|
|
|
|
|
Megyei közgyűlés (kivonatos anyagok)
[márc.04. 14:00]
- M E G H Í V Ó
Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése
2004. március 4-én (csütörtökön) 15 órai kezdettel ülést tart.
Az ülés helye:
A Megyei Önkormányzati Hivatal földszinti tanácsterme.
(Győr, Árpád út 32.)
NAPIRENDI JAVASLAT
1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 2003. évi költségvetésének módosítása.
Előadó: dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke
2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 2004. évi költségvetésének jóváha-gyása. (második fordulós tárgyalás)
Előadó: dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke
3. A Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára igazgatójának beszámolója az intézmény tevékenységéről. Tájékoztató az intézményi érdekvédelem helyzetéről.
Előadó: dr. Turbuly Éva intézményvezető
4. Interpellációk, kérdések.
5. Tájékoztatók.
1. NAPIREND
Kivonat
a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 2003. évi költségvetésének módosításából
A megyei önkormányzat 2003. évi költségvetését a 10/2003.(X.3.)KR számú és a 14/2003.(XII. 31.) KR számú rendelettel módosított 3/2003.(III.7.)KR számú rendelet szabályozza.
A költségvetés módosítása 2003. decemberében jóváhagyott előirányzatokhoz képest az alábbiak miatt vált szükségessé:
az intézmények 2003. december 31-ig, saját hatáskörben bevételi többleteik terhére végrehajtott előirányzat módosításai (melyeket be kell építeni a költségvetési rendeletbe),
átvett pénzeszközök miatti előirányzat módosítások,
központi támogatás változása,
általános és céltartalékból történő felhasználások.
I.
B E V É T E L E K
A megyei önkormányzat 2003. évi bevételeinek módosított előirányzata 18.959.133 E Ft, amely 800.379 E Ft-tal magasabb a 14/2003.(XII.31.)KR számú rendelettel jóváhagyott összegnél.
Az előirányzat változását az alábbi bevételek növekedése eredményezte:
Saját bevételek 278.269 E Ft
Átvett pénzeszközök 509.242 E Ft
Önkormányzat költségvetési támogatása 12.837 E Ft
Pénzforgalom nélküli bevételek 31 E Ft
II.
K I A D Á S O K
A megyei önkormányzat 2003. évi költségvetésének módosított kiadási előirányzata a bevételekkel megegyezően 18.959.133 E Ft, amely 800.379 E Ft-tal haladja meg a 14/2003.(XII.31.)KR. számú rendelettel jóváhagyott előirányzatot.
A kiadási előirányzatok módosítását a bevételi többletek, a központi támogatás változása, az általános és céltartalékból történő felhasználás tette lehetővé, illetve szükségessé.
A kiadási előirányzatok változása az alábbiak szerint történt:
Működési kiadások 676.353 E Ft
Felhalmozási kiadások 116.002 E Ft
Pénzforgalom nélküli kiadások (tartalék) 2.025 E Ft
Hitelek törlesztése, kölcsönök nyújtása 5.999 E Ft
3. NAPIREND
A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE SOPRONI LEVÉLTÁRA IGAZGATÓJÁNAK
B E S Z Á M O L Ó J A
AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGÉRŐL
TÁJÉKOZTATÓ AZ INTÉZMÉNYI ÉRDEKVÉDELEM HELYZETÉRŐL.
HATÁROZATI JAVASLAT
Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése a Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára igazgatójának az intézmény tevékenységéről szóló beszámolóját elfogadja.
Az intézményi érdekvédelem helyzetéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.
A levéltár működési feltételei
Az intézmény feladata
Az önkormányzati levéltárak a legrégebbi közgyűjtemények, eredetük a középkorba nyúlik vissza. A megyék és városok a jegyző, alispán, polgármester, vagy városbíró felügyelete alatt megőrizték, biztonságos helyen tárolták jogbiztosító irataikat. Az egyre gyarapodó anyagot a 18. század második felétől külön tisztviselő, levéltáros kezelte, aki gondoskodott az előkereséshez szükséges irattári rend kialakításáról, a szükséges segédkönyvek elkészítéséről. 1945 után a levéltárak területi illetékességet kaptak, nem csak az önkormányzatok, hanem a területükön keletkezett összes jogi, vagy magánszemély, testület történeti értékű iratainak gyűjtésére kiterjedt jogosítványuk. 1950-ben Sopron város és az egykori Sopron vármegye levéltárait egyesítették, így jött létre intézményünk, amely több szervezeti változást átélve ma Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltáraként gazdaságilag és szervezetileg önállóan működik.
A levéltárnak, mint tudományos és közigazgatási funkciókat is ellátó intézménynek feladata iratanyaga szakszerű megőrzése, védelme, rendezése, feltárása, lehetőség szerinti publikálása, a kutató- és ügyfélszolgálat ellátása. Sopron város és az egykori Sopron vármegye történeti iratanyagát őrizzük. Utóbbi részeként 1918-ig nálunk található az első világháborút követően Ausztriához csatolt kismartoni, nagymartoni és felsőpulyai járás, valamint 1950-ig a Vas megyéhez csatolt csepregi járás területére vonatkozó iratok jelentős része is. Gyűjtőterületünk Sopron város és az egykori csornai, kapuvári, soproni járás települései. 5300 folyóméter iratanyagot őrzünk, köztük 5449 Mohács (1526) előtti oklevelet. Intézményünk legrégebbi oklevele 1162-ben íródott. Sopron város középkori anyaga kiemelkedő jelentőségű Magyarországon. Gazdagságát jelzi a 4900 oklevél, a tanácsülési jegyzőkönyvek sora 1551-től, a hagyatéki leltárak 1617-től. A város polgárkönyvei 1535-től, telekkönyvei 1480-tól találhatók meg levéltárunkban. Míg a megyei anyagnál a 19. század elejéig a latin nyelv a meghatározó, a kétnyelvű város iratainak többsége németül íródott.
Tárgyi-személyi feltételek
Az intézmény irodái és raktárai négy épületben találhatók. A városi levéltár 1497-ben költözött a mai városháza helyén álló épületbe, ma is itt található az utódépületben. A megyei anyagot a tér másik oldalán, a Fő tér 5. alatt őrizzük. 1999-ben került sor célzott állami támogatásból és a fenntartó önkormányzat hozzájárulásával a Csatkai utcai közgyűjteményi (múzeumi és levéltári) raktár átadására, amelyben a ránk eső rész 2200 folyóméter irat tárolására alkalmas. Őrzünk iratokat az un. Reipál házban is, az épület tervezett más irányú hasznosítása miatt azonban ezzel a kapacitással csak ideiglenesen számolhatunk.
Az intézmény rövidtávú raktárproblémáit orvosolta ugyan a Csatkai utcai épület, tekintettel azonban az iratképző szerveknél lévő nagy mennyiségű levéltárérett anyagra, középtávon szükség lenne egy legalább 8000 folyómétert befogadó épület kialakítására.
17 munkatársunk van, statisztikai létszámunk 16,5 fő. A korábbi beszámoló, 2001 óta státuszbővülés nem történt. A munkatársak szakmai összetétele megfelelő. 2003-ban Németh Ildikó Ph.D fokozatot szerzett. Két további munkatárs, Dominkovits Péter és Krisch András Ph.D. képzésben vesz részt. Különös súlyt fektetünk arra, hogy minden szakalkalmazott rendelkezzen levéltárkezelői képesítéssel. Ketten közülük segédlevéltárosi képzésben vesznek részt. Munkatársaink közül négy fő rendelkezik felsőfokú német nyelvvizsgával, három fő középfokú, két fő alapfokú (német, latin, angol) nyelvizsgával. A 2003. évi szakfelügyelői jelentés megállapította, hogy a 10/2002. rendelet előírásai folytán megnövekedett szakmai feladatok ellátásához jelenlegi létszámunk nem elegendő. Különösen vonatkozik ez a gyűjtőterületi ellenőrzéseknek a jogszabály által megkövetelt gyakoriságára. (Csak levéltáros végezheti) Égető szükségünk lenne azonban egy számítógépes szakember részmunkaidős, vagy megbízással történő foglalkoztatására és a rendezési munkák meggyorsítására egy újabb kezelői státuszra is. Utóbbin úgy próbáltunk segíteni, hogy a takarítónő nyugdíjba vonulását követően a takarítást vállalkozónak adtuk ki, a státuszán pedig kezelőt foglalkoztatunk. A beszámoló írásakor még nem tudom, intézményünket érinti-e az önkormányzati intézményekben várható leépítés. Ha igen, újra át kell gondolni a teendőket.
2002/03 során két polgári szolgálatos is segítette munkánkat, szolgálatuk lejártával azonban nem sikerült újabbakat "beszereznünk."
Az intézmény tárgyi feltételei hasonlóan a többi közgyűjteményhez nagyon szűkösek. A megye egyik legkisebb intézményeként 2004. évi költségvetési előirányzatunk 49.457 ezer forint volt. Ez az összeg a pénzmaradvány, a Fő tér 1. alatti riasztórendszer kiépítése, valamint egyéb munkáltatói kiegészítések és a pályázatok révén 55.943 ezerre módosult. Személyi kiadásokra 28.650 e Ft-ot, a munkaadót terhelő járulékokra 9.570 e Ft-ot, dologi költségekre 11.471 e Ft-ot fordítottunk. A 2003-ben elnyert pályázati támogatások összege 5.002 ezer forint volt, a támogatók az NKA Levéltári Szakkollégiuma, a NKÖM és Sopron város. A pénzek felhasználása és a róluk való elszámolás folyamatosan, a célok megvalósulásával párhuzamosan történik. Az elnyert összegeket restaurálásra, iratvédelemre, raktári állványzat vásárlására, digitalizálásra, honlapunk fejlesztésére, kiadványozásra, telematikai beruházásokra fordítottuk. Saját forrásból egy számítógépet vásároltunk a gazdasági vezető részére, mivel a TÁH által kötelezően előírt program futtatására a régi gép nem volt alkalmas. A megyei beruházási keretből került sor a Fő tér 1. alatti épületrész I. emeleti helységeinek riasztókkal történő ellátására. A rendszer kiépítését 2004-ben folytatni szeretnénk a II. emeleti raktárakban és a könyvtárban.
Az elmúlt évek bér és járulék, valamint dologi költségeinek arányát vizsgálva látható, hogy utóbbi aránya folyamatosan csökkent, a szakmai feladatok ellátására fordítható összeg pedig a rezsiköltségek mindössze 4-8 %-a, amely a könyv- és folyóirat beszerzést fedezi. Restaurálásra, kiadványozásra a költségvetésen belül nincs lehetőség. E céljainkat pályázati segítséggel valósítjuk meg.
Egyre nehezebben tudjuk kigazdálkodni infrastruktúrális (számítógép, riasztó) rendszereink működési-fejlesztési költségeit. Beruházásra, felújításra az említett riasztórendszer kiépítésén túl (750 e ft) intézményen belül nem került sor. A Fő tér 5. alatti társasház fűtésrendszerének korszerűsítésében vállalt részt az önkormányzat 2001-ben 1.210 e forint értékben. A riasztórendszer telepítésének folytatásán túl szükséges lenne a korábbi beázások miatt a Városházán lévő II. emeleti raktár festetése, részleges állványcseréje.
A levéltár szakmai munkája
Gyűjtőterületi munka, anyaggyarapodás, anyagvédelem
2003-ban 100.77 fm iratanyaggal gyarapodott állományunk, amely megfelel az éves átlagnak. A levéltár 197 iratképző szerv gyűjtőterületi felügyeletét látja el, ez a szám folyamatosan bővül. Helyszíni ellenőrzéseket 2003-tól csak levéltáros, bizonyos esetekben segédlevéltáros végezhet, ami hátrányosan érinti a kiszállások gyakoriságát. A távoli községek megközelítése busszal és vonattal rendkívül nehézkes. Vizsgáljuk az irattárakat, az iratkezelést, felhívjuk a figyelmet a selejtezések és rendezések szükségességére. A gazdasági szerveknél tájékozódunk az esetleges tulajdonosváltozásról, szervezeti átalakulásról, költözésről. Az iratátvételek kapcsán több problémával kell szembenéznünk. Az egyik, hogy az iratképzők selejtezés nélkül, rendezetlenül akarják anyagukat átadni, a felmerülő költségeket pedig nem vállalják. Máskor olyan cégeket bíznak meg a rendezéssel és az átadás lebonyolításával, amelyek munkája nem felel meg a szakmai követelményeknek.
Az restaurálási, iratvédelmi, valamint mikrofilmezési munkák nagyságrendje a bevonható külső forrásoktól függ. Évente 1,5-2,5 millió forint közötti összeget fordíthatunk erre a célra. Ez az összeg állapotuktól függően évente 15-25 oklevél és 2-4 kötetnyi 17-19. századi kötet restaurálására elegendő. Ezért is fontos, hogy könyvkötőnk a kisebb állagmegőrzési, kötési munkákat intézményen belül el tudja végezni. A restaurálásra szoruló iratok feltárása a rendezésekhez kapcsolódva folyamatos.
Pályázati támogatás tette lehetővé 2003-ban az Osztrák Nemzeti Könyvtár Kézirattárában őrzött 22 és az OSZK-ban őrzött három soproni vonatkozású kötet mikrofilm másolatainak beszerzését. További mikrofilm gyarapodásunkat a felekezeti anyakönyvek másodpéldányainak biztonsági mikrofilmeztetése (154.995 felvétel) jelentette, amely nem jelentett az intézmény számára költséget.
Iratrendezés, selejtezés, segédletkészítés
A folyamatos munkák (megyei feudális iratanyag, körjegyzőségek, iskolák) mellett 2003-ban befejeződött a járási és községi tanácsi iratanyag részletes áttekintése, amelynek során felmértük az iratok évkörét, állapotát, rendezettségét és selejtezettségét, nyomon követtük az egyes fondképzők szervezeti változásait, a gyűjtőterületi ellenőrzések idejét és legfontosabb megállapításait. A felmérés eredményei támpontot nyújtanak a gyűjtőterületi munka és az irat-beszállítások tervezéséhez, valamint a fond-főcsoporton belüli rendezések középtávú tervezéséhez.
2003-ban középszintű rendezésre került 168.23 fm irat, darabszintre 27,44 fm irat és kötet. Selejtezéseket a rendezésekhez kapcsolódva végeztünk, összességében 6.13 fm került kiselejtezésre. 168.23 fm anyaghoz készült repertórium, 27,36 fm-hez lajstrom és 0,08 fm-hez mutató. Olyan középfokon már rendezett iratokról is készültek az ellenőrző rendezések során segédletek, amelyek korábban csak alapleltárral rendelkeztek, vagy dobozolás, iratbeszállítások miatt a régebbi segédlet elavult. Új segédleteink egységesek, megfelelnek az előírásoknak, számítógépes adathordozón is rögzítjük őket.
Az elmúlt években teljes fondrevíziót hajtottunk végre, elkészült új fondjegyzékünk. Utóbbi, vagyis a nálunk őrzött iratok katalógus-szerű jegyzéke 2003-tól az intézmény honlapjáról is elérhető.
Kutató- és ügyfélszolgálat, könyvtár
2001. évi beszámolómban azt írtam, hogy évente átlagosan 650-800 kutatási esetet regisztrálunk. 2003-ben 222 kutatót fogadtunk 990 esetben. Az emelkedés 2002-höz képest 172, 2001-hez képest 274 alkalom. Kérésükre 3.140 másolatot készítettünk. Az iratanyag előkészítése, reponálása, a konzultációk korábban is jelentős kapacitást kötöttek le. A kutatási esetek dinamikus növekedése, valamint a 10./2002. sz. rendelet előírásainak való megfelelés komoly kihívást jelent számunkra. A magas kutatószám folyamatos többletmunkával jár. Az iratok jelentős részét munkatársaim kézben szállítják a Fő tér 5. alól a kutatóterembe. A Csatkai utcában helyben kell a kutatók fogadását megoldani, mivel a szállítást gépkocsi hiányában nem tudjuk vállalni.
Rendszeresen érkeznek hallgatók a Soproni Egyetem építéstörténeti és növénytani tanszékéről, a Művészeti Intézetből, a Pedagógiai Karról, valamint történelem szakos hallgatók Szombathelyről, Pécsről, Budapestről.
Ügyfeleink száma 2003-ben 326, számukra 2.310 másolatot adtunk ki. Éves aktaszámunk 844, amely 2002.-höz képest 25 darabos emelkedést mutat. Múzeumi kiállítás céljára 4 alkalommal kölcsönöztünk iratokat.
Kutatóink és ügyfeleink internetes honlapunkról is megszerezhetik a legfontosabb információkat. Számos megkeresés érkezik hozzánk elektronikus úton.
A kutatókat és munkatársainkat egyaránt segíti 30.000 kötetes szakkönyvtárunk, melynek gerincét a volt törvényhatósági levéltárak könyvtárai alkotják, jelentős 18-19. századi jogi, történeti tárgyú könyvgyűjteménnyel. A könyvtár éves gyarapodása 2003-ban 159 mű, 210 kötet, kevesebb, mint 2002-ben. Nagyobb részük ajándék, vagy cserepéldány. Vétellel mindössze 28 mű, 43 kötet került állományunkba. Anyagi okok miatt a könyvvásárlás évek óta csökken, ami veszélyezteti szakkönyvtárunk naprakészségét, a megjelenő Soproniensia teljes körű gyűjtését.
Közművelődés, tudományos tevékenység, kiadványkészítés
Munkatársaink tevékenyen részt vesznek a város kulturális életében, a különböző kulturális egyesületek és civil szervezetek munkájában. 2003-ban 18 alkalommal tartottak tudományos, illetve közművelő előadást, könyvbemutatót, kiállítás megnyitót. Levéltári napot, levéltári délutánokat, könyvbemutatókat anyagi lehetőségeink függvényében rendezünk. Folyamatosan tartunk levéltári történelemórákat, levéltári vezetéseket az érdeklődő csoportok, civil szervezetek számára. Támogatjuk a Helytörténészek Asztaltársasága és a Történelmi Társulat munkáját, részt veszünk a honismereti pályázatok elbírálásában. Segítjük a megye és Sopron város tevékenységi körünkbe tartozó kulturális rendezvényeit. Kiállításokhoz válogatunk és kölcsönzünk iratanyagot. Közülük a legjelentősebb a közelmúltban a Soproni Múzeum két kiállítása, a Kincseink és a Sopron 20. századi építészete című kiállítás volt.
2003. október 16-án az Országos Széchényi Könyvtárban mutatkoztak be a soproni közgyűjtemények. Ez alkalommal az intézmény három munkatársa tartott előadást.
2002-ban és 2003-ban két-két kiadványunk jelent meg. 2002-ben Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I. és Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. kötete. Előbbit, valamint a 2001-ben megjelent 17. századi Sopron vármegyei végrendeletek kötetet nagy sikerrel mutattuk be Budapesten, a Magyar Országos Levéltárban.
"A város térben és időben" (Sopron kapcsolatrendszerének változásai) címmel tudományos konferenciával emlékeztünk meg Sopron szabad királyi várossá emelésének 725. évfordulójáról (2002. szeptember 25.). A Soproni Múzeum kiállítást rendezett a 725 év tárgyi és írott emlékeiből, amelyhez az írott források túlnyomó többségét levéltárunk szolgáltatta a szükséges tárgyleírásokkal együtt. A konferencia előadásait tartalmazó kiadvány, valamint a kiállítás katalógusa 2003-ban jelent meg. Utóbbi a két intézmény közös kiadásában. További kötetek előkészítése folyik, többek között Bél Mátyás Sopron vármegye leírásának II. kötete, az intézményben őrzött családi levéltárak Mohács előtti okleveleinek kiadása. Folytatjuk a Sopron város történeti forrásai sorozatot valamint Dissertationes címmel új sorozatot kívánunk indítani.
Munkatársaink rendszeresen írnak cikkeket és lektorálnak a Soproni Szemle számára. Varga Imréné, Dominkovits Péter, Turbuly Éva és Németh Ildikó tagjai a szerkesztőségnek és a szerkesztőbizottságnak. Dominkovits Péter a Levéltári Szemle és a Győri Tanulmányok szerkesztője. Turbuly Éva a Házi Jenő, Csatkai Endre és Machatsek Gyula alapítványok kuratóriumainak tagja.
VI. Nemzetközi és szakmai kapcsolatok
Változatlanul szoros az együttműködésünk a hazai levéltárakkal, valamint a városi és megyei közgyűjteményekkel, a Burgenlandi Tartományi Levéltárral és Múzeummal. Részt veszünk a két levéltáros egyesület munkájában. Rendszeresen fogadjuk hazai és külföldi levéltárosok látogatásait.
Az elmúlt időszakban szakmai munkánkat a 10./2002. sz. miniszteri rendeletben megfogalmazott előírásoknak való megfelelés határozta meg. Előírásai több ponton jelentősen növelték kötelezettségeinket. (Növekvő adminisztráció, különösen a kutatószolgálati tevékenységben, kötelező részvétel az iratkezelés szabályozásában, gyűjtőterületi ellenőrzések sűrítése, miközben csak levéltárosok végezhetik, stb.)
Mivel dologi költségvetésünk az elmúlt években gyakorlatilag stagnált, egyre nehezebbé vált az intézmény működésének biztosítása. Saját bevételeink csökkentek (A digitális fotózás elterjedésével kevesebb másolatot kérnek, csökkent a családkutatások és a tervrajzok igénylése), ugyanakkor a számítógépes infrastruktúra és a riasztórendszerek szervizelése, a kommunikációs és postaköltségek dinamikusan emelkedtek. Az elmúlt két évben szükségessé vált a bérmaradvány működési költségekre való átcsoportosítása.
Összességében elmondható, hogy az elmúlt évek a Soproni Levéltár életében a nehéz gazdasági és személyi körülmények ellenére is sikeresek voltak. Mindezt a munkatársak jó szakmai munkája, a pályázati támogatások és a fenntartó lehetőség szerinti támogatása (lásd riasztó rendszer kiépítésének elkezdése 2003-ban) tette lehetővé.
Sopron, 2004. március 3.
Tájékoztató az intézményi érdekvédelem helyzetéről
A Soproni Levéltár munkatársainak száma meghaladja a 15 főt, így a dolgozók érdekeit Közalkalmazotti Tanács képviseli. A Tanács 2001. május 9-én megválasztott tagjai Németh Ildikó elnök, Gerendofné, Kékes-Szabó Viktória és Tóth Györgyné tagok. Mandátumuk a hatályos jogszabályok alapján 2004. őszéig tart. A tanács jogait, e jogok gyakorlásának módját, az elnök és a tagok védettségét a 2002. január 2.-án kelt Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza. E szabályzat értelmében a tanácsot együttdöntési jog illeti meg az intézményi segélykeret és a fizetési előlegkeret felhasználásában. A Tanács a szabályzatban rögzített módon véleményezi többek között a saját bevételek tervezett felhasználását, a belső szabályzatok, illetve azok módosításának tervezetét, a közalkalmazottakat érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, a képzési tervet, a munkarend kialakítását és az éves szabadságolási tervet.
Az intézményi érdekvédelem helyzete összességében a Soproni Levéltárban
megfelelő.
|
|
helyszín/rendező: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat rendezvényrorozat: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának közgyűlései
|
| |
|
|
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|
|
|
|
|
|
|