|
|
|
|
Hír részletei |
|
|
|
Pápateszéri Molnárcéh |
|
Nincs megadva |
J. Halász Margit A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. Szerkesztette: Éri István, Nagy Lajos, Nagybákay Péter. I-II. kötet. Bp., 1975-1976.
***
A 16 – 19. századi önálló molnárcéhek között a Magyar Néprajz Anyagi Kultúra 2. kézművesség, a céhes kézművesség szerveződése, Feldolgozó iparágak Élelmiszer- és vegyipar (molnár, pék, mézeskalácsos, mészáros, szappanos, olajütő) fejezetében, az 5. számú térkép alatti felsorolásban az Önálló molnárcéhek, 16-19. század, a Veszprém megyei molnárcéhek sorában Veszprém 1663, Pápa 1570, Vázsony (Nagy) 1716 után negyedikként szerepel Teszér 1849.
Az évszám az önálló Teszéri Molnár Céh alapításának dátuma. 2019-ben lesz tehát 120 éve, hogy megalakult a Teszéri Molnár Céh.
5. térkép. Önmálló molnárcéhek, 16–19. század
Árva megye: Árvai uradalom 1759;
Bács-Bodrog vármegye: Szabadka 1822, Apatin 1817, Baja 1815;
Bars vármegye: Tapolcsány (Kis-) 1826, Verebély 1678;
Hont vármegye: Selmecbánya é. n., Ság (Ipoly-) 1857, Gyarmat (Füzes-) 1815, Hont vm. 1844;
Nógrád vármegye: Balassagyarmat 1860, Nógrád vm. 1818;
Nyitra vármegye: Bajmóc 1726, Sassin és Holics 1676, Sellye 1646, Tapolcsány (Nagy-) 1839, Újhely (Vág-) é. n., Verbő 1648, Nyitra vm. 1648, Vlava folyó mellett 1841, Holecska folyó mellett 1844, Kisebb vizek mellett 1578, Vág folyó mellett 1697, Sassin és a korlátkői uradalom 1550; Pozsony vármegye: Bazin 1749, Bazin és Cajla 1748, Modor 1709, Pozsony 1628, Malacka 1772, Somorja 1859, Stomfa és a Detrekői uradalom 1660, Szered 1728, Szomolány és Diós (Felső-) 1820, Bisztrica/Beszterce 1656, Lipold és Győr vármegyei helységek 1778, Vága és Szerdahely 1823, Csallóköz 1712, Pozsony vármegye: 1718, Brenner 1817;
Esztergom vármegye: Esztergom 1699, Esztergom, Párkány, Szenttamás, Szentgyörgymezeje 1817, Bucs, Mocs és Kirva 1821, Újfalu (Nyerges-) 1836, Süttő 1833;
Turóc vármegye: Turóc vármegye 1818;
Trencsén vármegye: Trencsén 1617, Beckó 1840, Trencsén város és vm. 1773;
Fejér vármegye: Fejér vm. 1701;
Baranya vármegye: Pécs 1702, Mohács Szentlőrinc 1821;
Vas vármegye: Kőszeg 1726, Szombathely 1779, Körmend 1788, Léka 1799, Rohonc é. n., Sárvár 1637, Sárvár és vidéke 1816, Szalónak é. n., újvár (Német-) 1661, újvár (Német-) és vidéke 1669, Vörösvár 1726, Kukmér é. n., Pinka folyó mellett 1738, Rába és Lapincs folyó mellett 1844, Vas vm. 1576, újvár (Német-), Szalónak, Rohonc és Körmend é. n., Dobra 1718;
Komárom vármegye: Komárom 1818, Gutta 1828, Tata 1761, Néma (Kolos-), Keszi (Nagy-) és Ásvány (Győr vm.) 1780, Radvány 1828;
Somogy vármegye: Somogy vm. 1692;
Moson vármegye: Moson 1671, Óvár (Magyar-) 1765, Rajka 1766;
Győr vármegye: Győr 1720, Ásvány és más helyiségek 1847, Bajcs (Nagy-) 1876, Gönyü 1770, Győr-Sziget 1632, Rába alsó vize mellett 1777, Győr vm. 1728;
Sopron vármegye: Kismarton 1701, Kismartoni uradalom 1701, Sopron 1590, Fraknó 1653, Kabold 1768, Locsmánd 1702, Nyék 1659, Rába mellett 1623, Rábaköz 1641, Felső-Rába mellett 1748, Ikva-mellék 1841, Répce mellett 1641, Rába, Ikva és Répce mellett 1613;
Zala vármegye:. Kanizsa (Nagy-) é. n., Kanizsa (Nagy-) és Komárváros 1849, Légrád 1851, Füred 1686, Kapolcs 1792, Zala vm. 1731, Egregy és a Tapolca vize mellett 1663, Zala vize mellett 1663, Kerka vidéke 1731;
Tolna vármegye: Földvár 1828, Paks 1782, Szekszárd 1748, Tamási 1833, Fadd 1825, Tolna vm. 1719;
Veszprém vármegye: Veszprém 1663, Pápa 1570, Vázsony (Nagy-) 1716, Teszer 1849, Gaja és Bakonyér vize 1843, Torna, Bitva és Hajagos vize 1843, Veszprém vm. 1663;
Abaúj vármegye: Szikszó 1670;
Borsod vármegye: Borsod vm. 1670;
Gömör vármegye: Gömör és Hont vm. 1773;
Heves és Külső-Szolnok vármegye: Gyöngyös 1773;
Törökszentmiklós 1816, Szolnok 1820;
Szepes vármegye: Lőcse é. n.;
Arad vármegye: Arad 1770, Fehér-Körösi csatorna mellett 1843;
Bihar vármegye: Debrecen 1786;
Csongrád vármegye: Szeged 1847;
Temes vármegye: Új-Arad és más helységek 1843, Zádorlak 1846;
PestPilis-Solt vármegyék és Buda-Pest: Pest 1719, Buda 1697, Vác 1771, Szentendre 1817, Ó-Buda 1720, Dunavecse és környéke 1817, Kecskemét 1817, Szalkszentmárton 1728, Ráckeve 1728, Foktó 1828, Pécel és Keresztúr (Rákos-) 1808, Promontor 1817;
Varasd vármegye: Varasd 1769,
Verőce vármegye: Eszék 1721;
Zágráb vármegye. Zágráb 1818;
Besztercei kerület: Beszterce 1577;
Szebeni szék: Nagyszeben 1581;
Medgyesi szék: Medgyes 1587;
Nagycinki szék: Nagysink 1582;
Segesvári szék: Segesvár 1588;
Egyéb erdélyi helységek: Szász városok és székek 1595;
Vegyes területi egységek: Bars, Nyitra, és Trencsén megye 1550, Pozsony és Győr megyében 8 helység 1778, Baranya és Somogy m. 1741
A B.szentlászlói evangélikus templom 1832-es majd 1833-as taufregisterében találkoztam először olyan bejegyzéssel, ahol a molnár mester megnevezés előtt „céhbeli” vagy céhb. Bejegyzés szerepel. Ez azt jelenti, hogy az illető molnár valamelyik környékbeli – feltehetően a pápateszéri - molnárcéh mestere volt. A Pápateszéri Molnárcéhnek lehettek a tagjai a környékbeli falvak molnárjai, a molnárcéh tagjainak létszáma elérhette akár az ötven főt is, a molnárlegényeket, a molnárokat és a molnármestereket együtt számolva. Sajnálatos, hogy nemcsak a Pápateszéri Molnárcéh iratai semmisültek meg, hanem a Pápai Járásbíróság 19. századi és korábbi dokumentumai is – ahol a a céhekre vonatkozó iratanyagot találhatnánk. Így csak abban reménykedhetünk, hogy talán a Veszprém vármegyei, vagy a szomszédos Győr és Sopron megyei levéltári iratok között találunk a Pápateszéri Molnárcéhre vonatkozó dokumentumot.
|
|
|
|
|
Az oldal tartalmának felhasználásával kapcsolatban, kérjük olvassa el az Impresszumot!
|
|
|
|
|
|
|