|
|
|
 |
|
|
Havi programajánlat: Színház |
 |
|
| |
Bartók Béla MMK |
| |
jún.17. 15:00 |
|
SOPRON BALETT: A SZÉP CERCERUSKA Rendező-koreográfus: Demcsák Ottó
Zene: Neofolk
Díszlet: Pataki András
Jelmez: Torbán Eszter Tünde
Dramaturg: Demcsák Ottó
Világítás: Kovács Ferenc
Minden mítosz és népmese a jó és a rossz, a fény és az árnyék állandó harca, melyben a hős az igaz és tiszta lelkűember útját járja. Csábítás és félelem nem tántorítja e hősöket arról az úttól, mely a magasabb rendű élet felé vezérliőket.
A szép Cerceruska, és húga Élia „korunk hősei”, kik kiszolgáltatottak a hazug és gonosz erőknek.
Átváltoztatásuk őzikévé és „Jónássá” drámai sorsforduló, hiszen elveszítik emberi formájukat. A testvéri szeretet és a szerelem misztikus ereje nem hagyja őket elveszni rontó hatalmak által. Örök kérdés, bele kell-e nyugodnunk sorsrontó történésekbe, avagy sem. Ez a két gyönyörű lelkű lány meséje példázat, hogy a szeretet fénye és a küzdelem mindig győz a sötétség fölött. A szép Cerceruska „mesés tánc” valódi családi színházi élmény, hiszen gyermek és felnőtt egyaránt megtalálja a neki szóló léleküdítő üzenetet.
JEGYÁR: 1.500 FT
|
| |
II. János Pál tér (a színház előtt) |
| |
jún.17. 16:00 |
|
A 15 ÉVES REGÖS TÁNCMŰHELY MŰSORA A Regös Táncegyüttes 2000-ben alakult. Az idő múlásával együttes, majd önálló táncműhely lett, 6 csoportban összesen 160 gyermek ismerkedik a magyar népzenével, néptánccal, hagyománnyal. A Regös Táncegyüttes célja a magyarországi és a határon túli magyar közösségek táncainak autentikus módon történő színpadra állítása. Az elmúlt években számos alkalommal szerepelt eredményesen városi, régiós és országos rendezvényeken, valamint képviselte Győr városát külföldi fesztiválokon is: Szlovákiában, Montenegróban, Szerbiában, Erdélyben, Németországban és Finnországban. Koreográfiáiban a magyar nép táncait, zenéjét és népviseleteit mutatja be.A Magyar Táncfesztiválon fellép a Regös Táncegyüttes, valamint a Rege és a Borica Tánccsoport.
Művészeti vezetők és koreográfusok Vrábel János, Iván Orsolya és Vrábel-Vehrer Krisztina.
INGYENES |
| |
Győri Nemzeti Színház |
| |
jún.17. 17:00 |
|
MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES: NAPSZÉDÍTŐ/ PÁVA - VARIÁCIÓK Napszédítő
Koreográfusok: Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán
Zene: Kelemen László
Zenei szerkesztők: Papp István Gázsa, Szabó Dániel
Énekes szólisták: Eredics-Fekete Zsuzsanna, Appelshoffer János, Szabó Dániel
A matyó táncanyagot betanították:
Ágfalvai György és Lévay Andrea m.v
Táncos asszisztensek: Appelshoffer János, Rémi Tünde, Sánta Gergő, Tompa Attila, Tókos Attila,
Valach Gábor, Zámbó István
•
Páva-variációk
Koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Zene: Kodály Zoltán Páva-variációk című műve (hangfelvételről)
Művészeti munkatárs: Vincze Zsuzsa
A magyar néptánc, a „Fölszállott a páva” című televíziós műsornak köszönhetően ismét nagy népszerűségnek örvend. A Honvéd Táncszínház művészei mindig is alkotó munkájuk alapjának tekintették az eredeti tánc- észenei hagyományaink megismerését és bemutatását, s ez ma sincs másként. Műsorukkal olyan utazásra hívnak minket, amelynek során újra „felfedezhetjük” népművészetünk ragyogó viseleteit, népzenénk elbűvölő dallamait és táncaink utánozhatatlan virtuozitását.A „páva” motívum a magyar népművészetben az örök szerelem jelképe; a műsor első részének tematikája e témakörül forog, míg a második részben Kodály Zoltán: Páva-variációk című művére készült táncköltemény kerül bemutatásra.
JEGYÁRAK: 3.500, 3.000, 2.500 FT |
| |
II. János Pál tér (a színház előtt) |
| |
jún.17. 19:00 |
|
A LIPPENTŐ TÁNCEGYÜTTES MŰSORA, MAJD TÁNCHÁZ A Győri Lippentő Táncegyüttes immár 20 éve alakult. 100 táncosa , három korcsoportban tanulja hagyományos népi játékokat, táncokat ,dalokat hétről-hétre Győrben, az Újvárosi Művelődési Házban.Az együttes az idei évben elnyerte Győr Kultúrájáért Díjat melyre nagyon büszke és Országos szinten is Arany minősítést szerzett.
A Lippentő Táncegyüttes nem csak szakmai sikereire büszke, hanem arra a szülői háttérre, akik lelkesen segítik, működtetik az együttest, egyesületi formában. Az együttes vezetői alapítói Kocsis Enikő és Fitos Dezső Harangozó - díjas táncművészek, koreográfusok akik a mai táncélet meghatározó személyiségei, alkotói.
INGYENES |
| |
Győri Nemzeti Színház, Kisfaludy-terem |
| |
jún.17. 19:30 |
|
MAROS MŰVÉSZEGYÜTTES: IMÁDSÁG HÁBORÚ UTÁN Emlékezés a Nagy Háborúra versben, dalban, táncban
A magyar történelem egyik legnagyobb traumáját jelentő eseménye e háború. Az emlékezés kövei ott vannak szinte minden magyar faluban, városban impozáns emlékművek, szobrok formájában. Minden település számon tartja név szerint az elesetteket. A háború kitörésének centenáriumán szeretnénk újra felidézni az áldozatok, hősi halottak emlékét.
A táncjáték fontos eleme a háborús témájú magyar líra, amely kortársként éli meg és dokumentálja a muvészet erejével e szörnyűségeket. Valós izgalmat jelentenek a lövészárkokban született háborús naplók és frontkatonák háborús visszaemlékezései, e háborús borzalmakat is megidézve teszünk táncos visszaemlékezést nagyapáink életét meghatározó háborúkra. Mert idézzük az elveszetteket, embert és hazát. Nagy szívvel, szeretettel készítettük e táncjátékot, ajánljuk az idősebb nemzedéknek, akik nálunk többet tudnak a háborús szenvedésekrol, de feltétlenül ajánljuk a fiataloknak , akiknek ez ugyan történelem, de háború iszonytató világának a művészeten keresztül való megismerése becsesebbé, értékesebbé teszi a jelenkori békés világunk értékeit, örömeit.
JEGYÁR: 1.500 FT
|
| |
Bartók Béla MMK |
| |
jún.18. 15:00 |
|
NAGYVÁRAD TÁNCEGYÜTTES: Andersen – Ránki: POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA - mese táncban
Díszlet és jelmeztervező: André Csongor m.v.
Koreográfus: László Csaba
Rendező- koreográfus: Dimény Levente
Ki ne ismerné Hans Christian Andersen meséjét? Pomádé király egyetlen gondja, hogy mit vegyen fel. Ezáltal az udvartartás egyetlen gondja is az, hogy a király mit vegyen fel. A két szabólegény, a király és az udvaroncok butaságát kihasználva gúnyt űz belőlük. Ránki György zenéjére, fergeteges bohóckodással derül ki a “meztelen igazság”.
A Pomádé király új ruhája, Ránki György, eredetileg a Magyar Rádió felkérésére írt gyermekoperája, amelyet később, a rádiós bemutató sikere után dolgozott át a szerző a színpadi bemutató számára. Ránki György (1907 - 1992) legismertebb darabja szinte minden oldaláról bemutatja a kiváló, egyéni hangú, humoros, gunyoros, szellemes szerzőt. Zenéjében egyaránt fellelhetők a komolyzene, a jazz, a könnyebb tánczene, és a népdalok elemei - mindez bravúros, szórakoztató módon. E zenei anyag felhasználásával készült el a Nagyvárad Táncegyüttes előadása, amely gyarló emberi tulajdonságokból fakadó aktuális társadalmi problémákat dolgoz fel humorosan. A fölösleges cicoma, a felületes életszemlélet ellenében, a körülöttünk zajló események kritikus megfigyelését és az igazmondást – még, ha bátornak kell is hozzá lenni – nem lehet elég korán elkezdeni. A Nagyvárad Táncegyüttes gyerekprodukciója felhőtlen szórakozást ígér minden korosztálynak, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Az előadás bemutatója 2014. október 2-án volt a nagyváradi Árkádia Bábszínházban. Magyarországon még csak egy alkalommal, a Nyíregyházi Táncfarsang mozgáskultúra program keretén belül került bemutatásra.
JEGYÁR: 1.500 FT
|
| |
Győri Nemzeti Színház |
| |
jún.18. 17:00 |
|
SZEGEDI KORTÁRS BALETT: TAVASZI ÁLDOZAT; PÉCSI BALETT: CARMEN SZEGEDI KORTÁRS BALETT: TAVASZI ÁLDOZAT
Koreográfus: Juronics Tamás
Zene: Igor Sztravinszkij
Fény: Stadler Ferenc Jelmez: Bianca Imelda JeremiasŰ
Konzultáns: Almási-Tóth András
Táncolják:
Zsadon Flóra, Czár Gergely, Horváth M. Gergő, Csetényi Vencel, Hortobágyi Brigitta, Hegedűs Tamás, Kiss Róbert, Majer Gábor, Takács Zsófia, Bujdosó Anna, Szigyártó Szandra, Stáry Kata, Hajszán Kitti
Múltjuk hordalékain élő emberek élnek együtt, egymás mellett egy közösségben, melynek valójában semmi célja nincs, csak önmagába zártan létezik. Maguk sem tudják, hova tart mindez, de egyre elviselhetetlenebbé válik a kiúttalanság: együtt kell döntésre jutniuk, hogy megrepedjen az állandóság burka, hogy ki tudjanak törni egy másik létezés felé. Fájdalmas a felismerés, hogy az új, jobb világ születéséhez közös áldozathozatalra van szükség.
Sztravinszkij „rítusát” most a 21. század szemszögéből újrafogalmazva láthatjuk: mit jelenthet a megváltás, a feláldozás és az áldozattá válás a mai kor emberének. Egy közösség, mely lassan felemészti önmagát, felszámolja a múltat, de nincs helyette semmiféle jövőképe, így nem marad számára más, mint áldozattá válva bizonyítani létezésének és halálának értelmét.
Szegedi Kortárs Balett és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös produkciója
*
PÉCSI BALETT: CARMEN
Rendező-koreográfus: Vincze Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas
A koreográfus asszisztense: Czebe Tünde Harangozó-díjas
Zeneszerző: G. Bizet - R. Scsedrin, Riederauer Richárd
Dramaturg: Uhrik Dóra Kossuth-díjas, Böhm György Jászai-díjas
Díszlet- és jelmeztervező: Molnár Zsuzsa
Táncolják:
Carmen: Ujvári Katalin
Don José: Molnár Zsolt/Szabó Márton
Escamillo: Koncz Péter/Tuboly Szilárd
Micaela: Kócsy Mónika
Zuniga: Kerekes Soma Lőrinc
Valamint:
Czebe Tünde Harangozó-díjas, Bálint Adél, Harka Máté, Madonia Florence, Matola Dávid, Schrott Dániel, Szécsi Theodóra, Tóth Klaudia és
Keresztes Patrik és Vincze Lotár a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola növendékei
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
“Carmen története, a karakterek szélsőséges érzelmi világa és with the Bizet muzsikája nagyon erős és ihletadó. Számomra a fő inspirációt a történet és a zene éles váltásai adják. Közel áll hozzám a karakterek kiszámíthatatlansága, hirtelensége, mely érzelmi túlfűtöttségükből fakad. Hogy lehet egy idilli nyugalmi állapotból egy pillanat alatt az őrület határára kerülni? Hogy veheti át a hatalmat a szenvedély a racionalitás felett, honnan jön az az őserő, ami tragédiába sodor, és miért nem lehet ellene küzdeni? Hol a határ szerelem, szenvedély és birtoklási vágy között? A szenvedélyes szerelem alapvetően eszement állapot?
JEGYÁRAK: 3.500, 3.000, 2.500 FT |
| |
Győri Nemzeti Színház, Kisfaludy-terem |
| |
jún.18. 19:30 |
|
DUNA TÁNCMŰHELY: KÖDBŐL, CSÖNDBŐL Koreográfus-rendező: Juhász Zsolt
Zene: KTU
Jelmez: Kiss Zsuzsanna
Fény: Kovács Gerzson Péter
Technikai munkatársak: Lendvai Károly, Fekete Mátyás, Nagy Gergely
Előadók:
Bonifert Katalin, Gyulai Anikó, Horváth Eszter, Kriston Fruzsina,
Kuzma Péter, Soós Gyula András, Szabó Csaba
Táncmester: Györfi Csaba
„A köd, a csönd sosem ragyog.
Én már ködből, csöndből vagyok.”
(József Attila: Ködből, csöndből)
József Attila költészete nem annyira témája, mint inkább apropója előadásunknak, reprezentációra alkalmas „tárgy”, s amit reprezentál, az mindenekelőtt a heroikus élet lehetőségeinek bezárulása. Az alkotók által feltett kérdés, hogy egy pontszerűvé zsugorodott – azaz kiterjedés nélküli – „mozgástérben” milyen perspektíva nyílhat számunkra, hogyan tudunk életünknek méltóságot, reményt adni? Mit tehetünk akkor, ha a célok világa bezárul, ellehetetlenül, a lineáris idő szétesik, megszűnik a jelen, amely magába képes tartani múltat és jövőt?
A produkció a 2012-ben a székelyudvarhelyi Udvarhely Táncműhellyel bemutatott előadás újraértelmezése.
JEGYÁR: 1.500 FT
|
| |
Bartók Béla MMK |
| |
jún.19. 15:00 |
|
GYŐRI BALETT: NE BÁNTS! Rendező, koreográfus: Velekei László Harangozó-díjas
Asszisztens: Kara Zsuzsanna
Dramaturg: Csepi Alexandra
Zene: zenei montázs
Látvány: Vidos Tibor
Videó effektek: Jekli Zoltán
Jelmez: Baracsi Orsolya
Világítás: Szabó Attila
Táncolják:
Egy lány: Gyurmánczi Diána/Tüű Barbara
Az apja: Artem Pozdeev/Sebestyén Bálint Harangozó-díjas
Az anyja: Matuza Adrienn/Tatiana Shipilova
Vízió: Daichi Uematsu/Szanyi Tamás
Egy fiú: Jekli Zoltán/Engelbrecht Patrik
Szomszéd pár: Alekszey Dolbilov/Balikó György – Hancz Alexandra/Varga Ágnes
Lányok: Berzéki Melinda – Tüű Barbara – Tatiana Shipilova /
Marjai Lili – Tetiana Baranovska – Szendrei Georgina
Ne bánts! című tánc produkciónk a családon belüli erőszak témáját dolgozza fel. A darab fókuszában egy fiatal lány áll; a család ”szentháromságának” egyik tagja. A társadalmi nyilvánosság felé a normális család képét betegesen közvetítő szülők a lakás ajtaját becsukva már nem alkotnak olyan szoros köteléket. Az anya rideg passzivitása utat enged a mindent irányítani akaró apa ámokfutásának. De mit tehet egy lány, akkor, ha a felemésztő családi közeg börtönként zárul rá? Ha már a saját testével is más rendelkezik? Ha a körülötte élők nem látnak semmit? Ha a barátok nem akarnak látni semmit? S ha a saját anyánk úgy tesz, mintha nem történt volna semmi…
Az előadás a Fiatalok a Fiatalokért ifjúsági programunk keretében valósult meg.
Az előadást 14 éves kortól ajánljuk!
JEGYÁR: 1.500 FT
|
| |
Győri Nemzeti Színház |
| |
jún.19. 17:00 |
|
EXPERIDANCE PRODUCTION: ÉN, LEONARDO - A fény születése - Koreográfus: Román Sándor
Zeneszerző: Czomba Imre
Író, díszlettervező, rendező: Meskó Zsolt
Szcenika: Fülöp Zoltán
Fodrász-smink: Petrik Gitta Lili
Hang: Kupcsik Bertalan
Fény: Szimeiszter Balázs
Jelmez: Debreczeni Ildikó
Producer: Vona Tibor
Szereposztás:
Az ifjú Leonardo: Szabó Dániel
Az idős Leonardo: Boda János
Jézus; Lorenzo di Medici: Patonai Norbert
Leonardo segédei: Dénes Nándor, Patonai Zsolt
Lodovico Sforza: Péli Róbert
Sforza szeretői: Joó Viktória, Lázár Anna Dóra
Medici felesége: Rimár Izabella
Cesare Borgia: Újszászi András
XII. Lajos francia király: Kökény Róbert
Francia királyné: Bistei Judit
Leonardo édesanyja, Angyal: Stana Alexandra
Angyal: Morvai Veronika
Vitruvius alakok: Kovács Richárd, Szűcs Dániel
Feljelentő, merénylő: Benkő Dávid
Mona Lisa: Bánházy Eszter
Leonardo modelljei: Boros Bettina, Holman Enikő, Molnár Edina, Pálinkó Johanna
Zseniális művész, látnok tudós, nagyratörő építész, de milyen EMBER volt Leonardo da Vinci? Miből élt, kit szeretett, hitt-e Istenben? Az ExperiDance Production új táncjátéka ezeket a kérdéseket tárja fel, bemutatva a Leonardo életút kevésbé ismert, ellentmondásosan izgalmas epizódjait…
Leonardo da Vinci, a reneszánsz hérosz, kirobbanóan sokszínű tehetségével örökre felszabadította gondolkodásunkat – de nyughatatlan elméje sötét oldalán számtalan befejezetlen művet, céltalan sodródást és magányt találunk. A zseni anatómiáját mutatja be most az ExperiDance Production a legszabadabb művészet, a tánc segítségével egy lélegzetelállítóan látványos új produkcióban.
Az Én, Leonardo Román Sándor koreográfiájával, Meskó Zsolt rendezésében és Czomba Imre zenéjével az idén 15 éves ExperiDance Production 15. egész estés táncjátéka.
JEGYÁRAK: 5.500, 4.500, 3.500 FT
|
| |
Győri Nemzeti Színház, Kisfaludy-terem |
| |
jún.19. 19:30 |
|
KULCSÁR NOÉMI – TELLABOR: A VÁGY VILLAMOSA Koreográfus:Kulcsár Noémi
Zene: Montázs
Díszlet: Kulcsár Noémi
Jelmez:Kulcssár Noémi
Dramaturg:
Világítás:Payer Ferenc
Rendező:Kulcsár Noémi
Táncolják:
Lőrinc Katalin , Csere Zoltán , Lázár Eszter, Grecsó Zoltán, Tóth Brigitta, Bukta Gergő ,Schell Martin,
Mi történik akkor, amikor a kifinomult, művelt, a végtelenségig érzékeny, jó családból származó úrilány, Blanche Dubois egy szál bőrönddel megérkezik szeretett húgához, Stellához . A látogatásból akár egy kellemes családi rendezvény is kerekedhetne, azonban nagyon hamar kiderül, hogy Stella lengyel származású férje, a vérbeli macsó Stanley, és a durvaságot nem tűrő Blanche ki nem állhatják egymást, hiszen olyanok ők ketten, mint tűz és víz: Blanche lenézi és megveti Stanley durva stílusát; Blanche modorossága pedig Stanley csípős megjegyzéseinek állandó céltáblájává válik. Mindeközben kettejük közt ott áll a várandós Stella, aki szenvedélyesen szerelmes a férjébe, és nővérét is nagyon szereti. A családi perpatvar végül egészen odáig fajul, hogy Stanley nyomozni kezd sógornője viselt dolgai után. A kutatás nem marad eredmény nélkül: Blanche-ról kiderül, hogy valójában minden szava hazugság, és egyáltalán nem rokonlátogatóba érkezett, hanem egy bűnös élet elől menekült el a Vágy villamosán, a Vágy soha révbe nem érő villamosán...
JEGYÁR: 1.500 FT
|
| |
II. János Pál tér (a színház előtt) |
| |
jún.20. 16:00 |
|
ZSÓFIA PIRÓK GRUPO FLAMENCO INGYENES |
| |
Győri Nemzeti Színház |
| |
jún.20. 17:00 |
|
FRENÁK PÁL TÁRSULAT: FIÚK; SOUTH BOHEMIAN BALLET: ABOUT KAFKA FRENÁK PÁL TÁRSULAT: FIÚK
Koreográfus: FRENÁK Pál
Táncosok:
Nelson REGUERA, Yosmell Calderón MEJÍAS, FEICHT Zoltán, BUKTA Gergő
Akrobata: BOROS Norbert
Zene: Fabrice PLANQUETTE, GERGELY Attila
Látvány: FRENÁK Pál
Fény: MARTON János
Hang: HAJAS Attila
Színpad, Alpin-technika: ZOLTAI György
Produkciós vezető: JUHÁSZ Dóra
A koreográfus különös tükröt tart elénk. Az előadás megmutatja a férfi test szépségét, miközben közelről tanulmányozhatjuk a férfiúi természet alaptípusait: így látjuk például a Macsót, a Nárciszt és a Herkulest. Frenák váltakozva jeleníti meg a gyűlöletet, az ostoba követelőzést és a figurák közt fennálló, törékeny erőegyensúlyt. Radikális vízióját átitatja az emberi kapcsolatok reménytelensége. A férfi szexualitást különböző nézőpontokból vizsgálja, eredetét, a tudattalanban rejlő forrásait kutatja. A Fiúk térben is érzékelhető alászállás a személyiséggyökereihez, az ösztönök világába.
•
SOUTH BOHEMIAN BALLET: ABOUT KAFKA
Elképzelés, rendezés, koreográfia: Egerházi Attila
Koreográfiai asszisztens és balett-irányító: Shirley Esseboom, Linda Schneiderová
Színpadterv: Loes Schakenbos
Kosztüm: Bregje Van Balen
Világítás: Loes Schakenbos
Zene: Arvo Pärt , Henryk Górecki, Alfred Schnittke
Ez az egyrészes táncbemutató Kafka egyedi világlátását mutatja be: milyen kapcsolatai vannak a társadalommal, miképp vélekedik a hatalomról és a hivatalok rendszeréről.
A produkciónak nem az a célja, hogy elénk tárja Kafka jól ismert, vagy kevésbé ismert irodalmi műveit. Elsődlegesen arra akartam koncentrálni, hogy Kafka miképp látja a világot és az életet. Én is szembe kerültem azokkal a kérdésekkel, amelyeket az író szinte minden olvasója feltesz, de nem próbáltam abszolút egyértelmű válaszokat adni rá. A táncmű magát a szerzőt, Kafkát helyezi a középpontba ‒ a művész a saját életét éli, amely örökösen ellentétbe kerül a belső érzéseivel és elképzeléseivel. A koreográfia egymáshoz kapcsolódó, egyéni képekből áll össze, de ugyanakkor Kafka látomásaiból is megjelenít epizódokat. A néző az előadás alatt azonosíthatja magát Kafka műveinek szereplőivel (A kastély, Az ítélet), de azokkal is, akikkel az író konfliktusba került a mindennapi élete során ‒ a hatalom és a hivatalok képviselőivel, valamint azok konfliktusokkal teli környezetével.
Kafka egy olyan világban mozog, amely legalább annyira elvont, mint amilyen a zene ‒ teli érzelmekkel, különböző témákkal és nyugtalanító kérdésekkel.
Kafka két világban élt; az egyik egy tisztviselő hétköznapi világa, a másik pedig a művészeté: „Elviselhetetlennek tartom a munkámat, mivel ellentétben van az egyedüli hivatásommal, az irodalommal”. A két különböző világ egyetlen ember személyében összeütközésbe kerül egymással. Ez számos különböző, gyakran abszurd helyzetnek enged teret: visszautasítás és elszigeteltség, groteszk humor, irónia, tragédia, reménytelenség… Kafka látomásainak sorozata, mely látomások a tánc segítségével jelennek meg a színpadon, az előadás során feltárja a szerző teljes személyiségét és belső énjét: „Ne ess kétségbe, még a miatt sem, hogy nem búslakodsz. Amikor úgy tűnik, hogy minden elveszett, valahonnan új erőt merítesz, ami azt jelenti, hogy igenis élsz”!
A Kafka szerepét táncoló főszereplő, Viktor Svidró, a Dél Csehországi Színház balett-társulatának a szólistája. Ezért a szerepért a balett-kategóriában a Cseh Köztársaság legjelentősebb színházi elismerésére, a Thalie 2013 díjra jelölték.
JEGYÁRAK: 3.500, 3.000, 2.500 FT |
| |
II. János Pál tér (a színház előtt) |
| |
jún.20. 19:00 |
|
ZSÓFIA PIRÓK GRUPO FLAMENCO: SUSPIROS – SÓHAJOK, MAJD FLAMENCO TÁNCHÁZ Pirók Zsófia, aki első külföldiként szerezte diplomáját a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében flamenco szakon, 2014-ben elnyerte a Fülöp Viktor Táncművészeti Ösztöndíjat alkotóművész kategóriában, melynek gyümölcseként jött létre spanyol zenészekkel közreműködve egy autentikus alapokra épülő táncprodukció, a "Suspiros - Sóhajok".
Flamenco ének: Cristina Soler (Sevilla)
Flamenco gitár: Juan José Bando (Sevilla)
Ütőhangszerek: Tar Gergely
Hegedű, ének: Szirtes Edina Mókus
Tánc, koreográfia, ötlet, rendezés: Pirók Zsófia
INGYENES |
| |
Győri Nemzeti Színház, Kisfaludy-terem |
| |
jún.20. 19:30 |
|
PR-EVOLUTION DANCE COMPANY: P.P.PASOLINI PROJECT - testjáték egy felvonásban A PR-Evolution Dance Company előadása, a Pécsi Balett, a GG Tánc Eger, a Miskolci Balett és a Nemzeti
Táncszínház együttműködésével
Koreográfus: Nemes Zsófia
Zene: Szirtes Edina Mókus
Jelmez, díszlet: Csík György
Szakértő, fordító: Csantavéri Júlia, Pintér Judit
Ötlet, dramaturg: Szemán Béla
Rendező: Szemán Béla
Szereplők:
Szakály György (Kossuth-díjas művész)
Zarnóczai Gizella (Harangozó-díjas művész)
Spala Korinna (Harangozó-díjas művész)
Maurer Milán
Somhegyi György eh.
Matola Dávid
Nagy Viktória
Csongor Nóra
Schell Martin
Gáll Norbert
Balázs Dávid
1975. november elseje és másodika közötti éjszaka van. A Mindenszenteket és Halottak napját összekötő misztikus csillagtalanság. Végzetes sötétség Ostia egyik lepusztult, elhagyott poros utcáján a repülőtér mellett. Csak egyetlen pillanat, a végső levegővétel. Amikor Pier Paolo Pasolini szembenéz gyilkosával a rámért halálos ütés előtt. Ekkor értelmet nyer mindaz, ami megelőzte ezt a pillanatot. Az élet.
„Lassan negyven éve lesz, hogy felvirradt az a végzetes hétfő, mely magához ölelte Pasolinit. Ennyivel tartozom neki, hogy ezt az előadást színpadra viszem az emlékére. És azért, hogy újra felfedezzük, mekkora embert és művészt veszítettünk el akkor ott Ostia porában.” Szemán Béla (rendező)
JEGYÁR: 1.500 FT |
| |
Győri Nemzeti Színház |
| |
jún.21. 17:00 |
|
RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT: CIRKUSZ AZ ÉJSZAKÁBAN Író, koreográfus, rendező: Vági Bence
Zeneszerző, zenei rendező: Sárik Péter
Zeneszerző, elektronikus hangszerelő: Terjék (Fiddler) Gábor
Díszlettervező: Csanádi Judit
Jelmeztervező: Kasza Emese
Világítástervező: Pető József
Rendező asszisztense: Pócsik Henrietta
Smink: Ipacs Szilvia
Fodrász: Marton Ádám
Közreműködők:
Sárik Péter - Zongora
Czigány Judit - Narrátor
Artisták:
Biritz Ákos, Farkas László, Herczeg Richárd, Illés Renátó, Kapitány Olívia, Lakatos Leonetta, Pintér Áron, Veress Zsanett, Wittmann Csilla
Az előadás során a társulat tagjai közös utazáson vesznek részt, ahol megkísérlik elérni és beteljesíteni az emberiség ősidők óta áhított vágyát: a repülés tudományának elsajátítását. A történet szerint az artistaművészek egy elveszett cirkusz nyomába erednek, és az epizódszerű jelenetek során felfedezik saját személyiségük legmélyebb rétegeit is. Az újcirkusz filozófiájával összhangban az alkotók nem lineáris történetet mesélnek el: a történelem előtti idők örök érvényű jelképei, a jól ismert mítoszokból megelevenedő szituációk segítenek a nézőnek abban, hogy otthonosan érezze magát az értelmünk helyett inkább az érzéseinkkel megragadható világban.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megvalósult produkció.
JEGYÁRAK: 5.500, 4.500, 3.500 FT |
| |
Vaskakas Bábszínház |
| |
jún.22. 08:30 |
|
Bob és Bobek - Élt egyszer egy furcsa nevű varázsló, úgy hívták: Próbáldky. Ha egy főtérre, vagy piactérre vetette a jószerencse, kiáltozni kezdett:
- Tessék, csak tessék!
Művészetemet csodálta már a távoli Csokisztán és Blablakán pasája is! Kardot nyelek, tüzet hányok! A cilinderemből meg bármikor elővarázsolok két híres nyulat: Bob és Bobek urat!
Ám egy szeleburdi napon a két híres nyúl kezébe került a varázspálca...
Tartsatok velünk félresikerült madáretetőt építeni és bankrablót fogni...
- Alkotók:
- Dramaturg: Fábián György
- Zeneszerző: Ágoston Béla
- Tervező, rendező: Bartal Kiss Rita Blattner Géza-díjas
- Játssza: Szúkenyik Tamás
- 45 perc |
|
|
|
  |
|
        |
|
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|
|
|
|
|
|
|
