<< 2019. november >>
H K Sze Cs P Szo V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30                

banner
Győri kulturúlis információk
hétfőkeddszerdacsütörtökpéntekszombatvasárnap
-
Állandó kiállítás
Esemény
Évforduló
Filmklub
Időszaki kiállítás
Klub
Koncert
Mozi
Program
Sport
Színház
Tanfolyam
Vidék
Partnereink
Gyor
VihaRock
Hírcsatornáink
Atom Feed Atom 1.0 Feed RSS Feed RSS 1.0 Feed OPML Feed MBOX Feed HTML Feed JS Feed
   
Kulturális ajánlat - nov.07. csütörtök, Rezső napja.
Állandó kiállítás
Központi Könyvtár, Gyermekkönyvtár és Galéria
jún.01. - jún.01.
Győr az olimpiákon
Püspöki udvarbíróház
febr.01. - febr.01.
Gyermekmúzeum
jan.01. - jan.01.
Borsos Miklós állandó kiállítás A Káptalandombon, a Szent Mihály szobor és a püspöki székesegyház Szent László kápolnája szomszédságában található a XV. században épült Püspöki Udvarbíróház. A gótikus stílusban készült épület felújítását 1979-ben fejezték be, ekkortól ad otthont Borsos Miklós életmű-kiállításának. Borsos Miklós (1906–1990) a modern magyar szobrászat klasszikus mestere, aki korai festészeti kísérleteit követően a plasztika minden műfajában maradandót alkotott. Több új műfaji megoldás is a nevéhez fűződik. Szobrászi tevékenysége mellett éremművészi munkássága is igen jelentős, a műfaj egyik XX. századi megújítójának tekintjük. Egész életében fáradhatatlanul rajzolt. A rajz segítette szobrásszá érni, és a rajzzal teljesedett ki művészete. Több tucat irodalmi alkotáshoz készített felejthetetlen illusztrációt. Szobrászata az 1940-es évekig szorosan kapcsolódott a Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc által képviselt modern szobrászati irányhoz. Ezután művészete klasszicizáló irányt vett, amelyben a természethű és az absztrakt tendenciák egyaránt megtalálhatók. Az élet szépségei: csend, nyugalom, harmónia, szeretet, valamint árnyoldalai: küzdelem, halál voltak a művész legfőbb témái.
Bezerédj-kastély
jan.01. - dec.30.
Galgóczi Emlékszoba - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján.
jan.01. - dec.31.
Sulyok Vince Irodalmi Emlékhely - állandó kiállítás - Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében, előzetes egyeztetés alapján.
Esterházy-palota
nov.27. - nov.27.
Radnai-gyűjtemény újrarendezve - Nyitva: hétfő kivételével naponta 10.00-18.00 óra között.
Apátúr-ház
ápr.14. - ápr.14.
A pusztulás képei - kiállítás és emlékhely - helyszín: a Xántus János Megyei Múzeum légópincéje (Győr, Széchenyi tér 5.). - A kiállítás emléket kíván állítani az 1944. április 13-ai szomorú eseményeknek, amely Győr város és különösen Gyárváros életében örökké emlékezetes marad. Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen 718 személy vesztette életét. - Ezen az egyébként szép kora tavaszi napon a megszokottnál is több légi riadó miatt szorult össze a győriek szíve. Aztán 11 óra után az emberek elindultak a légoltalmi pincék felé – ezek Gyárvárosban a mai napig láthatók. 11 óra 47 perckor pedig elindult a pokol, megkezdődött a város/városrész bombázása. - A Szövetséges Légierő 177 darab B-17-es bombázója indult el egy dél-olaszországi repülőtérről, azzal a harci feladattal, hogy bombázza a győri ipartelepet, különösen pedig a GYŐRI WAGGON ÉS GÉPGYÁR üzemi épületeit, a repülőtéri létesítményeket és az ott lévő repülőgépeket. Az ok az ott folyó katonai repülőgépgyártás volt. - A 177 bombázó repülőgép a rövid ideig – körülbelül 15 percig – tartó bombatámadás alatt összesen 350 tonna bombát dobott le, főleg a gyárakra, de bőven jutott a gyárvárosi lakóházakra is. - A hatás és a következmények nem felejthetők. A gyárak jelentős részben üzemképtelenné váltak, a lakóházak kiégtek, összedőltek, az emberek pedig kétségbeesetten menekültek a város körüli falukba. - Ez volt az első és legnagyobb bombatámadás Győr ellen: összesen, 718 honfitársunk vesztette életét. - Gyárváros erre a napra az óta is emlékezik. Akik még élnek azok közül, akik átélték a bombázást, szóban, írásban mondják el az átélt eseményeket. A gyárvárosi templomban azóta is minden évben gyászmisével emlékeznek az áldozatokra. - A gyárvárosi iskolák kisdiákjai pedig leírják a szülők, nagyszülők, rokonok, ismerősök történeteit, tanulságul azért, hogy ilyen többé ne történjen és tiszteletből az ártatlan áldozatok iránt. (forrás: www.gyarvaros.hu)
nov.04. - nov.04.
Madách Imre Gyűjtemény - A Madách-gyűjtemény alapjait Szabó József evangélikus püspök vetette meg, és 1973-ban ajándékozta a Xántus János Múzeumnak. Intézményünk halála óta is igyekszik gyűjteni a Madáchcsal és műveivel kapcsolatos anyagot. Szabó József 1927-ben Győrött segédlelkész volt, majd 21 éven át városunkban tevékenykedett. 1948-ban Balassagyarmatra került, a Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület püspökévé avatták. 1973-ban nyugalomba vonult, visszaköltözött Győrbe, és a Xántus János Múzeumban irodalomtörténészként tevékenykedett haláláig, 1986. október 17-ig. Szenvedélyesen, széles körű kapcsolatai segítségével gyűjtötte a Madách-emlékeket. Madách Imrének Az ember tragédiája megírásának 150 éves, és Szabó József gyűjtőnek halála 25 éves évfordulóján állítunk emléket az új állandó kiállítás megnyitásával.
febr.01. 16:31 - febr.01. 16:31
Győr és környékének története
febr.01. 16:31 - febr.01. 16:31
A Petz-család orvostörténeti, képző-és iparművészeti hagyatéka
febr.01. 16:31 - febr.01. 16:31
Az Abád-Hauser család gyűjteménye
Zsinagóga
júl.01. - dec.31.
Vasilescu-gyűjtemény A Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállításként 2006 nyarán nyitotta meg kapuit az 1870-ben, a historizmus szellemében épült és erre a célra teljesen felújított újvárosi neológ zsinagógában.
Kreszta-ház
jan.01. - dec.31.
Kovács Margit Állandó Kiállítás
Vastuskós ház
febr.01. 16:39 - febr.01. 16:39
Patkó Imre Gyűjtemény - XX. századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások
Fruhman-ház
márc.08. - márc.08.
Cserépkályha-történeti kiállítás
Várkazamata - Kőtár
máj.24. - máj.24.
Várkazamata - kőtár Győr, mint várispánsági székhely már Szent István kora óta (1000–1038) erődített hely volt. A középkori vár a mai Káptalandombot kerítette be. A város stratégiai helyzete a török hódoltság idején, a XVI. században értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet s lett a császárváros s egyben a kereszténység védőbástyája. Az 1537-ben I. Ferdinánd császár-király utasítására megindult s kerek negyven évig elhúzódó nagyszabású erődítési munkálatok nyomán az egész várost fallal vették körbe, amelyet hét fülesbástya és egy félbástya védelmezett. Az égetett téglából emelt bástyákban kazamatákat képeztek ki: ezekben helyezték el a várvédő ágyukat, amelyek a szomszédos bástyákat és falakat oldalazó tüzükkel fedezték. A bástyákat a falakban futó kazamatafolyosók kötötték össze. A legkorszerűbb hadiépítészeti elvek jegyében fogant terveket itáliai várépítő mesterek — Francisco Benigno, Bernardo Gabelli, Pietro Ferabosco, Bernardo de Magno — készítették s ők irányították a munkálatokat is. A hatalmas erődítményből mára csupán a Káptalandombot övező Kastély-bástya és az egykori Bécsi-kaput védelmező Sforza-félbástya maradt fenn. Az utóbbi kazamatáiban és udvarán alakították ki a Lapidáriumot. A vár falain egykor három, a XIX. század közepén lebontott késő-reneszánsz stílusú kapu nyílott. A legreprezentatívabb az antik diadalívekre emlékeztetően háromnyílású Bécsi-kapu volt (1568), melyet a nagyhatású itáliai építészteoretikus, Sebastiano Serlio mintakönyvének egyik várkaputerve nyomán alakítottak ki. A kapuzatot egykoron a kétfejű sasos császári, a vágásos mezejű magyar királyi, és oroszlános cseh királyi címer ékesítette, valamint a II. Miksa császár-király címeit elősoroló feliratos tábla. Töredékeik, miként a Vizi-kapu (1567) dór párkányzatának egy fragmentuma is a kazamataudvar boltívei alatt látható. A kulcsfontosságú erődítményt a törökök 1594-ben hosszú ostrom után elfoglalták. Ám csak rövid ideig örülhettek új hódításuknak: 1598. március 28-áról 29-re virradó éjszaka a császári csapatok egy rajtaütésszerű támadás során visszavették a várat. Az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette keresztény sereg petárdával robbantotta be a Fehérvári-kaput: a győriek évszázadok óta őrzik a szétroncsolódott kapuszárnyat, mint a felszabadulás ereklyéjét. A hadiépítészet fejlődésével a XVII. század közepére ismét szükségessé vált az erődítmények korszerűsítése. Erre F. Wymes hadmérnök tervei szerint, gróf Montecuccoli várparancsnoksága alatt az 1661–1664 közötti években került sor: a kiszélesített várárokba külső elővédművek kettős láncolatát építették fel. A török háborúk végeztével, a XVIII. század elejére Győr vára elvesztette katonai jelentőségét. A napóleoni háborúk idején rövid időre újra szerephez jutott a vár: a francia csapatok a kismegyeri csata után néhány napi ostromot követően elfoglalták, majd visszavonulásukkor a falakat felrobbantották (1809). Az ezt követő évtizedekben a város a megmaradt falakat is elbontatta. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
Megosztás Twitterrel Megosztá Google+-on
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!

   
Keresés:
Keresés az adatbázisban
Hírek
Bercsényi liget
Bezerédj-kastély
Esterházy-palota
Fruhman-ház
Győri Nemzeti Színház
Győri Nemzeti Színház, Kisfaludy-terem
Győri Pagony
József Attila Művelődési Ház
Kreszta-ház
Magyar Ispita
Napóleon-ház
Pinnyédi Művelődési Ház
Püspöki udvarbíróház
Rómer Ház
Várkazamata - Kőtár
Vaskakas Bábszínház
Vastuskós ház
Zsinagóga