Kultinfo
hírek, események
„Utazások halálon innen és túl” – Tárlatvezetés a Várkazamata, Kőtár római kori ...
Hargitainé Bartha Annamária előadása.
„Üdvözlégy, Ceasar, köszöntenek a halálba menők!” – Gladiátorok és ...
Deák Andrea régész előadása.
Történelmi divatbemutató
„Üzenek Neked a Túlvilágról” – Utazás a római mitológia és vallás földjére
Tárlatvezetés a Várkazamata, Kőtár római kori anyagában, Deák Andrea régész vezetésével.
Folyamatos programok
- Filmvetítés: „A győri vár” és „Győr vára a török háborúban”. Fotó- és foglalkoztató sarok: „Öltözz Te is római viseletbe!” - Kincskereső játék gyerekeknek
„Minden út Rómába vezet” – Úthálózat és utazás Arrabona környékén
Hargitainé Bartha Annamária előadása.
Római kori kőemlékek Győrből és környékéről Czigány Dávid régész tárlatvezetése
Római kori kőemlékek Győrből és környékéről Czigány Dávid régész tárlatvezetése
Megelevenedő harcosok – a Jaurinum Történeti Társaság középkori harcművészeti bemutatója
Római kori kőemlékek Győrből és környékéről Czigány Dávid régész tárlatvezetése
Műemlékvédelmi Világnap
- A győri Várkazamata hadtörténeti és műemléki jelentősége. Bemutatja: Kottmayer Tibor egyetemi tanársegéd. - A Kőtár római kori katonai sírkövei és kultikus kőemlékei. Bemutatja: Varga Attiláné múzeumpedagógus. - A program ingyenesen látogatható!
TÁRLATVEZETÉS A MESÉLŐ KÖVEK VILÁGÁBAN
- A tárlatot bemutatja Varga Attiláné közművelődési szakember.
Várkazamata - kőtár
Győr, mint várispánsági székhely már Szent István kora óta (1000–1038) erődített hely volt. A középkori vár a mai Káptalandombot kerítette be. A város stratégiai helyzete a török hódoltság idején, a XVI. században értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet s lett a császárváros s egyben a kereszténység védőbástyája. Az 1537-ben I. Ferdinánd császár-király utasítására megindult s kerek negyven évig elhúzódó nagyszabású erődítési munkálatok nyomán az egész várost fallal vették körbe, amelyet hét fülesbástya és egy félbástya védelmezett. Az égetett téglából emelt bástyákban kazamatákat képeztek ki: ezekben helyezték el a várvédő ágyukat, amelyek a szomszédos bástyákat és falakat oldalazó tüzükkel fedezték. A bástyákat a falakban futó kazamatafolyosók kötötték össze. A legkorszerűbb hadiépítészeti elvek jegyében fogant terveket itáliai várépítő mesterek — Francisco Benigno, Bernardo Gabelli, Pietro Ferabosco, Bernardo de Magno — készítették s ők irányították a munkálatokat is. A hatalmas erődítményből mára csupán a Káptalandombot övező Kastély-bástya és az egykori Bécsi-kaput védelmező Sforza-félbástya maradt fenn. Az utóbbi kazamatáiban és udvarán alakították ki a Lapidáriumot. A vár falain egykor három, a XIX. század közepén lebontott késő-reneszánsz stílusú kapu nyílott. A legreprezentatívabb az antik diadalívekre emlékeztetően háromnyílású Bécsi-kapu volt (1568), melyet a nagyhatású itáliai építészteoretikus, Sebastiano Serlio mintakönyvének egyik várkaputerve nyomán alakítottak ki. A kapuzatot egykoron a kétfejű sasos császári, a vágásos mezejű magyar királyi, és oroszlános cseh királyi címer ékesítette, valamint a II. Miksa császár-király címeit elősoroló feliratos tábla. Töredékeik, miként a Vizi-kapu (1567) dór párkányzatának egy fragmentuma is a kazamataudvar boltívei alatt látható. A kulcsfontosságú erődítményt a törökök 1594-ben hosszú ostrom után elfoglalták. Ám csak rövid ideig örülhettek új hódításuknak: 1598. március 28-áról 29-re virradó éjszaka a császári csapatok egy rajtaütésszerű támadás során visszavették a várat. Az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette keresztény sereg petárdával robbantotta be a Fehérvári-kaput: a győriek évszázadok óta őrzik a szétroncsolódott kapuszárnyat, mint a felszabadulás ereklyéjét. A hadiépítészet fejlődésével a XVII. század közepére ismét szükségessé vált az erődítmények korszerűsítése. Erre F. Wymes hadmérnök tervei szerint, gróf Montecuccoli várparancsnoksága alatt az 1661–1664 közötti években került sor: a kiszélesített várárokba külső elővédművek kettős láncolatát építették fel. A török háborúk végeztével, a XVIII. század elejére Győr vára elvesztette katonai jelentőségét. A napóleoni háborúk idején rövid időre újra szerephez jutott a vár: a francia csapatok a kismegyeri csata után néhány napi ostromot követően elfoglalták, majd visszavonulásukkor a falakat felrobbantották (1809). Az ezt követő évtizedekben a város a megmaradt falakat is elbontatta. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
Múzeumok Éjszakája
- Várkazamata – Kőtár Győr, Bécsi kapu tér 5. Nyitva: 17.00-24.00 - 18.00, 20.00 és 22.00: Útjelző kövek, sírkövek – (élet)utak állomásai. Régész muzeológusok tárlatvezetése a kazamatában.
Újkori kőtár
Nyitva tartás: - V.1-IX.30-ig 10-18 óráig. szünnap: hétfő - X.1-31-ig 10-17 óráig. szünnap: hétfő - X.1-IV.30-ig ZÁRVA!
Római kori kőtár
Nyitva tartás: - V.1-IX.30-ig 10-18 óráig. szünnap: hétfő - X.1-31-ig 10-17 óráig. szünnap: hétfő - X.1-IV.30-ig ZÁRVA!
Horváth József téglagyűjteménye
Nyitva tartás: - V.1-IX.30-ig 10-18 óráig. szünnap: hétfő - X.1-31-ig 10-17 óráig. szünnap: hétfő - X.1-IV.30-ig ZÁRVA!
Múzeumok éjszakája a Várkazamata-Kőtárban
- Római kor és újkori kőtár, Horváth József téglagyűjteménye - 21.00–22.00 Tárlatvezetés a gyertyafényes kazamatában: Bíró Szilvia vezető régész - A KŐTÁR AZ ÁRVÍZI HELYZETTŐL FÜGGŐEN LESZ LÁTOGATHATÓ! - A szem, a fej és a szív „étkeiről” a múzeum, a gyomor magyaros örömeiről a CSANAKI FÉSZEK kisvendéglő gondoskodik!
Fáklyafényes tárlatlátogatás szakvezetéssel