tengely Gábor Tánc: Moussa Ahmed, Fitos Dezső Rendező- koreográfus: Kocsis Enikő, Fitos Dezső Mit tegyen az ember fia, ha egyszer csak váratlanul begurul hozzá egy láda? Nem tudni, hogy honnan, nem tudni, hogy kié, SEHOL senki, csak a láda. Régi jószág, ütött-kopott, rézcsatokkal, nagy lakattal, kerekeken gurul, gurul... Vajon mit rejthet e láda? Talán SEMMIT. Talán üres. És ha mégis színültig van VALAMIVEL? Nincs mese, az öreg láda titkát csak akkor fejtheti meg az, ki megtalálta, ha kinyitja. Hogy meri-e? Lesz-e hozzá bátorsága? Vagy bontatlanul visszaküldi VALAKINEK, VALAHOVÁ? Csak az tudja meg a választ, ki megnézi az előadást. JEGYÁR: 1.500 FT

jún.15. 16:15

A GYŐRI TÁNC- ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI ISKOLA KÖSZÖNTI A XI. MAGYAR TÁNCFESZTIVÁLT - INGYENES

jún.15. 17:00

ÜNNEPI MEGNYITÓ - GLÁSER MÁRTON DÍJNYERTES SZÓLÓJA (I. HELYEZETT - XII. TANZOLYMP BERLIN) A Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskola növendéke * - GYŐRI BALETT: UNEVEN (KIZÖKKENT) -balett egy felvonásban- Zene: David Lang Koreográfus: Cayetano Soto Színpadkép: Cayetano Soto Asszisztens: Mikiko Kawasaki Fény: Seah Johnson Jelmez: Nette Joseph "Amikor reggel felébredtem, nem tudtam, hogy a világnak melyik részén vagyok" - mondta Cayetano Soto, annak a szellemi állapotnak a jellemzésére, amelyben 2010-ben megalkotta az Uneven (Kizökkent) című darabját az Aspeni Santa Fe Balett részére. A sok üzleti repülőút okozta idegesség és térbeli tájékozódási zavar, David Lang (Pulitzer-díjas) minimalista zeneszerző intenzív zenéje együttesen vezetett a koreográfia távirati stílusához.” Soto kizökkent szellemi állapotát, fizikai egyensúlyvesztését az általa tervezett, sarkánál megemelkedő színpad is jól illusztrálja. * MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA: BOLERO Kulcsár Noémi új, Ravel Bolerójára készült koreográfia a világhírű műben rejlő latinos szenvedélyre épül, látványvilága pedig az első párizsi bemutatót idézi. A zeneszerző által megvalósított zenei kísérlet most egy táncművészeti kísérlettel párosul: a zenével párhuzamosan a darab is a mozdulatlanságból és a csöndből indít, amelynek fontos alkotóeleme a táncosok légzése. A tánc leköveti a zene bolero ritmusait, és a mozdulatvilág a dallamokkal együtt bontakozik ki, és a zene áradásával együtt válik egyre markánsabbá. * MAGYAR NEMZETI BALETT:ÖRVÉNY Koreográfus: Lukács András Zene: Philip Glass Balettmester: Venekei Marianna Világítástervező: Lukács András Jelmeztervező: Herwerth Mónika Jelmezkivitelező: Szomolányi Zsóka Táncolják: Szóló pár: Carulla Leon Jessica, Liebich Roland Pap Adrienn, Krupp Anna, Gikovszki Sznezsana, Nagy Nemes Zsófia, Boros Ildikó, Tóth Barbara, Purszky Lilla, Csokán Vivien, Tabbouch Ali, Molnár Dávid, Fodor Dániel, Morvai Kristóf, Taravillo Carlos, Katona Bálint, Kekalo Iurii, Babácsi Benjamin Lendületes, technikás, a test minden izomrostját „megszólaltató” táncban mutatja meg férfi és nő viszonyát a fiatal koreográfus-tehetség, Lukács András, aki jelenleg a bécsi Staatsoper szólistája. Fájdalmak és újjáéledések, összefonódások és szétrebbenések váltják egymást a klasszikus gyökerekből táplálkozó modern balett formanyelvén, hihetetlen szenvedéllyel és megjelenítő erővel. Philip Glass zenéje, a hideg fények, Herwert Mónika vizes hatású jelmezei és a Magyar Nemzeti Balett táncosainak örvénylő mozdulatsorai különleges élményt ígérnek a kortárs előadóművészet kedvelőinek. JEGYÁRAK: 5.500, 4.500, 3.500 FT

jún.15. 19:30

FORTE TÁRSULAT: BERNARDA ALBA HÁZA Koreográfus: Widder Kristóf Zene: Bakk-Dávid László Fény: Payer Ferenc Produkciós vezető: Számel Judit Táncolják: Bernarda: Lőrinc Katalin Augustias: Blaskó Borbála Magdalena: Sipos Vera Amelia: Varga Krisztina Martirio: Zsigmond Emőke Adela: Gyöngy Zsuzsa María Josefa: Pallag Márton A Bernarda Alba háza című előadás egy klasszikus mű kortárs adaptációja, mely felhasználja a fizikai, sőt olykor a prózai színház alkotóelemeit, mégis elsősorban zene- és mozdulatközpontú. A zenei anyag Bakk-Dávid László, a Zeneakadémia alkalmazott zeneszerző szakos friss diplomásának munkája, a koreográfus-rendező pedig Widder Kristóf, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerzett diplomát 2014-ben az első fizikai színházi koreográfus szak hallgatójaként. A mű a generációk közötti feszültséget dolgozza fel egy zárt viszonyrendszerben: egy családban, melynek már nincsenek férfitagjai. Az ebből adódó hiátus a színpadon mind a zene, mind a mozgás meghatározó eleme. A fülledtség, az elfojtott szenvedélyek és a finom gesztusok az előadás leguralkodóbb motívumai. JEGYÁR: 1.500 FT

jún.16. 15:00

JÓKAI MÓR NYOMÁN: SZAFFI TÁNCMESE - A GG TÁNC EGER ÉS A DUNAÚJVÁROSI BARTÓK TÁNCSZÍNHÁZ KOPRODUKCIÓJA. Zeneszerző: Ágoston Béla Díszlet: Mira János Jelmez: Zeke Edit Dramaturg: Bal József Szövegíró: Szőke Andrea Koreográfus: Vári Bertalan, Topolánszky Tamás Asszisztens: Pintér Lotti Ügyelő: Hódosi Ildikó Szaffi: Tóth Karolina Jónás: Emődi Attila Loncsár: Kovács Dénes Arzéna: Kelemen Dorottya Feuerstein: Kárpát Attila Puzzola: Hernicz Albert Török Apa: Eller Gusztáv Magyar Apa: Schlégl András Anya: Takács Judit Medve : Oláh Balázs Cica: Árvai Tímea/Fodor Virág Cafrinka: Dér Gabriella/Lapis Erika Rácok, cigányok, magyarok, törökök: Dunai Bettina, Oláh Balázs, Kelemen Dorottya, Nagy Csaba, Emődi Attila, Tóth Karolina, Schlégl András, Eller Gusztáv, Hahn Jusztina,Jaklics Liliána,Hernicz Albert, Kovács Dénes, Papp Éva, Kárpát Attila, Takács Judit, Széchenyi Krisztián, Gál Noémi Andrea Mikszáth Kálmán szavaival élve, a Szaffi egy ”Fantasztikus, szertelen mese”. Egy olyan szerelmes mese, mely a kincskeresésről szól. A talmi, és a valódi értékek megtalálásáról és ezek felismeréséről, egy csipet varázslattal, egy maréknyi humorral és nem kevés érzelemmel fűszerezve. Jókai Mór műve, a mai közönség számára leginkább Dargay Attila és Romhányi József örökifjú rajzfilmjeként vált ismerté, mely rabul ejti mind a gyerekek, mind a gyermek lelkű felnőttek képzeletét. A mostani produkció, egy újszerű megközelítésben kívánja megjeleníteni a történetet: a tánc varázsán keresztül. JEGYÁR: 1.500 FT

jún.16. 16:00

VÁRAY TAMÁS ZONGORAESTJE INGYENES

jún.16. 17:00

INVERSEDANCE - FODOR ZOLTÁN TÁRSULATA: ESZTER; BUDAPEST TÁNCSZÍNHÁZ: KISLÁNYOM, ANNE FRANK INVERSEDANCE - FODOR ZOLTÁN TÁRSULATA: ESZTER Koreográfus: Fodor Zoltán Zene: Gergely Attila Díszlet: Iványi Árpád Jelmez: A társulat Világítás: Stadler Ferenc A darab Eszter könyvéből merítkezik. A könyvből, mely elmeséli, hogyan élhetett a zsidó származású Eszter a perzsák által leigázott nép tagjaként, majd később a nagy világuralkodó, Áhásvérus kiválasztottjaként, származását letagadva az idegen ország uralkodónőjeként. A több mint 2500 éve történt esemény óta a zsidóságnak a sors forgandósága egyet jelent az örömmel, a felszabadulással és a Purimmal, mely a vallás egyik legvidámabb ünnepe. A darabban Eszter, Haman, Áhásvérus és Mordecháj csupán szimbólumok, az alázatnak, a szeretetnek, a hatalom birtoklásának, a bosszúvágynak, az önzetlenségnek, és az igazságnak megtestesítői. Eszter élete lélektani vívódás a rabság és a szabadság furcsa kettősségében, egyensúlyozás a hit és a szerelem között. • BUDAPEST TÁNCSZÍNHÁZ: KISLÁNYOM, ANNE FRANK Koreográfus: Földi Béla Koreográfus assisztens: Sághy Alexandra Fordítás: Bernáth István Zeneszerző: Szántó Dániel Dramaturg: Vécsei Anna Díszlet- és jelmeztervező: Klimó Péter Anne Frank: Sághy Alexandra Otto Frank: Gálffi László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész „Nyolcunkat itt a Hátsó traktusban egy darabka kék égnek képzelem, melyet komor, fekete viharfelhők vesznek körül. És ez a körbefogott darabka kékség, ahol élünk, egyelőre még biztonságos, de a közelgő veszedelmek felhőgyűrűje egyre szorosabban bekerít minket. (…) Nézünk mindnyájan lefelé, ahol az emberek egymással harcolnak, nézünk fölfelé, ahonnan nyugalom és szépség árad, de se föl, se le nem juthatunk, egy nagy, sötét kolosszus állja utunkat (…) „ Írja egy kislány a naplójába, miközben a II. Világháború viharfelhői egyre jobban gyülekeznek a feje fölött. Nyolc rejtőzködő életét tudósítja, szinte napi rendszerességgel, de a leginkább mégis saját magával ismertet meg bennünket. A Budapest Táncszínház előadása ennek a különleges, életszerető embernek a személyiségét próbálja kibontani, a tánc és az irodalom határán egyensúlyozva. A lánya naplóját először olvasó édesapa hangján, de Anne saját gondolatain keresztül jutnak el hozzánk a rejtőzködők életének apró zörejei, az élet lüktetése, a félelem és a bátorság dübörgése, a puha lépések neszében rejlő idegfeszültség. JEGYÁRAK: 3.500, 3.000, 2.500 FT

jún.16. 19:30

FELEDI JÁNOS - FELEDI PROJECT: PSYCHÉ * * 16 éven felülieknek! Rendező-koreográfus: Feledi János Dramaturg-rendezőtárs: Lisztóczky Hajnal Díszlet: Minorics Krisztián, Matisz Gábor Jelmez: Henez Mariann Előadók: Krausz Alíz, Bajári Levente, Feledi János Weöres Sándor Psyché című műve ihlette táncelőadás egy különös és féktelen szabadságvággyal megáldott nő kétségbeesett küzdelmét mutatja be a szerelem és az élet teljességéért. A NŐ sorsa, hogy testi és lelki szenvedélyének, szerelmének tárgyát beteljesülését csak két különböző férfiban képes megtalálni! Ez hová vezethet….? A szabadságvágy és vadság, amit a mindennapokban nem tudunk megélni, annak egyfajta kivetülése ez a női figura. Beteljesületlen szerelem és a ragaszkodás tragédiája. “Bolond Atyám hívott Psychének, Ez harmadik kereszt-nevem. Mindég Amor karjában égek, A Lélek és a Szerelem Külön nem válható sohsem. Míg másúlásiban reménylek, Hívságos forgalomban élek, Tarka s vidám az életem; S ha majdan eggyszer tsendre térek, Nem forgok többé: meg-lelem, Hogy Szerelemre vált a Lélek S Lélekre vált a Szerelem.” JEGYÁR: 1.500 FT

jún.17. 15:00

SOPRON BALETT: A SZÉP CERCERUSKA Rendező-koreográfus: Demcsák Ottó Zene: Neofolk Díszlet: Pataki András Jelmez: Torbán Eszter Tünde Dramaturg: Demcsák Ottó Világítás: Kovács Ferenc Minden mítosz és népmese a jó és a rossz, a fény és az árnyék állandó harca, melyben a hős az igaz és tiszta lelkűember útját járja. Csábítás és félelem nem tántorítja e hősöket arról az úttól, mely a magasabb rendű élet felé vezérliőket. A szép Cerceruska, és húga Élia „korunk hősei”, kik kiszolgáltatottak a hazug és gonosz erőknek. Átváltoztatásuk őzikévé és „Jónássá” drámai sorsforduló, hiszen elveszítik emberi formájukat. A testvéri szeretet és a szerelem misztikus ereje nem hagyja őket elveszni rontó hatalmak által. Örök kérdés, bele kell-e nyugodnunk sorsrontó történésekbe, avagy sem. Ez a két gyönyörű lelkű lány meséje példázat, hogy a szeretet fénye és a küzdelem mindig győz a sötétség fölött. A szép Cerceruska „mesés tánc” valódi családi színházi élmény, hiszen gyermek és felnőtt egyaránt megtalálja a neki szóló léleküdítő üzenetet. JEGYÁR: 1.500 FT

jún.17. 16:00

A 15 ÉVES REGÖS TÁNCMŰHELY MŰSORA A Regös Táncegyüttes 2000-ben alakult. Az idő múlásával együttes, majd önálló táncműhely lett, 6 csoportban összesen 160 gyermek ismerkedik a magyar népzenével, néptánccal, hagyománnyal. A Regös Táncegyüttes célja a magyarországi és a határon túli magyar közösségek táncainak autentikus módon történő színpadra állítása. Az elmúlt években számos alkalommal szerepelt eredményesen városi, régiós és országos rendezvényeken, valamint képviselte Győr városát külföldi fesztiválokon is: Szlovákiában, Montenegróban, Szerbiában, Erdélyben, Németországban és Finnországban. Koreográfiáiban a magyar nép táncait, zenéjét és népviseleteit mutatja be.A Magyar Táncfesztiválon fellép a Regös Táncegyüttes, valamint a Rege és a Borica Tánccsoport. Művészeti vezetők és koreográfusok Vrábel János, Iván Orsolya és Vrábel-Vehrer Krisztina. INGYENES

jún.17. 17:00

MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES: NAPSZÉDÍTŐ/ PÁVA - VARIÁCIÓK Napszédítő Koreográfusok: Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán Zene: Kelemen László Zenei szerkesztők: Papp István Gázsa, Szabó Dániel Énekes szólisták: Eredics-Fekete Zsuzsanna, Appelshoffer János, Szabó Dániel A matyó táncanyagot betanították: Ágfalvai György és Lévay Andrea m.v Táncos asszisztensek: Appelshoffer János, Rémi Tünde, Sánta Gergő, Tompa Attila, Tókos Attila, Valach Gábor, Zámbó István • Páva-variációk Koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Zene: Kodály Zoltán Páva-variációk című műve (hangfelvételről) Művészeti munkatárs: Vincze Zsuzsa A magyar néptánc, a „Fölszállott a páva” című televíziós műsornak köszönhetően ismét nagy népszerűségnek örvend. A Honvéd Táncszínház művészei mindig is alkotó munkájuk alapjának tekintették az eredeti tánc- észenei hagyományaink megismerését és bemutatását, s ez ma sincs másként. Műsorukkal olyan utazásra hívnak minket, amelynek során újra „felfedezhetjük” népművészetünk ragyogó viseleteit, népzenénk elbűvölő dallamait és táncaink utánozhatatlan virtuozitását.A „páva” motívum a magyar népművészetben az örök szerelem jelképe; a műsor első részének tematikája e témakörül forog, míg a második részben Kodály Zoltán: Páva-variációk című művére készült táncköltemény kerül bemutatásra. JEGYÁRAK: 3.500, 3.000, 2.500 FT

jún.17. 19:00

A LIPPENTŐ TÁNCEGYÜTTES MŰSORA, MAJD TÁNCHÁZ A Győri Lippentő Táncegyüttes immár 20 éve alakult. 100 táncosa , három korcsoportban tanulja hagyományos népi játékokat, táncokat ,dalokat hétről-hétre Győrben, az Újvárosi Művelődési Házban.Az együttes az idei évben elnyerte Győr Kultúrájáért Díjat melyre nagyon büszke és Országos szinten is Arany minősítést szerzett. A Lippentő Táncegyüttes nem csak szakmai sikereire büszke, hanem arra a szülői háttérre, akik lelkesen segítik, működtetik az együttest, egyesületi formában. Az együttes vezetői alapítói Kocsis Enikő és Fitos Dezső Harangozó - díjas táncművészek, koreográfusok akik a mai táncélet meghatározó személyiségei, alkotói. INGYENES

jún.17. 19:30

MAROS MŰVÉSZEGYÜTTES: IMÁDSÁG HÁBORÚ UTÁN Emlékezés a Nagy Háborúra versben, dalban, táncban A magyar történelem egyik legnagyobb traumáját jelentő eseménye e háború. Az emlékezés kövei ott vannak szinte minden magyar faluban, városban impozáns emlékművek, szobrok formájában. Minden település számon tartja név szerint az elesetteket. A háború kitörésének centenáriumán szeretnénk újra felidézni az áldozatok, hősi halottak emlékét. A táncjáték fontos eleme a háborús témájú magyar líra, amely kortársként éli meg és dokumentálja a muvészet erejével e szörnyűségeket. Valós izgalmat jelentenek a lövészárkokban született háborús naplók és frontkatonák háborús visszaemlékezései, e háborús borzalmakat is megidézve teszünk táncos visszaemlékezést nagyapáink életét meghatározó háborúkra. Mert idézzük az elveszetteket, embert és hazát. Nagy szívvel, szeretettel készítettük e táncjátékot, ajánljuk az idősebb nemzedéknek, akik nálunk többet tudnak a háborús szenvedésekrol, de feltétlenül ajánljuk a fiataloknak , akiknek ez ugyan történelem, de háború iszonytató világának a művészeten keresztül való megismerése becsesebbé, értékesebbé teszi a jelenkori békés világunk értékeit, örömeit. JEGYÁR: 1.500 FT

jún.18. 15:00

NAGYVÁRAD TÁNCEGYÜTTES: Andersen – Ránki: POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA - mese táncban Díszlet és jelmeztervező: André Csongor m.v. Koreográfus: László Csaba Rendező- koreográfus: Dimény Levente Ki ne ismerné Hans Christian Andersen meséjét? Pomádé király egyetlen gondja, hogy mit vegyen fel. Ezáltal az udvartartás egyetlen gondja is az, hogy a király mit vegyen fel. A két szabólegény, a király és az udvaroncok butaságát kihasználva gúnyt űz belőlük. Ránki György zenéjére, fergeteges bohóckodással derül ki a “meztelen igazság”. A Pomádé király új ruhája, Ránki György, eredetileg a Magyar Rádió felkérésére írt gyermekoperája, amelyet később, a rádiós bemutató sikere után dolgozott át a szerző a színpadi bemutató számára. Ránki György (1907 - 1992) legismertebb darabja szinte minden oldaláról bemutatja a kiváló, egyéni hangú, humoros, gunyoros, szellemes szerzőt. Zenéjében egyaránt fellelhetők a komolyzene, a jazz, a könnyebb tánczene, és a népdalok elemei - mindez bravúros, szórakoztató módon. E zenei anyag felhasználásával készült el a Nagyvárad Táncegyüttes előadása, amely gyarló emberi tulajdonságokból fakadó aktuális társadalmi problémákat dolgoz fel humorosan. A fölösleges cicoma, a felületes életszemlélet ellenében, a körülöttünk zajló események kritikus megfigyelését és az igazmondást – még, ha bátornak kell is hozzá lenni – nem lehet elég korán elkezdeni. A Nagyvárad Táncegyüttes gyerekprodukciója felhőtlen szórakozást ígér minden korosztálynak, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Az előadás bemutatója 2014. október 2-án volt a nagyváradi Árkádia Bábszínházban. Magyarországon még csak egy alkalommal, a Nyíregyházi Táncfarsang mozgáskultúra program keretén belül került bemutatásra. JEGYÁR: 1.500 FT

jún.18. 17:00

SZEGEDI KORTÁRS BALETT: TAVASZI ÁLDOZAT; PÉCSI BALETT: CARMEN SZEGEDI KORTÁRS BALETT: TAVASZI ÁLDOZAT Koreográfus: Juronics Tamás Zene: Igor Sztravinszkij Fény: Stadler Ferenc Jelmez: Bianca Imelda JeremiasŰ Konzultáns: Almási-Tóth András Táncolják: Zsadon Flóra, Czár Gergely, Horváth M. Gergő, Csetényi Vencel, Hortobágyi Brigitta, Hegedűs Tamás, Kiss Róbert, Majer Gábor, Takács Zsófia, Bujdosó Anna, Szigyártó Szandra, Stáry Kata, Hajszán Kitti Múltjuk hordalékain élő emberek élnek együtt, egymás mellett egy közösségben, melynek valójában semmi célja nincs, csak önmagába zártan létezik. Maguk sem tudják, hova tart mindez, de egyre elviselhetetlenebbé válik a kiúttalanság: együtt kell döntésre jutniuk, hogy megrepedjen az állandóság burka, hogy ki tudjanak törni egy másik létezés felé. Fájdalmas a felismerés, hogy az új, jobb világ születéséhez közös áldozathozatalra van szükség. Sztravinszkij „rítusát” most a 21. század szemszögéből újrafogalmazva láthatjuk: mit jelenthet a megváltás, a feláldozás és az áldozattá válás a mai kor emberének. Egy közösség, mely lassan felemészti önmagát, felszámolja a múltat, de nincs helyette semmiféle jövőképe, így nem marad számára más, mint áldozattá válva bizonyítani létezésének és halálának értelmét. Szegedi Kortárs Balett és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös produkciója * PÉCSI BALETT: CARMEN Rendező-koreográfus: Vincze Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas A koreográfus asszisztense: Czebe Tünde Harangozó-díjas Zeneszerző: G. Bizet - R. Scsedrin, Riederauer Richárd Dramaturg: Uhrik Dóra Kossuth-díjas, Böhm György Jászai-díjas Díszlet- és jelmeztervező: Molnár Zsuzsa Táncolják: Carmen: Ujvári Katalin Don José: Molnár Zsolt/Szabó Márton Escamillo: Koncz Péter/Tuboly Szilárd Micaela: Kócsy Mónika Zuniga: Kerekes Soma Lőrinc Valamint: Czebe Tünde Harangozó-díjas, Bálint Adél, Harka Máté, Madonia Florence, Matola Dávid, Schrott Dániel, Szécsi Theodóra, Tóth Klaudia és Keresztes Patrik és Vincze Lotár a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola növendékei Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája. “Carmen története, a karakterek szélsőséges érzelmi világa és with the Bizet muzsikája nagyon erős és ihletadó. Számomra a fő inspirációt a történet és a zene éles váltásai adják. Közel áll hozzám a karakterek kiszámíthatatlansága, hirtelensége, mely érzelmi túlfűtöttségükből fakad. Hogy lehet egy idilli nyugalmi állapotból egy pillanat alatt az őrület határára kerülni? Hogy veheti át a hatalmat a szenvedély a racionalitás felett, honnan jön az az őserő, ami tragédiába sodor, és miért nem lehet ellene küzdeni? Hol a határ szerelem, szenvedély és birtoklási vágy között? A szenvedélyes szerelem alapvetően eszement állapot? JEGYÁRAK: 3.500, 3.000, 2.500 FT

jún.18. 19:30

DUNA TÁNCMŰHELY: KÖDBŐL, CSÖNDBŐL Koreográfus-rendező: Juhász Zsolt Zene: KTU Jelmez: Kiss Zsuzsanna Fény: Kovács Gerzson Péter Technikai munkatársak: Lendvai Károly, Fekete Mátyás, Nagy Gergely Előadók: Bonifert Katalin, Gyulai Anikó, Horváth Eszter, Kriston Fruzsina, Kuzma Péter, Soós Gyula András, Szabó Csaba Táncmester: Györfi Csaba „A köd, a csönd sosem ragyog. Én már ködből, csöndből vagyok.” (József Attila: Ködből, csöndből) József Attila költészete nem annyira témája, mint inkább apropója előadásunknak, reprezentációra alkalmas „tárgy”, s amit reprezentál, az mindenekelőtt a heroikus élet lehetőségeinek bezárulása. Az alkotók által feltett kérdés, hogy egy pontszerűvé zsugorodott – azaz kiterjedés nélküli – „mozgástérben” milyen perspektíva nyílhat számunkra, hogyan tudunk életünknek méltóságot, reményt adni? Mit tehetünk akkor, ha a célok világa bezárul, ellehetetlenül, a lineáris idő szétesik, megszűnik a jelen, amely magába képes tartani múltat és jövőt? A produkció a 2012-ben a székelyudvarhelyi Udvarhely Táncműhellyel bemutatott előadás újraértelmezése. JEGYÁR: 1.500 FT

jún.19. 15:00

GYŐRI BALETT: NE BÁNTS! Rendező, koreográfus: Velekei László Harangozó-díjas Asszisztens: Kara Zsuzsanna Dramaturg: Csepi Alexandra Zene: zenei montázs Látvány: Vidos Tibor Videó effektek: Jekli Zoltán Jelmez: Baracsi Orsolya Világítás: Szabó Attila Táncolják: Egy lány: Gyurmánczi Diána/Tüű Barbara Az apja: Artem Pozdeev/Sebestyén Bálint Harangozó-díjas Az anyja: Matuza Adrienn/Tatiana Shipilova Vízió: Daichi Uematsu/Szanyi Tamás Egy fiú: Jekli Zoltán/Engelbrecht Patrik Szomszéd pár: Alekszey Dolbilov/Balikó György – Hancz Alexandra/Varga Ágnes Lányok: Berzéki Melinda – Tüű Barbara – Tatiana Shipilova / Marjai Lili – Tetiana Baranovska – Szendrei Georgina Ne bánts! című tánc produkciónk a családon belüli erőszak témáját dolgozza fel. A darab fókuszában egy fiatal lány áll; a család ”szentháromságának” egyik tagja. A társadalmi nyilvánosság felé a normális család képét betegesen közvetítő szülők a lakás ajtaját becsukva már nem alkotnak olyan szoros köteléket. Az anya rideg passzivitása utat enged a mindent irányítani akaró apa ámokfutásának. De mit tehet egy lány, akkor, ha a felemésztő családi közeg börtönként zárul rá? Ha már a saját testével is más rendelkezik? Ha a körülötte élők nem látnak semmit? Ha a barátok nem akarnak látni semmit? S ha a saját anyánk úgy tesz, mintha nem történt volna semmi… Az előadás a Fiatalok a Fiatalokért ifjúsági programunk keretében valósult meg. Az előadást 14 éves kortól ajánljuk! JEGYÁR: 1.500 FT

jún.19. 17:00

EXPERIDANCE PRODUCTION: ÉN, LEONARDO - A fény születése - Koreográfus: Román Sándor Zeneszerző: Czomba Imre Író, díszlettervező, rendező: Meskó Zsolt Szcenika: Fülöp Zoltán Fodrász-smink: Petrik Gitta Lili Hang: Kupcsik Bertalan Fény: Szimeiszter Balázs Jelmez: Debreczeni Ildikó Producer: Vona Tibor Szereposztás: Az ifjú Leonardo: Szabó Dániel Az idős Leonardo: Boda János Jézus; Lorenzo di Medici: Patonai Norbert Leonardo segédei: Dénes Nándor, Patonai Zsolt Lodovico Sforza: Péli Róbert Sforza szeretői: Joó Viktória, Lázár Anna Dóra Medici felesége: Rimár Izabella Cesare Borgia: Újszászi András XII. Lajos francia király: Kökény Róbert Francia királyné: Bistei Judit Leonardo édesanyja, Angyal: Stana Alexandra Angyal: Morvai Veronika Vitruvius alakok: Kovács Richárd, Szűcs Dániel Feljelentő, merénylő: Benkő Dávid Mona Lisa: Bánházy Eszter Leonardo modelljei: Boros Bettina, Holman Enikő, Molnár Edina, Pálinkó Johanna Zseniális művész, látnok tudós, nagyratörő építész, de milyen EMBER volt Leonardo da Vinci? Miből élt, kit szeretett, hitt-e Istenben? Az ExperiDance Production új táncjátéka ezeket a kérdéseket tárja fel, bemutatva a Leonardo életút kevésbé ismert, ellentmondásosan izgalmas epizódjait… Leonardo da Vinci, a reneszánsz hérosz, kirobbanóan sokszínű tehetségével örökre felszabadította gondolkodásunkat – de nyughatatlan elméje sötét oldalán számtalan befejezetlen művet, céltalan sodródást és magányt találunk. A zseni anatómiáját mutatja be most az ExperiDance Production a legszabadabb művészet, a tánc segítségével egy lélegzetelállítóan látványos új produkcióban. Az Én, Leonardo Román Sándor koreográfiájával, Meskó Zsolt rendezésében és Czomba Imre zenéjével az idén 15 éves ExperiDance Production 15. egész estés táncjátéka. JEGYÁRAK: 5.500, 4.500, 3.500 FT

jún.19. 19:30

KULCSÁR NOÉMI – TELLABOR: A VÁGY VILLAMOSA Koreográfus:Kulcsár Noémi Zene: Montázs Díszlet: Kulcsár Noémi Jelmez:Kulcssár Noémi Dramaturg: Világítás:Payer Ferenc Rendező:Kulcsár Noémi Táncolják: Lőrinc Katalin , Csere Zoltán , Lázár Eszter, Grecsó Zoltán, Tóth Brigitta, Bukta Gergő ,Schell Martin, Mi történik akkor, amikor a kifinomult, művelt, a végtelenségig érzékeny, jó családból származó úrilány, Blanche Dubois egy szál bőrönddel megérkezik szeretett húgához, Stellához . A látogatásból akár egy kellemes családi rendezvény is kerekedhetne, azonban nagyon hamar kiderül, hogy Stella lengyel származású férje, a vérbeli macsó Stanley, és a durvaságot nem tűrő Blanche ki nem állhatják egymást, hiszen olyanok ők ketten, mint tűz és víz: Blanche lenézi és megveti Stanley durva stílusát; Blanche modorossága pedig Stanley csípős megjegyzéseinek állandó céltáblájává válik. Mindeközben kettejük közt ott áll a várandós Stella, aki szenvedélyesen szerelmes a férjébe, és nővérét is nagyon szereti. A családi perpatvar végül egészen odáig fajul, hogy Stanley nyomozni kezd sógornője viselt dolgai után. A kutatás nem marad eredmény nélkül: Blanche-ról kiderül, hogy valójában minden szava hazugság, és egyáltalán nem rokonlátogatóba érkezett, hanem egy bűnös élet elől menekült el a Vágy villamosán, a Vágy soha révbe nem érő villamosán... JEGYÁR: 1.500 FT

jún.20. 16:00

ZSÓFIA PIRÓK GRUPO FLAMENCO INGYENES

jún.20. 17:00

FRENÁK PÁL TÁRSULAT: FIÚK; SOUTH BOHEMIAN BALLET: ABOUT KAFKA FRENÁK PÁL TÁRSULAT: FIÚK Koreográfus: FRENÁK Pál Táncosok: Nelson REGUERA, Yosmell Calderón MEJÍAS, FEICHT Zoltán, BUKTA Gergő Akrobata: BOROS Norbert Zene: Fabrice PLANQUETTE, GERGELY Attila Látvány: FRENÁK Pál Fény: MARTON János Hang: HAJAS Attila Színpad, Alpin-technika: ZOLTAI György Produkciós vezető: JUHÁSZ Dóra A koreográfus különös tükröt tart elénk. Az előadás megmutatja a férfi test szépségét, miközben közelről tanulmányozhatjuk a férfiúi természet alaptípusait: így látjuk például a Macsót, a Nárciszt és a Herkulest. Frenák váltakozva jeleníti meg a gyűlöletet, az ostoba követelőzést és a figurák közt fennálló, törékeny erőegyensúlyt. Radikális vízióját átitatja az emberi kapcsolatok reménytelensége. A férfi szexualitást különböző nézőpontokból vizsgálja, eredetét, a tudattalanban rejlő forrásait kutatja. A Fiúk térben is érzékelhető alászállás a személyiséggyökereihez, az ösztönök világába. • SOUTH BOHEMIAN BALLET: ABOUT KAFKA Elképzelés, rendezés, koreográfia: Egerházi Attila Koreográfiai asszisztens és balett-irányító: Shirley Esseboom, Linda Schneiderová Színpadterv: Loes Schakenbos Kosztüm: Bregje Van Balen Világítás: Loes Schakenbos Zene: Arvo Pärt , Henryk Górecki, Alfred Schnittke Ez az egyrészes táncbemutató Kafka egyedi világlátását mutatja be: milyen kapcsolatai vannak a társadalommal, miképp vélekedik a hatalomról és a hivatalok rendszeréről. A produkciónak nem az a célja, hogy elénk tárja Kafka jól ismert, vagy kevésbé ismert irodalmi műveit. Elsődlegesen arra akartam koncentrálni, hogy Kafka miképp látja a világot és az életet. Én is szembe kerültem azokkal a kérdésekkel, amelyeket az író szinte minden olvasója feltesz, de nem próbáltam abszolút egyértelmű válaszokat adni rá. A táncmű magát a szerzőt, Kafkát helyezi a középpontba ‒ a művész a saját életét éli, amely örökösen ellentétbe kerül a belső érzéseivel és elképzeléseivel. A koreográfia egymáshoz kapcsolódó, egyéni képekből áll össze, de ugyanakkor Kafka látomásaiból is megjelenít epizódokat. A néző az előadás alatt azonosíthatja magát Kafka műveinek szereplőivel (A kastély, Az ítélet), de azokkal is, akikkel az író konfliktusba került a mindennapi élete során ‒ a hatalom és a hivatalok képviselőivel, valamint azok konfliktusokkal teli környezetével. Kafka egy olyan világban mozog, amely legalább annyira elvont, mint amilyen a zene ‒ teli érzelmekkel, különböző témákkal és nyugtalanító kérdésekkel. Kafka két világban élt; az egyik egy tisztviselő hétköznapi világa, a másik pedig a művészeté: „Elviselhetetlennek tartom a munkámat, mivel ellentétben van az egyedüli hivatásommal, az irodalommal”. A két különböző világ egyetlen ember személyében összeütközésbe kerül egymással. Ez számos különböző, gyakran abszurd helyzetnek enged teret: visszautasítás és elszigeteltség, groteszk humor, irónia, tragédia, reménytelenség… Kafka látomásainak sorozata, mely látomások a tánc segítségével jelennek meg a színpadon, az előadás során feltárja a szerző teljes személyiségét és belső énjét: „Ne ess kétségbe, még a miatt sem, hogy nem búslakodsz. Amikor úgy tűnik, hogy minden elveszett, valahonnan új erőt merítesz, ami azt jelenti, hogy igenis élsz”! A Kafka szerepét táncoló főszereplő, Viktor Svidró, a Dél Csehországi Színház balett-társulatának a szólistája. Ezért a szerepért a balett-kategóriában a Cseh Köztársaság legjelentősebb színházi elismerésére, a Thalie 2013 díjra jelölték. JEGYÁRAK: 3.500, 3.000, 2.500 FT

jún.20. 19:00

ZSÓFIA PIRÓK GRUPO FLAMENCO: SUSPIROS – SÓHAJOK, MAJD FLAMENCO TÁNCHÁZ Pirók Zsófia, aki első külföldiként szerezte diplomáját a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében flamenco szakon, 2014-ben elnyerte a Fülöp Viktor Táncművészeti Ösztöndíjat alkotóművész kategóriában, melynek gyümölcseként jött létre spanyol zenészekkel közreműködve egy autentikus alapokra épülő táncprodukció, a "Suspiros - Sóhajok". Flamenco ének: Cristina Soler (Sevilla) Flamenco gitár: Juan José Bando (Sevilla) Ütőhangszerek: Tar Gergely Hegedű, ének: Szirtes Edina Mókus Tánc, koreográfia, ötlet, rendezés: Pirók Zsófia INGYENES

jún.20. 19:30

PR-EVOLUTION DANCE COMPANY: P.P.PASOLINI PROJECT - testjáték egy felvonásban A PR-Evolution Dance Company előadása, a Pécsi Balett, a GG Tánc Eger, a Miskolci Balett és a Nemzeti Táncszínház együttműködésével Koreográfus: Nemes Zsófia Zene: Szirtes Edina Mókus Jelmez, díszlet: Csík György Szakértő, fordító: Csantavéri Júlia, Pintér Judit Ötlet, dramaturg: Szemán Béla Rendező: Szemán Béla Szereplők: Szakály György (Kossuth-díjas művész) Zarnóczai Gizella (Harangozó-díjas művész) Spala Korinna (Harangozó-díjas művész) Maurer Milán Somhegyi György eh. Matola Dávid Nagy Viktória Csongor Nóra Schell Martin Gáll Norbert Balázs Dávid 1975. november elseje és másodika közötti éjszaka van. A Mindenszenteket és Halottak napját összekötő misztikus csillagtalanság. Végzetes sötétség Ostia egyik lepusztult, elhagyott poros utcáján a repülőtér mellett. Csak egyetlen pillanat, a végső levegővétel. Amikor Pier Paolo Pasolini szembenéz gyilkosával a rámért halálos ütés előtt. Ekkor értelmet nyer mindaz, ami megelőzte ezt a pillanatot. Az élet. „Lassan negyven éve lesz, hogy felvirradt az a végzetes hétfő, mely magához ölelte Pasolinit. Ennyivel tartozom neki, hogy ezt az előadást színpadra viszem az emlékére. És azért, hogy újra felfedezzük, mekkora embert és művészt veszítettünk el akkor ott Ostia porában.” Szemán Béla (rendező) JEGYÁR: 1.500 FT

jún.21. 17:00

RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT: CIRKUSZ AZ ÉJSZAKÁBAN Író, koreográfus, rendező: Vági Bence Zeneszerző, zenei rendező: Sárik Péter Zeneszerző, elektronikus hangszerelő: Terjék (Fiddler) Gábor Díszlettervező: Csanádi Judit Jelmeztervező: Kasza Emese Világítástervező: Pető József Rendező asszisztense: Pócsik Henrietta Smink: Ipacs Szilvia Fodrász: Marton Ádám Közreműködők: Sárik Péter - Zongora Czigány Judit - Narrátor Artisták: Biritz Ákos, Farkas László, Herczeg Richárd, Illés Renátó, Kapitány Olívia, Lakatos Leonetta, Pintér Áron, Veress Zsanett, Wittmann Csilla Az előadás során a társulat tagjai közös utazáson vesznek részt, ahol megkísérlik elérni és beteljesíteni az emberiség ősidők óta áhított vágyát: a repülés tudományának elsajátítását. A történet szerint az artistaművészek egy elveszett cirkusz nyomába erednek, és az epizódszerű jelenetek során felfedezik saját személyiségük legmélyebb rétegeit is. Az újcirkusz filozófiájával összhangban az alkotók nem lineáris történetet mesélnek el: a történelem előtti idők örök érvényű jelképei, a jól ismert mítoszokból megelevenedő szituációk segítenek a nézőnek abban, hogy otthonosan érezze magát az értelmünk helyett inkább az érzéseinkkel megragadható világban. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megvalósult produkció. JEGYÁRAK: 5.500, 4.500, 3.500 FT